136772. lajstromszámú szabadalom • Forgáscsapos alátámasztás járművek függőleges tengely körül elfordítható kerékpárjaihoz
Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.772, SZÁM 20. d. 1—5. OSZTÁLY — K—16.908. ALAPSZÁM Forgáscsapos alátámasztás járművek függőleges tengely körül elfordítható kerékpárjaihoz Köhler István oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1944. április 5. A találmány járművek függőleges tengely körül elfordítható kerékpárjaihoz való förgáscsapos alátámasztás, melynél a jármű alváza a forgáscsap körül egymáshoz viszonyítva elforduló, célszerűen egymáson elcsúszó támszervek útján támaszkodik a kerékpárra. Egymáshoz viszonyítva elforduló vagy egymáson elcsúszó támszervek útján a kerékpárra támaszkodó forgóscsapos alátámasztások már ismeretesek. Fő hátrányuk, hogy a kerékpár lengéseiből származó hajlítónyornatékok, valamint a vontatásból származó hajlítóhyomatékok és nyíróerők egyaránt a forgáscsapot terhelik, amely az összetett igénybevételek hatása alatt gyakran törik. A kerékpár lengéseiből származó hajlítónyomatékok kiküszöbölése végett szerkesztettek már oly forgáscsapos alátámasztást, melynél a kerékpárral együtt elforduló egy vagy több támasztószerv a kerékpár lengési tengelye körül elforgathatóan van ágyazva. Az ismert megoldások egyik csoportjánál a jármű alvázán rögzített támasztószervek vontatott közúti járműveknél közismert. ötödik kerékként vannak kiképezve, amely a kerékpár lengési tengelyén elrendezett gördülőszervekre támaszkodik. Ez a megoldás biztosította ugyan a kerékpár lengéseiből származó hajlítónyomatékok kiküszöbölését, hátránya volt azonban, hogy a gördülőszervek él vagy pont mentén terhelték az ötödik kereket, és a nagy felületi nyomás miatt a futópályán egyenetlenségek keletkeztek. E hátrány kiküszöbölése végett a gördülőszervekei; az ötödik kerék futópályáján megfelelő csúszószervekkel helyettesítették, és ezeket a kerékpár lengési tengelyén a gördülőszervekhez hasonlóan elforgathatóan ágyazták. Ily módon csökkent ugyan ,a futópálya felületi igénybevétele, kenési viszonyai azonban hátrányosabbak lettek, mert a kenőzsír kiszorult az egymáson elcsúszó felületek közül. Az említett megoldások egyike sem szüntette meg azonban a forgáscsaphak a vontatásból szármázó hajlító- és nyíróigény bevételét, úgyhogy ezek az igénybevételek még viszonylag sima terepen vontatott járművek esetében is idővel a forgáscsap törését okozhatták. A találmánnyal fenti hátrányokat kiküszöböltük és oly forgáscsapos alátámasztást szerkesztettünk, amelynél egyrészt a forgáscsap a kerékpár lengéseiből származó haj Utónyomatékok, valamint a vontatásból származó hajlítónyomatékok és nyíróerők terhelése alól egyaránt teljesen mentesítve van. másrészt az egymáson elmozduló felületek kifogástalanul kenhetők. A találmány abban van, hogy a támszerveket egymással, célszerűen egymásban vezetjük, vagyis úgy képezzük ki, hogy az egymáshoz viszonyítva elmozduló felületek síkjában a támszervek viszonylagos elmozdulása csak a forgáscsap körül mehessen végbe. A kivitel és a kenés szempontjából egyaránt előnyös, ha az egymáshoz viszonyítva elmozduló támszervek horonyvezeték vagy horonyvezetékek útján kapcsolódnak. Előnyös továbbá, ha a támfelületek kopásának csökkentése végett a támfelületek közé egy vagy több oly csúszóbetéfet iktatunk, amelynek kopásállósága kisebb a támszervek kopásállóságánál. Ily elrendezés esetén a kopások okozta eltolódásokat a betétek cseréjével egyszerűen kiküszöbölhetjük. A kerékpárnak a kerékpárral együtt elforduló támszervhez vagy támszervekhez viszonyított kilengését például ütközőkkel korlátozhatjuk. A kerékpár és a kerékpárral együtt elforduló támszervek közé lengéscsillapító elemeket is iktathatunk. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti forgáscsapos alátámasztás néhány példakénti kiviteli alakját tünteti fel, mégpedig: az 1. ábra az egyik példakénti kiviteli alak részben metszett oldalnézete; a 2. ábra másik példakénti kiviteli alak részben metszett elölnézete; végül a 3. ábra további példakénti kiviteli alak elölnézete. A rajzon csak azokat az alkatrészeket tüntettük fel, amelyek a találmány ismertetéséhez szükségesek. Azonos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelölnek. Amint az 1. ábrán látható, a jármű 4 alváza és a rajzon fel nem tüntetett kerékpárral együtt a függőleges 5 mértani tengely körül elfordítható és önmagában ismert módon kocsielőrészt alkotó 6 tartószerkezet között van a találmány szerinti forgáscsapos alátámasztás. A T-alakú forgáscsap víz-