136808. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvelykihuzó készülék oly öntöltő fegyverekhez, melyeknek lengő tömb alkotta závárzatuk van
Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.808. SZÁM 72. h. OSZTÁLY ~- Sch-6439. ALAPSZÁM Töltényhüvelykihúzókészülék oly öntöltő fegyverekhez, melyeknek lengő tömb alkotta závárzatuk van Schmeisser Hugó gyáros, Suhl Thüringen. A bejelentés napja: 1943. október 11. Németországi elsőbbsége: 1942. november 28. Lengő tömbalakú závárzattal készült öntöltő-f egyvereknél, melyeknél a kivetés síkja a závárzatot alkotó tömb lengési síkjával szemben el van fordítva, a hüvelyt kihúzó karom törésre hajlamos. A találmány célja e hátrány megszüntetése. A találmánynál abból a megfigyelésből indultunk ki, hogy a két síknak egymással szembeni, körülbelül 45°-os eltolása következtében a kihúzókarom a závárzatot alkotó tömb lebillenésekor a töltényhüvelyben lévő horonyban csak egyoldalasán f ámad, ezen a helyen túlságos mértékben igénybe van véve és ezért törik. A találmány értelmében ezt a hátrányt azzal szüntetjük meg, hogy a kihúzókarom támadási felületét a závárzatot alkotó tömb lengési síkjának a kivetés síkjával szembeni viszonylagos helyzetének megfelelően úgy rendezzük el, hogy az az ütközést felvevő homlokfelület felé részútosan lejt, miközben a závárzatot alkotó tömb forgáspontjáig terjedő távolság csökken. Ha a két sík hajlásszöge 45°, akkor a kihúzókarom támadási felületéaek hajlása célszerűen 2°, Gyakorlati példák azt mutatták, hogy a töltényhüvelyt kihúzó eszköz fent leírt kialakításával a fent említett egyoldalú terhelés megakadályozható, úgyhogy a találmány szerinti tölténykihúzónak lényegesen hosszabb élettartama van. *• A találmány egyik példakén ti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. Az 1. ábra kireteszeléskor felfelé lendülő závárzattömbnek a 3. ábra I—I vonala mentén vett függőleges hosszmetszete, a 2. ábra a závárzatot alkotó tömbnek a b. ábra II—II vonala menti, 45°-kal elfordított nézete, illetőleg hosszmetszete, a 3. ábra a tömb ütközőerőket felvevő homlokfelületére merőleges nézet, a 4. ábra a töiténykihúzó nézete. A rajzban —a—- a zárvázatot alkotó tömb —aj az ütközőerőt felvevő homlokfelület, —b— a tölténykihúzó és —bt — a kihúzókarom. A 4. ábrában látható módon a karom —b2 — támadási felülete az L függőlegeshez 2° alatt hajlik. Az L vonal a tölténykihúzó M—M középvonalára merőleges. Ez elrendezés következtében a kihúzókarom —b2 — támadási felülete az —a1 — ütközőfelülethez is rézsútos elrendezésű, mert a tölténykihúzó M középvonala a závárzatot alkotó tömb N-*-N középvonalával párhuzamos. A kihúzó működése lényegében abban van, hogy a hátsó végével a —c— nyíl irányában a karom, mint forgástengely körül elbillen és ha ez a billenő mozgás befejeződött, a kihúzókarom —b3 — támadási felülete egész hosszában a töltényhüvelyben lévő horony falára fekszik. Ennek következtében a kihúzókarom igénybevétele SCÍ él mentén mindenütt egyforma* nagy és abban meg nem engedhető feszültségek nem lépnek fel. Szabadalmi igénypont: Tölténykihúzó oly öntöltő fegyverekhez, melyek závárzatát lengő mozgást végző tömb alkotja, melyre jellemző, hogy a závárzatot alkotó tömb lengési síkja és a kivetés síkja egymással szöget zárnak be és a tölténykihúzó karom támadó felülete (b2 ) . az ütközőerőket felvevő homlokoldalhoz (aj) rézsútos elrendezésű, célszerűen az említett két sík 45°-os kölcsönös elrendezése esetén a homlokfelülettel 2° szöget zár be, mimellett a závárzatot alkotó tömb forgáspontjától való távolság csökken. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági ős Jogi Könyvkiadó igazgatója 2520. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre.