136791. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különösen befutófogadások számolására és jelzésére
Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 136.791. SZÁM 43. a. 37-40. OSZTÁLY - V-4136. ALAPSZÁM Berendezés különösen befutófogadások számolására és jelzésére . Varsányi Lajos tisztviselő és Edinger Károly művezető, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1941. október 25. Ismeretes, hogy míg a lóversenyeken a „helyre" és a ,,tétre" való fogadásokat táblákon jelzik úgy, hogy minden játékos azonnal láthatja az egyes lovakra tett fogadások számát, addig a „befutóra" való fogadásnál ezek jelzése elmarad és csak a verseny lefutása után, az összes „befutó" fogadások átnézése alapján állapítják meg, hogy hányan találták el helyesen, hogy melyik ló lesz az első, melyik a második, illetve harmadik. Ennek folytán egyrészt a közönség sincs tájékozva a fogadások állásáról, másrészt a nyerő fogadások kiválasztása és összeadása sok munkáját és idejét veszi igénybe a versenyeket rendező társaság alkalmazottainak. A megoldandó feladat tehát az, hogy egyfelől az egyforma befutófogadások számát és összegét a pénztárnál állandóan összesítsük (így tehát nyomában tudhatjuk, hogy pl. a 7—8 befutót hányan fogadták és milyen összegben), másfelől az egyforma befutófogadások számát a közönség számára is láthatóvá tegyék (így tehát a fogadók láthatják, hogy pl. a 7—8. befutót hányan fogadták). Ezt a célt a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy 1. minden lehetséges befutó fogadás számára külön számoló-készüléket (a továbbiakban számolót) alkalmazunk, 2. a számolók mindegyike a szelvényt (tikettet) kiadó készülékkel (készülékekkel) oly módon áll kényszerkapcsolatban, hogy amikor a készülék szelvényt (tikettet) ad valamely befutófogadásról, ugyanakkor és csak akkor a megfelelő számoló ezt a fogadást számolja is és 3. számolás eredménye a pénztártól nagyobb távolságra is látható legyen. A számolókészülék és a vele kényszerkapcsolatban levő szelvénytadó (tikettező) készülék alkotják tehát a találmány lényegét és felhasználhatók ehhez a berendezéshez önmagukban ismert alkatrészek és szerkezetek is. Ennek megfelelően a találmánynak több kiviteli alakja lehetséges, amelyek közül az alábbiakbani a csatolt rajz kapcsán kettőt ismertetünk példaképpen. Megemlítjük még, hogy a találmány szerinti berendezéssel a kívánt célon kívül még azt is elérjük, hogy egyrészt a fogadások üteme meggyorsul, mert nem kell az előző futam eredményeinek kiszámításával annyi ideig várni, mint eddig, másrészt a közönség jobban lévén tájékozva a fogadások állásáról, jobban látván, hogy melyek az ú. n. „outsider" lovak, inkább jut módja ezekre is fogadni, miáltal elkerülhető, hogy éppen ezek hozzanak nyerés esetében túlságosan nagy nyereményt, míg az esélyesebb lovak nyerés esetén is csak keveset fizetnek. A találmány szerinti berendezés alkalmazásával a fogadások is jobban szétoszlanak, miáltal a kifize>tések reálisabb szétosztást nyernek. . A rajzon az 1. ábra azt a kiviteli alakot mutatja, amelynél a lehetséges befutófogadások sakktáblaszerűen vannak feltüntetve, ahol is a sakktáblának annyi vízszintes és annyi függélyes oszlopa van, amennyi a versenyben, résztvenni szokott lovak legnagyobb száma (többnyire 30; a rajzon egyszerűség kedvéért csak 4-4 ilyen oszlopot tüntettünk fel). A vízszintes oszlopok sorszáma jelzi az elsőnek, a függélyes oszlopoké pedig a másodiknak befutó lovak számát' úgy, hogy az oszlopok kereszteződésénél levő mező a befutó lópár sorszámát mutatja (pl. 3—1. ahol a 3. számú ló fut be elsőnek, az 1. sz. pedig másodiknak). A tájékozódást megkönnyítendő, hogy a „sakktábla" a szegélyén feltüntethetjük az oszlop számát. Minden egyes mezőben tiketttet adó b szerkezet van, aniely — minden fogadópénztárnál csak egységáru tikettet szoktak kiszolgáltatni — célszerűen a c gomb megnyomásakor kiad egy egységárú tikettet és célszerűen egyben összegezi az általa kiadott tikettek számát vagy *— ami lényegében ugyanaz — a kiadott tikettek együttes értékét és azt célszerűen, kívülről látható módon mutatja is. A most vázolt esetben tehát a tikettező szerkezet hasonlatos az általában használt billentyűs pénztárgépekhez és mint ilyen nem tartozik a találmány keretébe. A b tikettező szerkezét vagy az azt működtető c gomb önmagábap ismert módon mechanikus összeköttetésben áll a d számolóval (amely önmagában szintén ismeretes) és azt minden egyes tikett kiszolgáltatásánál egy egységgel tovább viszi. ' * A most leírt kiviteli: alaknak módosítása, amikor a tikettezőszerkezet egyszerre két szamot mutat:
