136869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének előállítására

136.869 3 Mivel adszorbensek öblítésekor ismert módon deszorpció megy végbe úgy, hogy először az alacsonyabb forrpontú és később a imind magasabb forrpontú szénhidrogének távoznak, a folyósítatlan gázok a 7 kiválasztóban nem egyenletesen, hanem időt rabló mennyiségi ingadozások közben gyűlnek össze. Hogy a 12 mosóoszlopban a mosás folyamata e mennyiségi ingadozáshoz igazodhasson, a 12 vezetékbe előnyösen duzzasztó 32 tárcsát iktatunk, amely tömegimpulzust ad és azt a 27 vezetékbe iktatott 33 szabályozó szelepre úgy viszi át, hogy a 12 mosóoszlopon átáramló gázok mennyiségi ingadozásaitól függőségben a 27 vezetéken át a mosóoszlopba ekvivalens mosóközegtömegek áramlanak. A találmány értelmében azonban úgy is eljárhatunk, hogy a 12 vezetékbe nyomástároló 34 tartányt iktatunk, melyet 35 és 36 vezetékek a 11 vezetékkel kötnek össze. Az ilyen nyomástárolóval a 12 mosóoszlopon átáramló gázok mennyisége állandó értéken tartható, függetlenül a 7 kiválasztóban időszakaszosan fellépő gázmennyiségingadozásoktól. Evégből a 36 vezetékbe a 32 duzzasztó tárcsával befolyásolt mennyiségszabályozó 37 szelepet iktatunk, amely a 12 mosóoszlopba áramló gázmennyiséget állandó értéken tartja. Ennek következtében a 34 nyomástárolóban időszakaszos nyomásingadozások keletkeznek, melyek nagysága körülbelül 1—2 atmoszféra. Ez esetben a mosás a 12 mosóoszlopban oly nyomás mellett megy,.-végbe, hogy a nyomástároló a tömegben jelentkező ingadozásokat felveheti. Így például, ha a 7 kiválasztóban 6 atmoszféra túlnyomás uralkodik, akkor a nyomás a 12 mosóoszlopban 3,5—-4,5 atmoszféra túlnyomás mellett megy végbe. A 12 mosóoszlopon átáramló gázmennyiség még további csökkentése azzal érhető el, hogy a nehezebb szénhidrogéneknek a minden egyes öblítő szakasz végén jelentkező oldóképességét könnyebb szénhidrogének oldásához hasznosítjuk. Evégből a 11 vezeték és a 6 kondenzátor felső része közötti 38 összekötő vezetéket alkalmaztunk, ezenkívül a 11 vezetékben 39 visszacsapó szelepet és a 38 vezetékben 40 visszacsapó szelepet akként rendeztünk el, hogy az öblítő szakasz végén a 6 kondenzátorban és a 7 kiválasztóban jelentkező kondenzációs nyomás mellett a 11 vezetéken át a 10 tartányból vagy a 34 nyomástárolóból gáz nem áramolhat viszsza, viszont a 38 vezetéken és a 40 visszacsapó szelepen át a kondenzáló berendezés és felső részébe, vagy adott esetben a 6 kondenzátor előtt az 5 vezetékbe gázok vezethetők vissza. Ennek az intézkedésnek az a további előnye van, hogy a 7 kiválasztóban kapott kondenzált termék egyenletesebb, mert a nehezebb szénhidrogének a 34 nyomástároló, illetőleg a 10 gyűjtőtartány gázaitól az öblítő szakasz végén is könnyebb szénhidrogéneket oldanak ki. A fentiekben propánnak, butánnak és gazolinnak földgázokból való kinyerésére ismertetett eljárás szénhidrogéneknek szintézisgázból, kokszoló gázból, hídráló gázból és más hasonló gázkeverékekből való kinyerésére is alkalmas. Ugyancsak alkalmazható a találmány alacsonyabb forrpontú szénhidrogéneknek, mint például etán-etilénnek kinyerésére is. A találmány szerinti eljárásnak az eddig e célra alkalmazott eljárásokkal szemben lényeges előnyei vannak. Ez előnyök főként abból állanak, hogy az öblítéshez rendelkezésre álló gőznyomás már a folyósítandó keverékek kompressziójához messzemenően kihasználható, úgyhogy az ismert munkamódokkal szemben a nem folyósítható szénhidrogének mennyisége kisebb. Ez a szénhidrogénmennyiség viszonylag kevés mosószerrel oldható és vihető át folyékony halmazállapotba. Nincs tehát . már szükség arra, hogy a nem folyósított alkatrészeket, amelyek a deszorpció folyamán adódnak, az eddig szokásos módon túlnyomás nélkül tároljuk, majd kompressziós munka végzése közben folyósítás végett összenyomjuk. Így a kondenzálás költségeinek lényeges fokozása nélkül a viszonylag nagy tároló tartány, amelyet az eddig nem folyósított gázokhoz alkalmaztak, valamint a kompressziós berendezés is elmarad. Az eddig szokásos kompresszorok helyett a találmány szerinti eljárásnál a kondenzálás közben és az ezt követő mosás alkalmával már elfolyósított szénhidrogéneket pusztán szivattyúzással kell a rendszerint nagyobb munkanyomású elkülönítő berendezésbe szállítani. Lényeges műszaki előnyt értünk tehát el, mert a kompresszorok helyett lényegesen olcsóbb szivattyúkat alkalmazhatunk, melyeknek üzemi költségei is kisebbek. A találmány szerinti eljárással tehát az ilyen berendezések költsége nagymértékben csökkenthető, azért is, mert az adszorpciós berendezésben elnyelt szénhidrogének kiűzéséhez szükséges gőzfogyasztás gyakorlatilag ugyanakkora, mint az eddig ismert megoldásoknál, viszont a drága kompressziós munka teljes egészében elmarad. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott mosóoszlop költségei a kompressziós berendezés költégének csak tört része. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szénhidrogének, különösen oly szénhidrogének előállítására, amelyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten nem folyósíthatok és amelynél adszorpcióval, az adszorbensnek vízgőzzel való öblítésével és az öblítő gőznek ezt követő kondenzálásával dolgozunk, melyre jellemző, hogy nagy öblítő nyomással dolgozunk, a kondenzáló berendezésben nem folyósított szénhidrogéneket az öblítő nyomás hasznosításával a kondenzáló berendezés mögé iktatott mosóoszlopban az adszorpció közben kapott szénhidrogének vagy szénhidrogéncsoportok legnehezebbjével akként mossuk, hogy az öblítő nyomás közben ingadozó gázmennyiségeknek megfelelő ekvivalens mosóközegmennyiségeket alkalmazunk, mimellett a gázmennyiségekkel az alkalmazandó mosóközegmennyiségek számára esetleg impulzust adunk és a mosóoszlopból kiáramló mosott gázokat az adszorbeáló berendezésbe újból visszavezetjük. 2. Az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemzq, "hogy állandó üzemnek a mosóoszlopban való fenntartása végett az öblítő szakaszban kapott gázokat nyomás alatt tároljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az öblítő szakaszban keletkező nyomásingadozások csökkentése és az öblítő szakasz végén kapott nehezebb szénhidrogének oldóképességének kihasználása végett a kondenzáló berendezés mögött gázt ágazta-