136889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új inzulin vegyületek előállítására

Megjelent: 1956. évi március hó J-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.889. SZÁM 30. h. 1-8. OSZTÁLY - Sch-6335. ALAPSZÁM • Eljárás új inzulinvegyületek előállítására Schering A. G. cég, Berlin A bejelentés napja: 1943. január 30. Németországi elsőbbsége: 1942. január 31. Hagedorn (J. Am. Med. Assoc, 106. köt. Q936) 177. és köv. lapok) olyan tárolóhatású (depot) inzulint állított elő, mely hatás azon alapul, hogy a*z inzulin a szövetnedvben (pH. kb. 7,2—7,3) csak nehezen oldható vegyület alakjában van jelen. Az inzulin ennélfogva e' nehezen oldható csapadékból csak lassacskán megy oldatba. Hagedorn az inzulint protaminokkal kapcsolta. Ezek közül különösen a szalmint és másodsorban szkombrint találta alkalmasnak, mert e két protaminnak az inzulinnal adott vegyülete a szövetnedvek pH-jánál igen nehezen oldódik. A klupein nevű protamin .kevésbé. használhatónak bizonyult, mert ez az inzulinnal olyan vegyületet ad, amelynek oldékonysága a szövet pH-jának megfelelő közegben az előbb említett protaminok alkalmazásakor kapott vegyületek oldékonyságának négyszerese. A szalmin és a szkombrin azonban igen nehezen hozzáférhető anyagok. Ez a körülmény már Fischert és Scottot arra késztette (J. pharm, exper. Therap., 58. köt. (1936) 93. 1.), hogy kényelmesebben nyerhető és az előbbi anyagokat helyettesítő termékek után kutassanak. E kutatók a spermint hozták javaslatba, ez az anyag azonban nem tudott elterjedni. Megkísérelték már a tarka pettyes pisztráng ikrájából származó protamin alkalmazását is. Azonban ez az anyag is csak nehezen hozzáférhető (1. Umber« és munkatársai: Wochenschrift 17. köt. (1938) 443. és köv. lapok, különösen 445. lap, jobb hasáb). A Hagedorntól kevéssé alkalmasnak talált klupein (Kossei, Protamine und Histone 1929, 17. és köv. lapok) hering ondóból kényelmesen és nagymenynyiségben állítható elő. Azt találtuk, hogy a klupein helyett a nikotinoilklupein különösen alkalmas olyan inzulin vegyületek előállítására, amelyek a szövetfolyadékbaii rosszul oldódnali. Az inzulin-nikotinoilklupein rossz oldhatóságát még tovább csökkenthetjük, ha valamely vízben oldható rezsó hozzáadásával rézvegyületté alakítjuk át. A rezsó adadék mennyisége az inzulin súlyára vonatkoztatva • nagyságrendben kb. 0,01—1% között változhat. Míg pl. a klupeines hamumentes inzulin oldékonysága 7,3 pH-nál 355yj inzulin/cm3

, az inzulin oldékonyságát 10% nikotinoil-klupeinnel való kapcsolással és 0,01% réz adagolásával 120i/Vcm:!

-re és 1% réz adagolása esetén" kb. 60y/cm3

-re csökkenthetjük. A réztartalomnak az említett határokon belül foganatosított változtatásával az új vegyület segítségével kapott inzulintároló kezdeti hatását oly értelemben vezérelhetjük, hogy az Umber által említett (Kl. Wo. 1939, 838. lap jobb hasáb fenni ama nem kívánatos, kezdeti vércukorszaporulat elkerülhető, amelyet az eddig szokásos protaminokkal előállított készítmények okoznak. A nikotinoilklupeín helyett más nikotinoilprotaminokat, mint a nikotinoilklupeont, továbbá a nikotinoilszaknint és a nikotinoilszalmont hasonló eredményességei alkalmazhatunk. Az inzulinnak a nikotinoilprotamin vegyületekkel és adott esetben rézzel való kombinációja nem keverék, hanem vegyület. Ez abból következik, hogy az egyes alkatrészek a szövetnedv pH-ját mutató közegben egyenként oldhatók. Ha a kiindulási anyagoknak szövetnedv pH-ját mutató, elkülönített oldatait összehozzuk, az új vegyület kicsapódik. E vegyületet úgy is előállíthatjuk, hogy a kiindulási anyagok' savanyú oldatait öeszeöntjük és ezután a tisztán maradó elegyet alkáli segítségével a szövetnedv pH-jára állítjuk be. 1. példa. 10 mg inzuxmklórhidrát 4 cm:l

vízzel készített oldatát, 1,5 mg nikotinoilklupein 1 cnr1

vízzel készített oldatával és rézklorid alakban adagolt 0,1 mg réz vizes oldatával összekeverjük és a tiszta oldatot csekély mennyiségű vérsavó hozzáadásával a vér pH-jára, vagyis 7,2—7,3-ra állítjuk be. Ekkor az inzulin-nikotinoilklupein-réz vegyület kicsapódik. A- nikotmoilklupeint a következő módon állítjuk elő: 1 g klupeinszulfát 20 cm3

vízzel készített oldatát 1,5—2 cm3

piridin hozzáadása után 1 g nikotinsavanhidrid 10—15 cms

kloroformmal készített oldatával rázzuk. Néhány perc múlva még 1 cm" piridint adunk hozzá, további 10 percig erélyesen rázzuk, a két réteget elválasztjuk és a vizes réteget erős keverés közben lassan 200 cnr 96%-ös al-