136761. lajstromszámú szabadalom • Ülő- vagy fekvőbútor, különösen rekamié
Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.761. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY — E-5750. ALAPSZÁM UIő- vagy fekvőbutor, különösen recamié Edinger Károly művezető, Budapest A bejelentés napja: 1942. február 10. Az olyan ülő- vagy fekvőbútorok, különösen rekamiék, amelyek belső tere különböző holmik, többnyire ágyneműk befogadására is alkalmas, már régóta ismeretesek. Belső terük azáltal válik -hozzáférhetővé, hogy a bútort „kinyitjuk" vagyis felső (az ágynemű stb. befogadására való teret takaró)részét csuklópánt körül felhajlítjuk vagy egy más megoldásnál a belső tér fiókot fogad • be, amelyben az ágynemű elhelyezést nyer, egy harmadik megoldásnál pedig a felsőrészt, csuklós szerkezettel, az ágyneműt befogadó alsórész mellé • billentjük. Mindegyik megoldásnak azonban hátránya, hogy kezelésük nehézkes, mert pl. a felsőrész felhajlítását mélyen előre hajolva és felfelé emelve, nagy erőkifejtéssel lehet csak végezni (legnagyobb erővel éppen a nyitás kezdetén, vagyis a legmélyebb lehajláskor), a fiók- kihúzása pedig — ha az ágynemű gyűrését elkerülendő, a fiókát egészen kihúzzuk —. szintén kényelmetlen helyzetben, hátrafelé lépve történik. Ugyanez.a helyzet a felsőrésznek az alsórész mellé billentésekor is. Emellett mindegyik megoldásnál ágyazáskor, még fiókos bútorhál is, az ágyneműt előbb székekre stb. ki kell raknunk, mert a kihúzott fiók gátol abban, hogy az ágynemű kirakása nélkül, közvetlen ágyazzunk. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli és abban van, hogy a bútor felsőrésze kinyitáskor teljesén, vagyis minden oldalán az alsórész fölé emelkedik és ebben a felemelt helyzetben önműködőlég rögzíthető, amikoris az ágyneműt az alsórészből könnyen kiemelhetjük. A felsőrészt; rögzítését oldva, eredeti helyzetébe hozzuk vissza. A felsőrész emelésére való szerkezetet célszerűen úgy méretezzük, hogy felemelés közben ,és után a felsőrész annyira vízszintes helyzetben legyen, hogy a ráhelyezett ágynemű ne tudjon lecsúszni. Ezáltal eléljük, hogy az alsórészből kivett ágyneművel mindjárt, külön kirakodás nélkül ágyazhatunk. A felső résznek ezt a vízszintes vagy közel vízszintes helyzetét az alábbiakban, a rövidség kedvéért, „vízszintes helyzetnek" fogjuk nevezni, ami már azért is indokolt, mert hatásában ugyanaz, mintha pontosan vízszintes helyzetet foglalna el. A csatolt rajz a találmány két példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel; ennek kapcsán írjuk le. a találmányt közelebbről: A rajzon az 1 ábra a fekvőbútor keresztmetszetét ábrázolja, felemelt felsőrésszel, a 2. ábra az emelőszerkezet egy részének az, 1. ábra A—A vonala menti metszete, az előző ábráéhoz képest nagyobb léptékben, a 3. ábra a bútor alsórészének hosszmetszete, a 4. ábra pedig alsórész-keresztmetszetet tüntet fel, egy további kiviteli alakú emelőszerkezet egy részletével együtt. Az ágynemű stb. befogadására való 1 .alsórész (1. ábra) két végéhez egy-egy „nürnbergi olló" néven ismert csuklószerkezet alsó vége csatlakozik; az ollók felső vége pedig a bútor 2 felsőrészével 'van kapcsolatban. Evégett az olló egyik alsó szára az 1 alsórész 3 fenéklapjára erősített, helytálló 4a csuklóponttal, egyik felső szára pedig a 2 felsőrészhez erősített, ugyancsak helytálló ' 4b csuklóponthoz csatlakozik. Az olló másik alsó szárának alsó vége a 3 fenéklaphoz erősített 5a, másik felső szárának felső vége pedig a 2 felsőrészhez erősített 5 b egyenes vezetékben mozog. A 2 felsőrész a 6 fogantyúnál fogva megemelve, a nürnbergi olló alkotta vezetés révén a 2 felsőrész az ábrázolt helyzetbe jut. Hogy a 2 felsőrész ebben a helyzetben megmaradjon, az ollónak egyik 7 szára, a csatlakozó csuklón túl, kampós kiképzésű és ebbe a kampóba kapaszkodik egyik végénél fogva a 3 fenéklapon elrendezett 8 csukló körül elforgatható 9 támasztórúd másik vége. .' Hogy a bútor kinyitását egy személy végezhesse, szükséges, hogy á 9 támasztórúd önmagától kerüljön a 2 felsőrészt rögzítő helyzetbe, vagyis a 2 . felsőrész - felemelt helyzetében önműködőlég rögzítődjék. Ezt a feladatot, — az ábrázolt példaképpeni kiviteli alaknál úgy oldjuk meg, hogy a 9 támasztórúdnak .reá merőleges síkban lengő 10 emeltyűje van (2. ábra), mely a 9 támasztórúdhoz erősített 11 csukiópont körül foroghat. Az emeltyűnek 12a vége a bútor csukott helyzetében és kinyitása közben, felül a 7 ollószárra támaszkodik úgy, hogy a 2 felsőrész emelése közben ez az ollószár a 9 támasztórudat magával viszi, felhajtja. A 2 felsőrészt a kellő magasságon kissé túl emelve a 10 emeltyű a 7 szár végére jut,v arról le-
