136878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagok nemesítésére

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.878. SZÁM 8. k. OSZTÁLY - F-10.248. ALAPSZÁM Eljárás rostos anyagok nemesítésére I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt am Main. A bejelentés napja: 1943. február 5. Németországi elsőbbsége: 1942. február 12. Ismeretes, hogy textilanyagokon alakított min­tákat kapunk, ha ezeket karbamid- vagy tiokar­bamid-formaldehid-kondenzálási termékek oldatai­val kezeljük, majd nedvesen vagy óvatos szárítás után alakító mehanikus kezelésnek és ezt köve­tően a kondenzálási termék teljes megkeménye­déséhez elegendő hőkezelésnek vetjük alá. Ügy találtuk, hogy a rostos anyagokat akként is nemesíthetjük, hogy oly még vízben oldható vegyületekkel impregnáljuk, melyek formaldehid­nek illetve formaldehidet lehasító vegyületeknek és az aminócsoportban nem helyettesített két vagy több karbonsavamid-, karbamid- vagy karbamin­savésztercsoportot tartalmzó vegyületeknek adott esetben egy- vagy többértékű alkoholok jelenlé­tében való kondenzálásával állíthatók elő, majd nedvesen vagy óvatos szárítás után nagy meha­nikus nyomás alatt közönséges vagy magasabb hőmérsékleten alakítjuk és hőkezelésnek vetjük alá. Kiindulási vegyületekként a formaldehidnek polikarbonsavamidokkal, polikarbamidokkal, vagy polikarbaminsavészterekkel alkotott még vízben oldódó előkondenzátumai is tekintetbe jönnek, ilyenek pl. az adipinsav, dugaszsav, szebacinsav, nitrilotriecetsav amidjai, továbbá az etilénbisz­karbamid, hexametiiénbiszkarbamid, az H2N GO • NH • (CH2)., • NH • fCH,)-2 • NH • CO • NH-képletű dietiléntriamin-biszkarbamid, 1,4-bután­biszkarbaminsavészter, 1,5-pentánbiszkarbamin­savészter. Az előkondenzátumokat akként állítjuk elő, hogy a savamidcsoportokat tartalmazó vegyü­leteket formaldehiddel óvatosan kondenzáljuk. Al­kalmazhatunk oly előkondenzátumokat is, melye­ket egy- vagy többértékű alkoholok, mint meta­nol, etanol, butanol, benzilalkohol, etilénglikol, .butilénglikol jelenlétében állítottunk elő. A találmány értelmében a textilanyagot impreg­.nálása után nedvesen vagy óvatos szárítás után alakítjuk és hevítjük. Az előszárítás közben ügyelnünk kell arra, hogy a rostos anyagokon a teljes kondenzálás ne menjen végbe. A teljes kondenzálást csupán alakítás közben, ha az anya­got ekkor elegendően magas hőmérsékletnek tesszük ki, vagy az alakításhoz csatlakozó külön hőkezelés közben érjük el. Számos esetben célsze­rűen katalizátorok pl. savak, mint hangyasav, ecetsav, tejsav, glikolsav, szerves szulfonsavak, savanyú vegyületek vagy savat leadó vegyületek, mint ammóniumklorid, ammóniumrodanid, alumí­niumklorid, cinkklorid, borkősavdietilészter vagy a klórmetilétereknek tercier bázisokkal alkotott kondenzálási termékei jelenlétében dolgozunk. Az alakítás pl. kalanderezés fajtája szerint pl. fény- vagy mélynyomásos hatást érünk el. Ned­ves kezelés pl. szappannal és szódával vagy szin­tetikus mosószerekkel való többszöri mosás, vala­mint vegyi mosás e hatást nem ragy csupán na­gyon kis mértékben változtatjaj meg. Különösen jó fényhatás elérése végett az árut impregnálás előtt egyszer előkalanderezhetjük. Különleges ha­tások elérése végett akként is eljárhatunk, hogy az impregnálószert csupán helyenként visszük fel. Rostos anyagokként elsősorban textilanyagok alkalmasak, különösen olyanok, melyek cellulóza­rostokat tartalmaznak. Szövetek mellett laza ros­tos anyagot is kezelhetünk. Ekként mosással szem­ben állandó bodorítással ellátott rostokat készít­hetünk. A találmány szerinti eljárással továbbá papírt és egyéb természetes vagy mesterséges ros­tos anyagokat is nemesíthetünk. A találmány sze­rinti eljárást egyéb nemesítő eljárással, pl. vizet taszító vagy gyűrést álló kikészítéssel is kombi­nálhatjuk. Az említett anyagokkal együttesen a következő vegyületeket is alkalmazhatjuk: okto­deciloximetilpiridiniumklorid, ,stearoilmetilamino­metilpiridiniumklorid, S-stearoilaminometiltiol­karbamid, stearinsavmetilolamid, karbamidból, tiokarbamidból, biuretből, melaminból és formal­dehidből kapott kondenzálási vegyületek, illetve az említett anyagok metilolvegyületei, valamint kétbázisú karabonsavaknak többértékű alkoholok­kal alkotott kondenzálási vegyületei, pl. adipin­savnak glicerinnel vagy trimetilolpropánnal képe­zett kondenzálási terméke. A szokásos appretáló­szereket, mint keményítőt, polivinilalkoholt, glice­rint, glukózát szintén együttesen használhatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents