136861. lajstromszámú szabadalom • Zsírozószer

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY] HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.861. SZÁM 22. g. OSZTÁLY ~ F-10.424. ALAPSZÁM Zsírozószer I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. április 30. Németországi elsőbbsége a 620/1940. M JE. sz. rendelet alapján: 1941. június 25. Ügy találtuk, hogy olyan vegyületeket, melyeknek általános képlete: Rí : SO2 : N : < R2 RÍÍ:X amely képletben R1SO2- oly szulfohalogenid gyököt jelent, mely teiltet alifás szénhidrogéneknek kéndioxiddal és halogénnel való egyidejű kezelése útján keletkezik és R2, valamint R3 alifás, cikloalifás, aromás vagy aralifás gyököket, R2 hidrogént is jelentenek, azonban legalább az Rí és R2 gyökök egyike legalább 8 C atomú alifás gyököt jelent és X valamely karboxil-, szulfonsav- vagy kénsavészter-csoportot jelent, vagy ilyen vegyületek sóit, rostos szerkezetű anyagok, mint bőr zsírozásához használhatunk. Az említett, vegyületeket akként állíthatjuk elő, hogy szulf amidcsoportot tartalmazó oly vegyületeket vagy vegyületkeverékeket, melyek a telített alifás szénhidrogéneknek kéndioxiddal és halogénnal való egyidejű kezelése útján keletkezett, ként, oxigént és halogént tartalmazó vegyületeknek ammóniákkal vagy primer aminókkal való reagáltatása útján állíthatunk elő, alkáliák jelenlétében oly szerves halogénvegyületekkel kondenzálunk, melyek savanyú sóképző csoportokat tartalmaznak, vagy' pedig a szulf amidcsoportokat tartalmazó vegyületeket először többértékű alkoholok halogénhidrinjeivel, és a kapott oxivegyületeket szulfonáló szerekkel reagáltatjuk. Eljárhatunk továbbá akként is, hogy az ilyen szulfamidpkat formaldehidnátriumbiszulfittal szulfamidometánszulfosavakká reagáltatjuk. A szóban lévő karbonsavakat, szulfonsavakat vagy kénsavésztereket önmagukban, vagy a bőr zsírozásához használatos olajokkal és zsírokkal, illetve zsíremulziókkal együtt alkalmazhatjuk. E savak és főleg sóik vízben többé vagy kevésbbé tisztán, illetve opalizálóan oldódnak.,A bőr « termékeket a zsírozó fürdők messzemenő kimerítése közben gyorsan és majdnem teljesen felveszi. Szárítás után a termékek a bőrben szilárdan le vannak kötve és vízzel már nem moshatók ki. Krómbőröknél, mint borjúbox- és marhaboxbőrnél különösen jó kötést érhetünk el. mely jobb mint az eddig ismert szulfonált olajoknál és zsíroknál. Zsíroldószerekkel, mint petroléterrel az említett termékeknek csupán egy része oldható ki újból, míg a maradék lekötött zsír alakjában a bőrben marad vissza. A kereskedelemben szokásos szulf onált pataolaj esetében pl. a bőrben foglalt azonos összzsírmennyiségnél a petroléterben oldható anyagok részmennyisége nagyobb, illetve a lekötött zsírmennyiség kisebb, mint a találmány szerint alkalmazott vegyületeknél. Ha a találmány szerinti vegyületeket vizes szuszpenzióban olajokkal és zsírokkal egyidejűleg alkalmazzuk, az említett vegyületek jó emulgálóképessége előnyösen érvényesül. Ennek ellenére a bői nedvesíthetőségét nem növelik jelentősen, mint pl. az alkoholszulfonátok és zsírsavkondenzálási termékek, melyek evégett számos esetben nagyobb mennyiségben nem alkalmazhatók. A tetszőleges alakú és tetszőleges Cserzessél pl. növényi, ásványi vagy szintetikus cserzőanyagokkal vagy egyéb cserzőeljárás szerint előállított bőrökön kívül a találmány értelmében cserzetlen bőranyagot, valamint mesterséges termékeket pl. foszlatott bőrből vagy egyéb rostos anyagokból, pl. cellulózából készült ilyen termékeket is kezelhetünk 1. példa. 100 kg krómcserzésű borjúbőrt szokásos módon festőkádban 60 C° hőmérsékletű 150 liter vízben savanyú vagy szubsztantív festékekkel festünk. A fürdőhöz 20 liter forró vízben oldva 3 kg oly szulfamidoetánszulfosavat adagolunk, melyet akként állítottunk elő, hogy a szénoxid redukálásánál kapott 230—-320 C° "forrpontkörzetű telített alifás szénhidrogénkeveréket egyidejűleg klórral és kéndioxiddal kezeltünk és a keletkezett szulfokloridokat ammóniákkal reagáltattuk, majd a szulfamidokat alkáli jelenlétében klóretánszülfosavas nát-