136866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alga- és gombaképződés kiküszöbölésére, illetve elkerülésére használati vizekben

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136-866. SZÁM 85. b. OSZTÁLY - G-9749. ALAPSZÁM Eljárás aar alga- és gombaképzŐdés kiküszöbölésére, illetve elkerülésére használati vizekben Deutsche Gold- und • Silber-Scheideanstalt vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. június 1. Németországi elsőbbsége: 1942. december 7. Az iparban, fürdőcsarnokokban és szabadfürdőkben használt vizeket minőségük szerint mechanikailag és kémiailag szokás tisztítani. A korszerű tisztítási eljárásokkal a nem kívánt szerves és szeYvetlen alkatrészeknek messzemenő eltávolítását lehet elérni. Ott, ahol a tisztított vizet csak egyszer használjuk, a tisztasági fok általában elégséges. A legtöbb gyárban azonban a vizet többszörösen kell használnunk és nagy tartályokban nagyobb mennyiséget kell tárolnunk. Gyakran megfigyelhetjük, hogy a kezdetben legkitűnőbb tulajdonságú víz is a többszöri használat, vagy a hosszabb állás után megalgásodik és meggombásodik, különösen akkor, ha a víz hőmérséklete 20 C°-nál nagyobb értékeket is elér. Az algásodást és gombásodást a vízbe jutott fertőzés indítja meg és ha az egyszer megindult, egykönnyen nem szüntethető ismét meg. A fertőzést a vízvezetékek gyakran egyik üzemből a másikba, szállítják és ez rendkívül zavaró nehézségeket okozhat. A gombák és algák gyorsan nőnek úgy, hogy nem egyszer a vezetékek, csatornák, edények és készülékek teljesen eltömődhetnek. Az ennek folytán beálló nehézségek igen nagyok lehetnek, különösen oly gyárak bonyolult vezetékrendszerében, amelyek számára a víz nélkülözhetetlen. A tapasztalás azt mutatja, hogy az algák és gombák növekedése a vízzel erősen gazdálkodni kényszerülő üzemekben igen erős, minthogy az ilyen gyárakban a növekedéshez szükséges tápanyagok nagy mennyiségben vannak jelen. Ilyenek különösen az élelmiszer, műszál, műselyem, papiros, cellulóza, faanyag, textil, cukor, bőrgyárak, serfőzdék stb. De nemcsak az olyan üzemekben okoz e növekedés az elpiszkolódás és eltömődés következtében igen kellemetlen zavarokat, amelyeknek vízszükséglete a tulajdonképpeni gyártással függ össze, hanem ugyanez fennforog turbinák, erőműtelepek, különösen keverő kondenzátorok esetén is,'De hasonlóképpen nem kívánatos a fürdőtelepek vizének algásodás és gombaképződés útján bekövetkező elpiszkolódása sem. Nem utolsó sorban a tűzoltóvíz-készletek tisztántartása is számos üzemben nagyjelentőségű. Az algásodás és gombaképződés elleni védekezés kapcsán eddig klórt, káliumpermanganátot, klóamint vagy Tézsót alkalmaztak. E vegyianyagok használatának hátránya, hogy a hatás kifejtése közben keletkezett reakciós termékek zavarnak. Fennáll a mérgezések, színeződések, kellemetlen szagok vagy nem kívánt katalízises mellékjelenségek veszélye, valamint sav keletkezése folytán a korrózió veszedelme is. E vegyianyagok alkalmazása ennélfogva sok esetben lehetetlenné válik. Ilyen esetekben a tartályok, edények és vezetékek időnként végzett mechanikai tisztításával kell beérnünk. Ez azonban munkaerőbe és időbe kerül, valamint a termelés kiesésével jár. Ivóvíz csírátlanítására ismeretes módon ajánlották már hidrogénszperoxid alkalmazását. E vegyianyag felhasználása azonban gyakorlati szempontból jelentőséggel nem bír, minthogy a csírák maradéktalan elpusztításához a gazdaságosság szempontjából megengedhetetlenül nagy mennyiségeket kellene alkalmaznunk. Ezért más eljárásokat is dolgoztak ki az ivóvíz kezelésére, amelyek a hidrogénszuperoxido,t más vegyianyagokkaf kombináltan, gazdaságosabban alkalmazták. Ezek az eljárások sem tettek jelentőségre szert, minthogy a hidrogénszuperoxid használata nélküli olcsóbb módszereket sikerült találni. Annál meglepőbb tehát és egyáltalán nem volt előre látható, hogy a hidrogénszuperoxid, amelyet az ivóvíz-tisztítással kapcsolatban csírátlanításra. használati vizekkel kapcsolatban pedig csupán tisztántartásra alkalmaztak, az algásodás és gombásodás kiküszöbölésére, illetve elkerülésére, használati vizekben gazdaságilag elviselhető módon alkalmazható. Azt találtuk ugyanis, hogy 0.1 cm8

— 750 cm #40 térfogatszázalékos hidrogénszuperoxid alkalmavízköbméterenként teljesen elegendő ahhoz, hogy az alga- és gombaképződést kiküszöbölje, illetve megakadályozza. Az ilyen csekély mennyiségű hidrogénszuperoxiddal vagy hidrogénszuper-