136857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen feldolgozható egyenesláncú, nagyfokúan polimer poliamidok előállítására

2 136.857 piléter-co,ft)-di'kai'bonsav-, n-dipropilszulfid-cü.co-di­karbonsav. ketopimelinsav. Diaminak, mint tetrametéldiarnin, hexametilén­diamin, í-me tilhexametiléndiamih, dekametilén­diamin. j^'-diaminodipropiléter, j^'-diaminodipro­piltioéter, dí-(^'-aminopropil)-etilénglikoléter (mely akrilnitrilnek etilénglikolra való addicionálásával, nétriumalkoholát jelenlétében és a dinitrilnek di­aminná való katalizises redukálásával állítható elő), 1. 11-diaminooktadekán (mely a megfelelő keto­sztearinsavnitrilnek Raney-féle kobalt jelenlétében ammóniáknyomáis alatti redukálásával állítható elő). Az ilyen összetevőkből diaminfelesleggel előállí­tott alacsony olvasdáspontú bázisos poliamidok utó­kondenzálásához például a következő ariiészterek alkalmasak: Oxálsav-di-p-tercierbutilfenilészter, adipinsav-di­-p-krezilészter, adipinsav-di-p-izooktilfenilészter, iszebacinsav-di-p-izoüktadecilfenilészter, tereftálsav­-di-p-izododecüfenilészter, /? -metiladipinsav-di-3--dodeciloxifenilészter, adipinsav-di-3-ínonanoilami­no)-fenilészter, szebacinil-bisz-szalicilsavfenilészter, szebacinil-bisz-iszalicüsav-n-butilamid. Ezek az észterek mind a kloridoknak fenolokkal való reagáltatásával vagy pedig az egyszerű fenil­észterekriek a magasabb oxivegyületekkel való rea­gáltatásával, adott esetben átészterező katalizátorok jelenlétében könnyen előállíthatók. A találmány szerinti eljárás foganatosításához gyakorlatilag különböző módon járhatunk el, pél­dául az alacsony viszkozitással megolvadó termé­keket keverőművel ellátott üstben megömleszthet­jük, majd az utánkondenzáláshoz használt anyagot adagoljuk be, az elegyet bizonyos ideig reakciós hőmérsékleten keverjük és végül, adott esetben a keverőmű leállítása után kikondenzáljuk, majd a tömegből ismert módon rostokat, sörtéket, fóliákat és egyéb képződményeket alakítunk. Eljárhatunk továbbá akként is, hogy az aprított, például, porí­tott tömeget az utókondenzáláshoz használt anyag­gal bensőségesen összekeverjük vagy összeőröljük, majd a porított vagy darás, adott esetben szem­csékké vagy lapocskákká sajtolt keveréket fűtött felületekre, például fűtött tölcsérre, rostélyra, forró mozgatott felületekre, adagolva leolvasztjuk és az ömledéket utánkondenzálás végett adott esetben fo­lyamatosan emelkedő hőmérsékletre fűtött csöve­ken, csatornákon vagy tartányokon vezetjük át. Eközben a gázoknak vagy gőzöknek az ömledékből való eltávolítását enyhe vákuum alkalmazásával elősegíthetjük. A találmány szerinti eljárásnak az a különös előnye, hogy a nagymolekulájú termékké, úgyne­vezett szuperpolimerré való kondenzálás igen gyor­san megy végbe. E kondenzálás adott körülmények között már negyedóra alatt is befejeződhet, míg egyébként mindig több óráig kellett kondenzálni. Ez az eljárás tehát különösen oly hővel. szemben érzékeny anyagokhoz alkalmaas, melyeket nem kí­vánatos feldolgozásuk előtt huzamosabb ideig meg­ömlesztett állapotban tartani. A bázisos poliami­doknak eléggé nemillékony aromás oxivegyületek polikarbonsavésztereivel való alacsony olvadáspontú keverékei fröccsöntésser dolgozó