136784. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes aszaló- és szárítőberendezés

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.784 SZÁM 82. a. OSZTÁLY - P-10.149. ALAPSZÁM Egyetemes aszaló- és szárító berendezés Pataki Károly műszaki tisztviselő, Esztergom A bejelentés napja: 1941. augusztus 26. Találmányom főleg gyümölcsfélék, konyhakerti termények, gumók, gyökerek, gombák, gyógynövények és hasonló, víztartalmú anyagok melegítéssel és légárammal vagy légritkítással való szárítására irányul, konzerválás vagy szállítási képességük fokozása céljából. Találmányomnál, az eddigi berendezésektől eltérően, a fűtőtestek a szárítandó anyag alatt és felett vannak elhelyezve; ezenkívül a berendezés a fűtőtestek sugárzó melegét is felhasználja, miáltal é.z egész szerkezet az összes eddig létezőknél jóval kisebbre tervezhető és önálló, szállítható egységet is alkothat. A szárítóberendezés egy kiviteli alakjának keresztmetszetét az 1, ábra szemléleti. A berendezéshez központi fűtéseknél használatos a rajzon fel nem tüntetett alaosonynyomású gőz- vagy melegvízfűtésű kazán, valamint a rajzon ugyancsak fel nem tüntetett szárítószekrény is tartozik az összekötő csövekkel. A (16) szárítószekrényen, elől, a cserények szélességének megfelelő nyílású és azok számának megfelelő magasságú ajtó van, mely olyan, mint bármely más szekrényajtó s így azt, mint közismert alakot, az ábrán feltüntetni nem szükséges. A (16) szárítószekrénybe, egymás felett, olyan sűrűn vannak (2) fűtőtestek elhelyezve, hogy a közéjük behelyezett (4) cserények alatt és felett kis (5) légrés maradjon a (6); áramló levegőnek. Mivel e légrés a cserények alatt és felett cca l'/a—2 cm vastag, a fűtőtestek sugárzó melege is érvényesül a hőátadásnál, mely sugárzás úgy alulról fölfelé, mint felülről lefelé is kifejti hatását. A rajzon fel nem tüntetett kazánból a gőz vagy melegvíz a legfelső fűtőtest felett, az (1) csövön áramlik a (16) szárítóiszekrény (2) fűtőtesteibe, amelyeken áthaladva a szárítószekrény. belsejét egyenletes hőfokon tartja és a szekrény alján elhelyezett (3) csövön jut vissza a rajzon fel nem tüntetett kazánba. A szárítás légcserével vagy légritkított térben történhetik. Légcserével történő szárításnál a levegő a (16) szárítószekrény alján elhelyezett (8) nyíláson jut a berendezésbe, ahol a (9) szabályozó a légmennyiség beállítására szolgál. A legalsó fűtőtestnél a beömlő levegő tere a (15) terelőlappal egy darabon, vízszintesen le van zárva, hogy a levegő a (10) irányban haladva a legalsó fűtőtesttől meleget vehessen fel. A levegő a (8) beömlőnyílással szemben fekvő (11) nyílásnál, a (15) terelőlap végénél fordul felfelé, honnan eloszolva a (7) nyilak irányában halad a szárítószekrény tetején elhelyezett, kéményszerű kiképzésű (12) páraelvezetőbe, amelynek nyílása a (13) szabályozóval szükség szerint beállítható. A (2) fűtőtestek között helyezzük el a (4) cserényekben elhelyezett, szárítandó terményt, mely a berendezésben légátbocsátó fémszövetre vagy hasonló, sűrűn lyuggatott lapra kerül, hogy a levegő alul és felül is átjárhassa úgy, hogy alatta az (5) légrésnek, felette pedig a (6) áramló légrétegnek helye legyen. A berendezés üzembe helyezésekor a levegő áramlásnak indul, melynek irányát a (7) nyilak mutatják, mikor is a fejlődő párákat a légáramlás magával viszi a szabadba. Intenzívebb szárításnál az alsó (8) és a felső (12) elzáró nyílások, valamint a rajzon fel nem tüntetett ajtó légmentesen is elzárható, és a melegtől képződő páratartalom a szekrény belsejéből exhauster segítségével szivattyúzható ki, mely esetben a légritkított térben gyorsabb száradás érhető el. • A készüléket a szárítandó termény (pl. zöldbab, káposzta stb.) előfőzésére is fellehet használni úgy, hogy az alsó (8). légbevezető és a felső (12) légelvezető nyílások teljes elzárása esetén a fűtőtesték mellett elhelyezett (14) csövön gőzt bocsátunka szekrénybe, amely gőz a (14) cső (17) lyukain kiáramolva megtölti a készüléket, és a cserényekben elhelyezett terménynek a szükséges előfőzést megadja. A gőzölés befejezésével a gőzt elzárjuk, az alsó (8) légbevezető és a felső (12) légelvezető nyílást kinyitjuk, miáltal a légáramlás megindul, és a. szárítás kezdetét veszi anélkül, hogy a cserényekhez, illetőleg a bennük elhelyezett terményekhez kellene nyúlni.