136890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonamid származékok előállítására
Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.890. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — Sch—6345. ALAPSZÁM Eljárás szulfonamid származékok előállítására Schering A. G. cég, Berlin A bejelentés napja: 1943. március 3. Németországi elsőbbsége: 1942. március 3. Az irodalomból (C. r. soc. biol. 121. köt. 1084 lap. 1936.) ismeretes, hogy a p-amino-benzolszulfonamid-forrnaldehid-biszulfit-nátrium, melynek képlete H2 N.S0 2 .C (j H 4 .NH.CH 2 .SO.,Na, streptokokkusz fertőzések ellen hatásos. A vízoldhatóságot elősegítő formaldehid-biszulfit-csoport bevezetése azonban a p-amino-benzolszulfonamid hatékonyságát ismeretes módon lecsökkenti. Azt találtuk, hogy az olyan hasonló szulfonamidszármaEékok, amelyek az egyszerű szulfonamidcsoport helyett heterociklusos maradékot, mint piridin-, tiazol-, pirimidin-, tiodiazol-, pirazin-maradékot, amelybe még különösen alkil-csoport lehet helyettesítve és az alifás, vagy aromás sor aldehid-maradékát tartalmazó aldehid-biszulfit csoportot tartalmaznak, könnyebben elviselhetek, mint a kiindulási anyagok, a kiindulási anyagok hatékonysága pedig a legtöbb esetben meglepő módon megmarad. Ezt különösen a formaldehidtől különböző aldehidekkel, főként acetaldehiddel előállított szulfonamid származékokon mutatkozik. E vegyületeket a szokásos módokon állíthatjuk elő, amennyiben vagy úgy járunk el, hogy a szulfonamidot az aldehidbiszulfit vegyület oldatával melegítjük, vagy a szulfonamid sóiból indulunk ki és ezeket az aldehid-biszulfit addíciós termék oldatával hevítjük. Az utóbbi eljárás jobb kitermelési hányadokat ad. Űgyis eljárhatunk azonban, hogy a szulfonamidot, az aldehidet és az alkálibiszulfitot vizes oldatban együtt melegítjük. Azt is megtehetjük, hogy először a szulfonamidból és az aldehidből előállítjuk a megfelelő Schiff-féle bázist, majd ezt biszulfittal elbontjuk. Adott esetben a szulfonamid szerves oldószerének hozzáadása mellett dolgozhatunk. 1. példa 2 g nátriumbiszulfitot 15 cma vízben oldunk és 2 cm3 formaldehid oldattal (40 térf. %) elbontunk. Ezután az elegyhez 5 g p-amino-benzolszulfonamido-pirimidint adunk és a reakció keverékét 24 órán át gőzfürdőn melegítjük. A még forró oldatot megszűrjük, a szüredéket betöményitjük és a reakcióterméket alkohollal és éterrel kicsapjuk. A termék p-amino-benzolszulfonamido-pirimidin-formaldehidbiSzulfit-nátrium, amely vízben könnyen oldódik (pH = kb. 5). Alkali hozzáadásával könnyen juthatunk semleges oldathoz. 2. példa 2 g nátriumbiszulfitot 10 cm3 vízben oldunk és 1,1 g acetaldehiddel jeges-konyhasós hidegkeverékkel való hűtés közben elbontunk, majd az elegyet 5,5 g p-amino-benzolszulfonamido-pirimidinnátriumnak 25 cm3 vízzel készített oldatával 12 órán át gőzfürdőn hevítjük. A keverék bepárlásakor plasztikus termékhez jutunk, amely csak hosszabb szárítás után porítható és nem egyéb, mint p^amino-benzolszulfonamido-pirimidin-acetaldehid-biszulfit-nátrium, amely vízben semleges kémhatással könnyen oldható és kokkuszokkal szemben különösen hatásos. A kitermelés 100%. Hasonló módon juthatunk a megfelelő szulfonamid származékokhoz, ha tiazol-, tiodiazol-, piridin-, pirazin-maradékokat tartalmazó aminobenzol-szulfonamidokat az alifás, vagy aromás sor aldehidjeinek biszulfitvegyületeivel reagáltatjuk. 3. példa 32 g szőlőcukrot 75 cm3 vízben oldunk, a gyengén savanyú oldatot 7,2 pH-ra hozzuk, majd 8,8 g nátrium-biszulfit töményvizes oldatát és erre 22 g 2-szulfamilamido-pirimidin-nátrium sójának töményvizes oldatát adjuk hozzá. A reakció keveréket vízzel kb. 250 cm3 -re hígítjuk, a forrás hőmérsékletéig hevítjük, amíg hosszabb főzés után minden oldatba nem ment. Szárazra párlás után p-amino-benzolszulfonamido-pirimidin-glükoza •* biszulfit-nátriumot kapunk.
