136779. lajstromszámú szabadalom • Hanglemezkészlet lemezeinek tetszőleges sorrendben való lejátszatására alkalmas lemezváltóberendezéssel felszerelt lemezjátszó

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.779. SZÁM 42. g. 17-20. OSZTÁLY — B-16.280. ALAPSZÁM Hanglemezkészlet lemezeinek tetszőleges sorrendben való lejátszatására alkalmas lemezváltóberendezéssel felszerelt lemezjátszó Bisping József, Berlin A bejelentés napja: 1944. március 28. A találmány célja olyan hanglemezváltóberende­zés létesítése, amely lehetőséget ad hanglemezkész­let bármelyik lemezének nyomógomb vagy villamos lemezválasztó működttésével való lejátszatására, mimellett a hangszedő és a lemeztányér összes mozgásai önműködőlég mennek végbe. További cél­ja a találmánynak az említett berendezés olyan kialakítása, amely lehetővé teszi a lemezkészlet összes lemezeinek egymásután önműködőlég való lejátszatását. Ismeretesek hanglemezek választás szerinti lejátszatására alkalmas, lemezkészletes olyan lemezjátszók, amelyekben a lemezek egyen­ként fekszenek forgatható lemeztányérokon, ame­lyeknek tartói közös tengely körül elfordíthatók. E lemezjátszókban a hajtómotor és a hangszedő a iemeztányérok tengelyével párhuzamosan eltolható szánra van erősítve, amelyet kézzel lehet a kívánt helyzetbe állítani. Ez a berendezés azonban nem felel meg annak a követelménynek, hogy bárme­lyik lemezt nyomógomb egyszerű működtetésével önműködően lehessen lejátszani. Ismeretesek továbbá olyan lemezjátszók is, ame- • lyek egymás felett elrendezett lemeztányérokon egyenként fekvő hanglemezek mindkét oldalának egymásután következő önműködő lejátszatására al­kalmasak. ' Ezekben , kettős hangszedőszerv és a hanglemezek széléhez szorítható súrlókerekekkel felszerelt hajtómű közös szánra van erősítve, amely függőleges irányban mozgatható. A szánt önmű­ködőlég oldható reteszelőszervek állítják meg a le­játszandó lemez mellett. Ez a berendezés sem al­kalmas azonban a lemezkészlet bármelyik lemezé­nek választás szerinti lejátszatására. A találmány szerint a fent említett célt úgy ér­lük el, hogy a helytálló elrendezésű hajtómotort függőleges helyzetű gumihengerrel kapcsoljuk össze, a lemeztányérokat elfordíthatóan ágyazzuk úgy, hogy a kívánt lemezt hordozó lemeztányért hozzá lehessen szorítani a gumihengerhez, a hang­szedőt pedig a gumihengerrel párhuzamos tengelyre szereljük, és nyugalmi helyzetéből önműködőlég munkahelyzetébe fordító és ismét visszaállító szer­vekkel kapcsoljuk össze. A találmányt a kiviteli példáját szemléltető rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a lemezváltóberendezés távlati képe, a 2. ábra a hangszedő szánjának metszete, a 3. ábra a hangsze­dőnek és mozgatószerveinek távlati képe, a 4. ábra a henlemezválasztóberendezés vázlata, az 5. ábra pedig a lemezjátszó villamos berendezésének kap­csolási vázlata. Az 1 szinkronmotor a 3. lemeztányérok hajtásá­ra való, gumival borított függőleges 2 tengelyt hajt. Á lemeztányérokat közös, helytálló 5 tengely kö­rül elfordítható 4 karok tartják. Ezeket a karokat a lemeztányérok nyugalmi 3' helyzetében 5' kilin­csek fogják meg. A, kilincsekre 6 mágnesek hat­nak. Valamelyik mágnesnek például lemezválasztó­berendezés nyomógombjának működtetésével foga­natosított bekapcsolásakor az 5' kilincs elengedi a vele tartott 4 kart, mire ezt 7 rugó elfordítja az óramutató járásának irányával ellenkező irányban és ezzel hozzászorítja a 3 lemeztányér szélét a 2 gumihengerhez, amely a lemeztányért forgatni kez­di. A 4 kar eme elfordításakor az 5 tengelyen ágya­zott, elfordítható 8 kengyelbe ütközik. A 8 ken­gyelt 9 emeltyű 10 reteszelőszervvel köti össze, amely a berendezés nyugalmi helyzetében elrete­szeli a 12 hangszedő 11 szánját. Amikor a 4 kar a 8 kengyelbe ütközik, elfordítja ezt a kengyelt az óra­mutató járásának irányával ellenkező irányban, mire a 10 reteszelőszerv szabaddá teszi a 11 szánt, amely ekkor golyóscsapágyain lecsúszik a 13 ten­gely mentén mindaddig, amíg a hangtű érintkezés­be nem jut a játszóhelyzetbe állított 3 lemeztányé­ron levő lemez hangbarázdájának legkülső szélé­vel. A 2. ábra a berendezés ama részeit szemlélteti, amelyek arra valók, hogy lefékezzék a 11 szán le­felé irányuló mozgását, mielőtt a szán egész sú­lyával a hanglemezre nehezedik. A 12 hangszedő 14 karja a 15 ponton billenthetően van a szánon ágyazva. A 14 kar szabad végén 16 horog van, amely lapos 17 rugót feszít meg. A 17 rugó gu­miból, vagy más rugalmas anyagból készült 18 fék­pofát hordoz. Amint a hangtű a 11 szán lefelé irá­nyuló mozgása közben érintkezésbe jut a hangle­mezzel, a hangszedő karja szaggatott vonalakkal ábrázolt helyzetébe jut és szabaddá teszi a 17 ru­gót, mire ez a 18- fékpofát a 13 tengelyhez szorít­va megállítja a szánt. A lemez lejátszatása közben a hangszedő kö-

Next

/
Thumbnails
Contents