gépeikben is feldol­gozhatók vagy öntési gyantaként alkalmazhatók. Ha a tömegben egyidejűleg hálós kötést is kívá­nunk létesíteni, és oldhatatlanná kívánjuk tenni, cél szerű, ha oly polikarbonsavésztereket alkalma­zunk, melyeknél adott esetben csupán két csoport van fenolos vegyületekkel észterezve, mimellett az ezeken felül jelenlévő karboxilcsóportok egyéb, ke­vésbé labilisán kötött hidroxilvegyületekkel, pl. ali­fás vagy • hidraaromás alkoholokkal vannak észte­rezve. Ezek is makromolekulás jellegűek lehetnek és a lehasadá» után a reakciós tömegben marad­hatnak, úgy hogy e munkamódnál a járulékos bu­borékképződést szintén elkerülhetjük. A találmány szerinti eljárás igen előnyösen al­kalmazható oly termékek feldolgozására, melyek összetevőként -amlnokapronsavat tartalmaznak. Ezek az önmagukban igen értékes poliamidok haj­lamosak arra, hogy az ömledékben az egyensúly­állapot, eléréséig lassan laktámmá alakuljanak visz­sza. Ezt elkerülhetjük, ha a monomer összetevők­tői kimosással mentesített alacsony olvadáspontú poliamidot, mely véghelyzetben aminocsoportokat tartalmaz, porított vagy kis darabos állapotban viszonylag alacsony, például 225—245 C° hőmérsék­leten megomlesztjük és az ömledéket a találmány szerinti eljárás értelmében valamely dikarbonsav­di-arilészternek, például az adipinsav-di-p-izook­tilfenilészterének vagy a tereftálsav-di-p-izookta­decilfenilészternek az aminocsoportokkal mintegy egyenértékű mennyiségével utánkondenzáljuk. Ek­kor az ömledék 15—60 perc alatt 250—250 C°-on, például sörtékre való feldolgozáshoz kész állapotba hozható, anélkül, hogy jelentős mennyiségű mono­mer laktam visszalakulása mutatkoznék. A találmány szerint előállított poliamidok az ilyen anyagok ismert felhasználási céljaira alkal­masak. Ezeket az anyagokat szálakká, fóliákká, fröccsöntéssel előállított tárgyakká és képződmé­nyekké dolgozhatjuk fel. 1. Példa: 95 mol adipinsavat és 100 mol hexametiléndi­amint 30% víz jelenlétében a szokásos módon kon­denzálunk. Viszonylag alacsony olvadáspontú kon­denzálási terméket kapunk, melynek végcsoport­jait lényegileg primer aminocsoportok képezik. A megőrölt poliamidot a fenti mennyiségre vonatkoz­tatva 5 mol adipinsav-di-izooktilfenilészterrel 280 C°-ra fűtött rostélyra adagoljuk, amikoris az ala­csony kezdeti viszkozitásnak megfelelően a tömeg igen gyorsan leolvad. A tömeget ezután 275 C°-ra fűtött csöveken való átvezetés útján 15 perc alatt kifonhatóságig utánkondenzáljuk, majd fonószivaty­tyúval 270 C°-on sörtékké fonjuk ki. 2 Példa: 1 mol teaprolaktámot 1/25 mol dekametiléndia­amm-di-hidrokloriddal 1/2-mol víz jelenlétében elő­ször nyomás alatt 2 óráig 220 C°-on polimerizá­lunk, majd a nyomást lebocsátjuk és nyomás'al­kalmazása nélkül az oxigén kizárása közben továb­bi 3 óráig hevítjük. A lehűlés után rideg anyagot aprítjuk és a klórhidrogén, valamint a még je­lenlevő monomer vegyületek és az oldódó ala­csonyabb polimerizációs termékek eltávolítása vé­gett vizes ammóniákkal mossuk. A szárított és durván porított anyagot ezután a jelenlévő aminocsoportoknak a savkötőképesség alapján kiszámított számának megfelelő mennyi­ségű adipinsav-di-izododecil-fenilészterrel keverjük.

Next

/
Thumbnails
Contents