136749. lajstromszámú szabadalom • Mindkét oldalán réteges szubtraktiv háromszínű pozitiv film

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.749. SZÁM 57. b. 18. OSZTÁLY — N-3870. ALAPSZÁM Mindkét oldalán réteges szubtraktív, háromszínű pozitív-film Noack Franz mérnök, Berlin—Wilmersdorf. A bejelentés napja: 1943. szeptember 11. Németországi elsőbbsége: 1942. szeptember 11. Szubtraktív háromszínű filmek előállításakör a vörös és a zöld színkivonatot kettős film (ún. bipack) segítségével, a kék színkivonatot viszont optikai sugármegosztás révén külön megvilágított harmadik film segítségével szokták felvenni. így csak a vörös színkivonat (hátsó film) kerül a rendes filmhelyzetben megvilágításra, az elülső filmen keletkező zöld és a letükrözött kék színkivonatot ehhez képest tükörképhelyzetberi kapjuk. Minthogy a szokásos másoló eljárásokban a pozitívot a negatívhoz képest tükörkép-helyzetben , zíntérhez képest oldalcsere nélkül kapjuk, mindkét oldalán réteges pozitív film alkalmazásánál közel fekvő gondodat, hogy e film egyik oldalára a kék színkivonatról készült sárgaképet és evvel fedésben az ugyanazon - oldalheryzetben keletkező, a zöld színkivonatról készült vörösképet helyezzük, a bipack hátsó filmjéről készült, az előbbiekhez képest tükörkép-helyzetben keletkező kékképet pedig a pozitív film másik oldalán levő rétegre másoljuk; ekkor ugyanis a három színkép minden további nélkül helyesen fedi egymást. Ha ezt a három egyszínű képet ismert módon még egy feketítő képpel (ún. kulcsképpel) egészítik ki, akkor ezt közelfekvő módon a kékképes rétegbe helyezték, hogy a négy. kép a két oldalon egyenletesen legyen elosztva. •• Ama képek leképező sugarai, amelyek valamely mindkét oldalán réteges pozitív filmnek a fényforrás felé eső oldalán vannak, a képhordozón és ennek második rétegén áthaladtukban természetesen mindig bizonyos szóródást szenvednek. Ezért ezek a képek optikailag kevésbé élesek, mint a tárgylencse oldalán levő képek. Járulékos fekete kulcskép használatánál tehát ezt a pozitív filmnek a fényforrás felé eső oldalára helyezték, mert feketekép másolótechnikai szempontból többnyire sokkal élesebbre készíthető, tehát a vetítéskor sokkal inkább elbírja az élesség veszteségeit, mint valamely színes kép. Bizonyára ugyanebből az okból még akkor is, amikor ez nem következett a felvétel módjából a leírt módon közvetlenül, (tehát pl... időben egymásután felvett színkivonatok esetén) a kékképet, amely többnyire ezüstkép átalakítása útján készül és így éles lehet, a pozitív filmnek a fényforrás felé eső oldalára helyezték. Mindkét oldalán réteges, járulékos kulcsképpel felszerelt szubtraktív háromszínű pozitív-filmek esetén tehát a kékkép és vele fedésben a. fekete kulcskép, eddig.mindig a fényforrás felé eső oldalon volt, ha a pozitív film a vetítőkészülékben az előírt helyes vetítést adó és egyebekben a hangsáv megszabta helyzetben volt. Mármost kísérletekből kitűnt, hogy ezzel ellentétben sokkal nagyobb fiziológiai élességű színes képeket kapunk, ha a találmány értelmében a kékkép helyett a vörösképet helyezzük a fekete kulcsképpel együtt kettősrétegű, háromszínű pozitívnek a fényforrás felé eső oldalára. Ennek oka egyrészt a vörös színű kép aránylag nagy fiziológiai élességében, másrészt abban keresendő, hogy a vörösképen áthaladt sugarak nagyobb hullámhosszuk folytán sokkal kisebb szóródást szenvednek a réteghordózóban és a második rétegben, mint a kékképen áthaladt sugarak. A vöröskép tehát egyrészt jobban elbír bizonyos élességveszteséget a vetítéskor, mert a recehártyán való leképezéskor igen keveset veszít élességéből; másrészt vetítéskor a kékképpel ellentétben akkor is csak jelentéktelenül keveset veszít szóródás folytán élességéből, ha a kettős rétegű pozitív filmnek a fényforrás felé eső oldalán van. A találmány alkalmazásával tehát a kékkép élessége lényegesen fokozódik anélkül, hogy ez az optikailag a kékkép eddigi helyére kerülő vörösképnek rovására esnék. A találmánynak megfelelő film előállítása néni ütközik nehézségbe. Ha a felvétel a bevezetésben leírt módon bipackkal és oldalirányban letükrözött kékkivonattal történik, akkor mindenesetre meg kell fordítani a vörös- és a kékképet. Ez megfordító előhívással kapott közbenső klisé használatával vagy helyesebben optikai másolás útján érhető el. Ha pedig a három színkivonatot a felvételkor kettős sugármegosztás útján egymás mellett mozgó külön filmeken kapjuk, akkor csak arról kell a fényszűrők megfelelő elosztásával gondoskodni, hogy a vörös