136868. lajstromszámú szabadalom • Fagylalkészítőgép

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.868. SZÁM 53. 1. OSZTÁLY - - M 11.949. ALAPSZÁM Fagylaltkészstőgép Hennefeld jégszekrény- és hűtőkészülékgyár Részvénytársaság, budapesti cég, mint Mészáros Béla MÁV tisztviselő és Stahler Imre szerelőmester budapesti lakosok jogutódja. t A bejelentés napja: 1941. március 6. A találmány oly fagylaltkészítőgép melynél a fogyasztandó folyadék forgó üstben van, melyet jég vagy más hűtőközeg vesz körül és az üst beléé j ében lapát van, mely a fagyasztandó folyadékot, illetve a fagyó masszái megmunkálja, hogy abból megfelelő halmazállapotú fagylalt váljék. A találmány célja az ilyen gépek üzemben tartásához szükséges műveleteket egyszerű eszközökkel tökéletesen elvégezni. A forgó üsttel és ebben mozgatott lapáttal dolgozó fagylaltgépeknek ugyanis meglehetősen kényes műveletek egész sorát kell elvégezni. Így szükség van arra, hogy a fagylaltmasszát az üst falára felkenjük hűtés és fagyasztás céljából, miközben gondoskodni kell arról, hogy á felkent réteg vastagsága bizonyos határok között maradjon, majd pedig ezt a réteget az üst faláról le kell vakarni, később ismét felkenni, az egész tömeget keverni kell, hogy egyenletes, sima fagylaltot kapjunk stb. Mindezeket a műveleteket a találmány értelmében egyetlen csavarvonal alakú lapáttal végezzük el, mely a masszát az üst falára keni, onnan leszedi és a masszát keveri is, tehát egymagában elvégzi az összes szükséges műveleteket. A lapát ugyanis meredek emelkedésű csavarvonal alakú és ide-oda lengő mozgást végez, úgyhogy szokott módon műanyagból készült élének mindig más-más pontja érinti az üstfalat és az a része a lapátélnek, amely az üstfalat érinti, a masszát lekaparja, míg a többi rész a masszát felkeni. A csatolt rajz a találmány példaképem kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra az egész fagylaltgépet oldalnézetben, részben pedig függőleges metszetben mutatja. A 2. ábra a gép részleges és vázlatos felülnézete. A 3. ábra a kavaró lapát nagyobb léptékű oldalnézete és a 4. • ábra metszet a. 3. ábra A—B vonala mentén felülről tekintve. Végül az 5. ábra ugyancsak metszet az A—B vonal ímentén, de még nagyobb léptékben és a 4. ábrához viszonyítva kissé elfordított helyzetben. A fagylaltgép o állványában szokott módon függőleges tengely körül forgathatóan a b üst -van ágyazva, melyet a c villanymotor a d fogaskerekek révén forgat. A c motor tengelye felül túlnyúlik a rajta lévő d fogaskeréken és még egy e fogaskereket hordoz, mely az / fogaskerékkel kapcsolódik. Ez a fogaskerék a g hajtórúd és h kar révén az üstben lévő i lapáttal kapcsolódik olykép, hogy az f fogaskerék forgásánál a h kar ide-oda lengő mozgást végez. A h kar mereven van az i lapátra erősítve, melyet a j csapágy magában véve ismert módon olykép ágyaz, hogy a lapát függőleges helyzetben van az üstben és rugalmasan szorul annak falához. Az áttételezés olyan, hogy amikor a c motort elindítjuk, az az üstöt aránylag gyorsan, pl. percenként 200 fordulattal forgatja, míg az i lapát lényegesen lassabban végzi lengő mozgását, pl. olykép, hogy percenként 6 ide-oda járást végez. A.lapátnak az üst fala felé eső részén külön k műanyag-él van, amely lágyabb anyagból készül, mint az üst, hogy ilymódon azt ne koptassa. Ez a k él egyenes körhenger felületére írt cisavarvonal alakú és az említett körhenger tengelye azonos a lapát í forgástengelyével. Ha tehát a lapátot úgy helyezzük el, hogy l tengelyének távolsága az üstfaltól éppen egyenlő ennek a képzeletbeli hengernek m sugarával, akkor a lapát k élének egy pontja mindig érinteni fogja az üstfalat. Amint a rajz világosan mutatja, a k él magasemelkedésű csavarvonal alakú és hossza akkora, hogy az l tengelyű, m sugarú körhenger palástjából ß központi szögnek megfelelő darabot foglal el. Ennek a ß szögnek 180°-nál kisebbnek kell lennie vagyis a k él egy fél menetnél rövidebb, mert különben a lapátél felső és alsó része túlságosan eltávolodik az üstfaltól, ami az anyagnak az üst falára rakása, illetve kenése szempontjából hátrányos. Tapasztalat szerint előnyös, haaí szög 100 és 140 fok között van és legjobb a 120° körüli érték. A lapát lengő mozgása legalább akkora kell, hogy legyen, mint a ß szög, mert különben a ?c élnek lennének részei, melyek sohasem jutnak érintkezésbe az üstfallal. Ha a kilengés éppen a ß szöggel egyenlő, akkor a lapát egyik szélső (holtponti) helyzetében élének legfelső 0 pontja érinti az üstfalat. Amikor a lapát ebből a helyzetből az n nyíl irányában elindul, mind lejjebb és lejjebb lévő élrészei érintik az üstfalat, tehát sorban egymás után az 1 rész, majd a 2 rész stb. A 3. és 4. ábra szerint