136821. lajstromszámú szabadalom • Buktatóberendezés teherjárművekhez, valamint vontatott járművekhez

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.821. SZÁM 63. a. 34-39. OSZTÁLY — C—5903. ALAPSZÁM Buktatóberendezés teherjármíívekhez, valamint vontatott járművekhez Colimáim Nanno, gépszerkesztő, Lübeck. A bejelentés napja: 1944. június 21. A találmány buktatóberendezés teherjárművekhez, valamint vontatott járművekhez, különösen tehergépjárművekhez és azok oly pótkocsijaihoz, amelyeknek a kocsi hosszirányára harántirányban billenthető kocsiszekrényük van. A kocsiszekrény lehet egyik, vagy mindkét oldalra billenthető. Az ilyen kocsiszekrények buktatása végett eddig vagy kéziforgattyúval vagy motorral működtetett hajtóművet alkalmaztak, melynek kezelése időtrabló és körülményes volt, azonkívül rendszerint nagy munkateljesítményt, valamint különös figyelmet és ügyességet tételezett fel. A találmány szerinti buktató szerkezet ezt a feladatot lényegesen egyszerűbben és a célnak megfelelőbben oldja meg. A buktatáshoz a kocsi kiürítésének helyén nincs szükség járulékos segédeszközökre, mint. például kézzel vagy motorral működtetett hajtóművekre, valamint a kiürítés helyén sok esetben alkalmazott emelt futópályára. A találmány szerinti szerkezet lényege a kocsiszekrénynyel mereven összekötött elbillenthető emelő. A találmány lényege abban van, hogy a járműnek az úttesten való és a jármű hossztengelyével azonos irányú mozgását a kocsiszekrény egyik oldalának függőlegesen felfelé irányuló mozgásává alakítjuk át. Evégből a buktatóemelő a "kocsiszekrény oldalán van elrendezve és az a kocsiszekrénynek ezt az oldalát emelés közben mankó módjára támasztja alá. Ez a mankószerű emelő egyrészt a kocsiszekrény hosszirányára harántirányú, másrészt a kocsiszekrény hossztengelyével párhuzamos tengely körül is elfordítható. Emellett ezek a forgástengelyek a kocsiszekrény alsó széle mentén vagy annak fenekén lehetnek ágyazva. Az emelőkar végén azzal mereven összekötött talprész van elrendezve, melynek fogazott, vagy általában durva gördülő felülete, a mankószerű támasztóemelő harántirányú tengelyéhez excentrikus elhelyezésű, úgy hogy a jármű előre haladása közben az úttestre lebocsátott támasztóemelő az úttestbe kapaszkodik. A jármű mozgása közben az emelő talprésze az úttesten legördül és a talp excentrikus kialakítása következtében a legördülés közben az emelőkar hossza folytonosan növekszik. Az emelő tehát a jármű szekrényének azt az oldalát, amelyen az emelő el van rendezve, a másik oldallal szemben megemeli és így a járművet buktatja. Az emelőkar alkotta mankónak a fent leírt gördülő talppal való egyesítése azzal a lényeges előnnyel jár, hogy olyan emelőt alkalmazhatunk, amelynek hossza kisebb, mint az a magasság, amellyel a kocsiszekrény megemelhető. A legördülő talp fogazott, vagy általában érdesített gördülő felülete a jármű haladása közben elfordul és eközben az úttestre felfekvő pontnak a mankószerű emelő forgáspontjától való távolsága folytonosan nő abban a mértékben, hogy közelítően a mankó merőleges helyzetében a forgáspont és a gördülő talpnak az úttesttel való érintkezési pontja közötti távolság a legnagyobb és elegendő ahhoz, hogy.az eközben megemelt, illetőleg buktatott kocsiszekrény kiürüljön. A mankószerű emelő és annak végén megerősített gördülő talp fogasrudas hajtóműhöz hasonlóan működnek, mely fogasrudas hajtóműnél a fogaskereket excentrikusan elrendezett gördülő talp alkotja, míg a fogasrúd szerepét az úttest játsza, amelyen az excentrikus talp legördül. Gyakorlati kivitelekből kitűnt, hogy a találmány szerinti emelő, illetőleg gördülő szerkezet működése közben a járműre nem fejt ki olyan nyomást, amely azt veszélyeztetné. A találmány szerinti buktatószerkezet a fent leírtak szerint a legegyszerűbb elemekből van felépítve, tehát gazdaságosan alkalmazható minden buktatható járműkocsiszekrénynél, anélkül, hogy akár a szekrényt, akár az alvázat a buktatószerkezet felszerelése végett át kellene alakítani. A rajzban a találmány egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra országúti jármű oldalnézete, amelyen a buktató szerkezet üzemenkívüli helyzetben van. A 2. ábra az 1. ábrának megfelelő oldalnézet, amely a buktatószerkezetet üzemben és a kocsiszekrényt buktatott helyzetben szemlélteti. A 3. ábra a 2. ábrának megfelelő helyzetben levő kocsiszekrény hátsó nézete. A 4. és 5. ábrák nagyobb léptékben szerkezeti részeket ábrázolnak. Az 1 kocsiszekrény közúti jármű alvázán önmagában ismert módon akként van elrendezve, hogy