136831. lajstromszámú szabadalom • Visszacsatolt csőgenerátort tartalmazó kapcsolási berendezés
2-136,831 13 és 14 ellenállásodból álló feszültségosztón át a cső rácsára a kívánt . nagyságú ellenfeszültséget vezetjük. A 16 katódellenállás létesíti a negatív rácselőfeszüllséget, míg a 15 kondenzátor és a 11 ellenállás a rácsáramot szűrik. A leírt rezgésgerjesztőt az alkalmazott f észül tségellencsatolás a frekvencia és a kimenő feszültség változásai tekintetében a terhelés és az üzemi feszültségek változásai közben állandósítja. A feszültségellencsatolás hatása, hogy a generátor belső ellenállása kisebb, mint amilyen ellencsatolás nélkül volna. Ha a terhelés hirtelen megváltozik, tehát például a 3 ellenállás hirtelen megnő, akkor íi 2 transzformátor III tekercsén is hirtelen megnő a feszültség és az 5 vezetőbe a 4 ellenálláson átfolyó J, áram szintén hirtelen megnő, valamint f'zzel együtt, az 5 vezető kapocsfeszültsége is, mert hiszen az 5 vezető termikus késleltetéssel meghatározott végső értékre, például 2 Voltra szabályoz. Ennek következtében tehát először megnő a rácsfeszültség, valamint azzal együtt járulékosan a 3 terhelő ellenállás feszültsége is. A 6 ellenálláson jelentkező feszültség vi.szont a 3 ellenállás hirtelen megnövekedésekor hirtelen csökken. A 3., áram tehát, kisebbé válik. A két Jj és 3„ áramot úgy választjuk meg, hogy a 3 ellenállás hirtelen változásakor az áramok összege és így az 5 vezető kapocsfeszültsége is állandó. A 2. ábrában másik példakénti kivitelt tüntettünk fel. Az azonos kapcsolási elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük, mint az 1. ábra-' ban. A visszacsatoló feszültséget az egymással szorosan kapcsolt 22 és 23 ellenállásokról vesszük le. A 3 terhelés a 2 transzformátor útján az egymással sorosan kapcsolt 22. és 21 ellenállásokkal van összekötve. Ha a terhelés csökken, akkor a 23 ellenálláson a feszültségesés megnő, míg a 22 ellenálláson a feszültségesés csökken. A 21, 22 és 2b ellenállásokat úgy választjuk meg, hogy a terhelés megváltozásakor a 22 és 23 ellenállásokon mért feszültségesések összege állandó és így állandó a határolón átfolyó áram is. A 3., 4. és 5. ábrákban példaként további kapcsolási berendezéseket tüntettünk fel. A 3. ábra a HL hőérzékeny ellenállásból és Rv előtétollenállásból álló határoló kör csatolását mutatja arra az esetre, amikor az Ue feszültségforrás, tehát a cső belső Rj ellenállása a külső Ra ellenállással szemben igen nagy. Ekkor az Ra külső ellenállással célszerűen viszacsatoló R^ ellenállást kapcsolunk, sorosan, amelyről a határoló kör feszültségét, veszszük le. Miután feltettük, hogy a belső ellenállás a terhelést alkotó külső ellenállással szemben nagy. a külső ellenállás megváltozásakor- az áram csak. kevéssé változik. Ennek következtében az R/,- viszszacsatoló ellenálláson átfolyó áram is csak kevéssé változik. Ha adott esetben az áram e kis változásait is. elkerülni kívánjuk, akkor a 4. ábra szerinti kapcsolást alkalmazhatjuk. Az R^ visszacsatoló ellenállással sorosan kapcsolt Üc terhelő transzformátor meg van csapolva. A visszacsatoló kör feszültségét a osapolás és a visszacsatoló R/c ellenállásnak a transzformátorral össze nem kötött vége között vesszük le. Ha például a terhelés a kisebb ellenállások értelmében változik meg. akkor az L^ visszacsatoló- ellenálláson átfolyó áram bizonyos mértékbén megnő és így e helyen növekszik a feszültségesés is. Az ÜP transzformátornak a csapolási hely és az R^ ellenállás közötti tekercsrészében a feszültségesés a terhelés csökkenésekor ugyancsak csökken. Az Üe transzformátor csapolását úgy választjuk meg, hogy a határoló kör szempontjából rendelkezésre álló összfeszültség és így a határoló áram is állandóak. A 6. ábrabeli kivitel a fenti esetet tünteti fel. A nagy belső ellenállást például áramellencsatolás létesítheti. A katódavezetékbe iktatott -24 ellenállás alkotja az ellencsatoló ellenállást. A 2 transzformátor a kimenő transzformátor, melynek szekunder oldalára van kapcsolva a 3 terhelés. A transzformátor primer oldala meg van csapolva. A7, ellencsatoló ellenállást 25 ellenállás alkotja. A többi kapcsoló elemnek ugyanaz a jelentősége van. mint a 2. ábra szerinti kivitelnél, Az 5. ábra a HL vezetőből és az Ry előtételellenállásból álló határoló körnek célszerű csatolási módját tünteti fel arra az esetre, amikor az U„ feszültségforrás, tehát a cső, belső R, ellenállása a külső Rö ellenállással szemben igen kicsiny. Ekkor a határoló kört az RD ellenálláshoz célszerűen a feltüntetett módon csatlakoztatjuk. Mivel feltettük, hogy a belső ellenállás a terhelés alkotta külső ellenállással szemben kicsiny, a külső ellenállás változásakor az Ra feszültség, tehát a HL ellenál-. lás árama is csak kevéssé változik. Ha a fentemlített feltételek mellett a ieszültségnek e kis változásait is el akarjuk kerülni, akkor a 6. ábra szerinti kapcsolást választhatjuk, amelyben azonban az áramellencsatolást a 2. ábra szerinti feszültségellencsatolással helyettesítjük. A 7. ábrában feltüntetett példában az 1—25 hivatkozási számok ugyanazokat, az alkatrészeket jelölik, mint a 6. ábrában. A visszacsatoló feszültséget 18 és 19 kondenzátorokon át önmagában ismert módon megközelítően kiegyenlített hídkapcsoláson át a cső rácsára vezetjük. A hídkapcsolás részei a 28 ellenállás, a 29 ellenállás, a 30 izzólámpa és a 31 kvarc. A hídkapcsoláshoz csatlakozik a 9 transzformátortekercsből és a 10 kondenzátorból álló hangolt rezgőkör. A 2 transzformátor csapolását és a 25 ellenállás nagyságát úgy választjuk meg, hogy a 3 terhelés és/vagy az üzemi feszültségek ingadozásaikor a 13 és 19 kondenzátorokon jelentkező visszacsatoló feszültség állandó marad. Szabadalmi igénypontok 1. Visszacsatolt csőgenerátort tartalmazó kapcsolási berendezés, melynél az öngerjesztett rezgés amplitúdóját határoló elemek határolják, melyet a határolón átfolyó áramot a terhelés és vagy az üzemi feszültségek változása közben állandó értéken tartó eszközök jellemeznek 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berendezés, kiviteli alakja, melyet két különböző úton két oly árammal táplált határoló jellemez, mely áramok a terhelés és/vagy az üzemi feszültségek változásakor egymással ellentétes értelemben úgy változnak, hogy amennyivel az egyik áram nő, ugyanannyival a másik csökken. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berendezés, kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a határoló áramkörben uralkodó összfeszültség két oly részfeszültségből van, melyek a terhelés és/vagy az üzemi feszültségek változásakor egymással ellentétes értelemben úgy változnak, hogy az egyik
