136868. lajstromszámú szabadalom • Fagylalkészítőgép

2 136.868 az él a 2. és 3. pontok közötti részével simul az üst falához, az 5. ábra szerint a 4. résznél van az érint­kezés. Az él többi részei az üstfaltól bizonyos tá­volságban vannak és amikor a lapát másik holt­ponti helyzetébe ér, legalsó 8-as pontja érintkezik a>. üsttel, mire azután az ellenkező irányú lengő mozgásnál, alulról felfelé haladva jutnak az egyes élrészek az üstfallal érintkezésbe, A leírt működésmód azt'eredményezi, hogy a k ól az üstfal legalsó és legfelső része között hullám­vonalalakban kaparja vagy szedi le a rátapadt anyagot. Emellett az üst az 5. ábra szerinti o nyíl irányában lényegesen gyorsabban forogván a lapát­nál az üst és lapát egymáshoz viszonyított mozgása mindig olyan, hogy az üst forgása által a lapáthoz dobott anyag a csavarvonal-alakú lapáton felfelé igyekszik és ez a felfelé irányuló mozgás, valamint az a körülmény, hogy a lapátra dobott anyag a la­pátnak,az üst közepe felé fordított, legömbölyített p széle mentén átesik a lapát másik oldalára, a massza alapos kávarását eredményezi. Ugyancsak keveri a masszát a lapátnak az üst fenekéhez szo­ruló alsó része. Végül, a k élnek azok a részei, amelyek az üstfaltól bizonyos távolságban mozog­nak, az anyagot az üst falára kenik, illetve a fel­rakodó anyagréteg vastagságát az élnek az üstfal­tól mért távolsága szabályozza. Hymódon a lengő mozgásban tartott, egyetlen éllel bíró lapát az ösz­szes szükséges műveleteket elvégzi. Tapasztalat szerint előnyös, ha a lapát kilengésé nem egyenlő a ß szöggel, hanem ennél valamivel nagyobb, amit az 5. ábrán az a szög berajzolásával szemléltettünk. Ezzel azt érjük el, hogy mikor az egyik irányú lengés folyamán a k él legfelső része érintkezik az üstfallal, a lapát még egy kicsit to­vább fordul, úgyhogy egy rövid ideig a k él egyet­len pontja sem érinti a b üstöt és ugyanez a jelen­ség játszódik le a másik irányú lengésnél az él alsó végénél. Ezzel azt érjük el, hogy a massza minden részének ván elég ideje ráfagyni az üstfalra. A k élnek nem kell okvetlenül egyenes körhen­ger felületére írt csavarvonalnak lennie, mert kép­zelhető pl. az, hogy az üst alsó része nem egyenes, hanem legömbölyített úgy amint azt a 3. ábrán szaggatott vonalakkal szemléltettük és ez esetben! a lapát k élének is megfelelő alakúnak kell lennie, vagyis olyannak, hogy alsó részén a k él befelé elhajlik. Lehet továbbá a meghajtó berendezést is többféleképpen változtatni, lehet pl. a motor ten­gelyét ékszíjjal összekötni az üsttel, vagy pedig a motort, a j csapágy fölött elhelyezni. •* •• Szabadalmi igénypontok: 1. Fagylaltkószítőgép forgó, hűtött üsttel a fa­gyasztandó anyag felvételére és ebben lévő, a fa­gyasztandó anyagot megdolgozó lapáttal, azzal jel­lemezve, hogy ennek a lapátnak csak egy, csavar­vonalalakú éle van, melynek vetülete a lapát hosz­szanti forgástengelyére merőleges síkban 180°-nál kisebb középponti szöghöz tartozó ív, előnyösen körív és a lapát oly hajtószerkezettel áll kapcsolat­ban, mely őt forgástengelye körül ide-oda lengő mozgásban tartja, a lapát élének egyes részei tehát alulról fölfelé, majd fölülről lefelé egymás után jutnak érintkezésbe az üstfallal. ; 2. Az 1. igénypont szerinti fagylaltgép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy csavarvonalalakú élének (ß) központi szöge 140 és 100 fok között van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fagylaltgép ki­viteli alakja, melynek jellemzője, hogy ide-oda len­gő mozgásának (a ) elfordulási szöge egyenlő vagy nagyobb a csavarvonal alakú él (ß) központi szö^ (1 rajz) A kiadásért fetól a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója i 2Sä6. Terv Wyomdá, 1955. tfeVelfis vezetfi: Bírtgár Imr«

Next

/
Thumbnails
Contents