136794. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyverekhez való irányzék

Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.794. SZÁM 72. f. OSZTÁLY — G—9864. ALAPSZÁM Lőfegyverekhez való irányzék Johannes Grossfuss, Metall- und Lackierwarenfabri k, Döbeln i. Sa. A bejelentés napja: 1943. szeptember 14. Németországi elsőbbsége: 1939. november 3. (A 620—940 ME sz. r. alapján megállapítva) A találmány irányzék lőfegyverekhez, amelynél az egyik oldalon nyitott háznak e nyitott oldalán a ház palástfelületén vezetett olyan forgatható állítótárcsája van, melynek csapja a ház belsejébe nyúlik. Ismeretesek olyan irányzékok, amelyeknél az irányzék emelője a házban excentrikusan elrendezett tengelyen van ágyazva, amely a házon kívül fekvő, az irányzékhoz tartozó kivágást hordja. Ismeretesek olyan irányzékok is, amelyeknél az irányzék emelőjét körtárcsában excentrikusan elrendezett csap vezérli. Az is ismeretes, hogy az irányzék helyes beállítása végett szükséges, hogy a vezérlő felületek a ballisztikus felületeknek megfelelően legyenek kialakítva. Az ismert irányzékok alapvető hátránya, hogy az irányzéklemez emelőjének karja hosszabb, mint a beállítást eszközlő emelőkar hossza. A különbség sok esetben többszörös. Ezért az irányzék vezérlő görbéjének a gyártásból eredő pontatlanságai az irányzáskor nagy áttétellel jelentkeznek. A hátrány kiküszöbölése végett az irányzék emelőkarját a beállítókarral egyenlő hosszúra, vagy 'előnyösebben annál rövidebbre kellene készíteni. A találmány e feladat megoldása. A találmány szerinti irányzék egyszerű szerkezeti elemekből készül és áttétele legalább is 1:1, miniellett a ház átmérője kisebb, mint a magassági irányban való elállíthatóság kétszerese. Evégből a találmány értelmében az irányzékban lévő kivágást tartalmazó tag oly emelővel működik együtt, melynek középső részét csap vezeti. Emellett a kivágás oly mértékben emelkedik, illetőleg süllyed, mint az egykarú emelő vége és a csap az emelő síkjában fekvő körív mentén mozog fel- és lefelé és az emelő hossza nem lényegesen nagyobb, mint a csappal leírt körívhez tartozó átmérő. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. Az 1. ábra kapcsán a találmány szerinti szerkezet kinematikai összefüggéseit magyarázzuk. A 2. ábra példakénti kivitel oldalnézete, a 3. ábra annak metszete. Az 1. ábrában az —a— csap körív mentén mozog és az excentrikusan ágyazott —b— emelőt a —c— kar közvetítésével lengeti. Az —.a— csap a —c— karra rugó terhelése alatt fekszik fel. A 2. ábrabeli -t-d— lemez hordozza az irányzék kivágásos lemezét. " Ha a csap összelfordulása 200°, akkor a csap kezdeti és -véghelyzetében a távolság az 1. ábrában feltüntetett szaggatott vonalnak megfelelően legalább 30 mm kell hogy legyen, hogy 1 :1 áttétel mellett a magassági irányban mért elállítás 30 mm legyen. Ebből következik, hogy annak a körnek az átmérője, melynek mentén az —a— csap mozog, csak kevéssel nagyobb, mint 30 mm. Mivel azonban másrészt a —b— kar hossza csak kevéssel nagyobb, mint a csap körpályájának átmérője, az ilyen irányzékhoz szerkesztett ház legfeljebb 50 mm átmérőjű kell hogy legyen. A —b—• kar fent leírt különleges hatása következtében a találmány szerinti irányzék az eddig ismert emelős irányzékok és csavarvonal alakú kényszerpályájú irányzékok között foglal helyet, amennyiben az irányzékot úgy működtetjük, mint a csavarvonalas kényszerpályájú irányzékot és emellett az irányzék úgy dolgozik, mint az ismert emelős irányzékok. A 3. ábrában feltüntetett példakénti kivitelnél a dobozalakú —e— házban —f— fedél forgathatóan van ágyazva. Az —-f— fedél hordozza a —b— kart emelő és süllyesztő —a— csapot. A külső emelőkaron van a —g— irányzéklemez. I A találmány szerinti irányzék nemcsak kicsiny és könnyen kezelhető-, emellett rendkívül pontos, hanem lényegqs előnye az is, hogy valamennyi, a kezeléskor működtetendő alkatrész a doboz alakú ház belsejében van és a végén ívelt —b— emelő a ház belsejében Védetten van elhelyezve. Az ágyazás e helyén megy át az ívelt belső —b—