136721. lajstromszámú szabadalom • Géperejű járművek, főleg lánctalpas járművek törzsének megtámasztása a járművázon forgattyútengely révén

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136721. SZÁM 63. a. 10-18. OSZTÁLY - L-9075. ALAPSZÁM Géperejű járművek, főleg lánctalpas járművek törzsének megtámasztása a járműve zon forgattyútengely révén Heinrich Lanz Aktiengesellschaft cég, Mannheim. A bejelentés napja: 1943. február 1. Németországi elsőbbsége: 1942. január 31. A találmány géperejű járművek törzsének megtámasztása a járművázon, forgattyútengely révén, főleg lánctalpas' járművek törzsének megtámasztására azok alvázkeretén, amely a láncot hajtó kerék forgótengelyén vagy egy'külön tengelyen elbillenően van ágyazva. A találmány a járműtörzs megtámasztását olyképpen kívánja kialakítani, hogy először is a járműnek az eddiginél a talaj felett magasabb szabad tere legyen, másodszor lehetővé tegye a járműalváz mindkét oldalán a súlyelosztás egyszerű megváltoztatását és harmadszor a lánctalpakat vezető keretek párhuzamos' helyzete egyszerű eszközökkel biztosítva legyen. Ismeretes már a lánctalpas. járművek törzse elülső részének a menetirányra harántfekvő lengőtengely vagy hordrugó fölött a lánctalpat vezető kereten való megtámasztása. Ismeretes továbbá a járműváznak forgattyútengely révén, mégpedig közvetlenül a forgattyúk fölött a lánctalpat vezető kereten való megtámasztása. Ez elrendezéseknél a haránttengely aránylag mélyen fekszik az út fölött és a járműnek csekély talaj feletti szabad teret biztosít. A mezőgazdaságban, pl. vetemények művelésénél vagy a termények aratásánál használt járműveknek ellenben lehetőleg nagy talaj feletti szabad térrel kell rendelkezniök, nehogy a jármű a veteményeket tönkretegye, másrészt nehogy maga a jármű a talaj akadályai következtében megsérüljön. Ezzel összefüggésben ismeretes már a lánctalpas* járművek lánchajtó kerekei tokjának kapuszerű kialakítása, hogy legalább a jármű hátsó végén nagyobb talaj feletti szabad teret nyerjünk. De ezzel mégsem érünk el a járrnű egész hossza mentén szabad, teret a talaj felett. Az ismert kivitelnél a forgattyútengely a lánctalpat vezető keret felső részében van ágyazva, minekfolytán a jármű talaj feletti szabad tere kissé nagyobb mint a többi ismert gépeknél. A súlyelosztás megváltoztatása a lánctalpat vezető kereten azonban ennél a járműnél sem lehetséges, mivel a forgattyútengelynek a lánctalpat vezető kerettel csuklósan összekötött forgattyúi mindkét oldalon ugyanabba az irányba esnek, mégpedig előre, 'tehát a menetirányban, minek következtében a forgattyútengelynek kétoldalt még egy függőleges karjának kell lennie, hogy ezek a kormány révén a jármű elülső végén ágyazott harántrugón meg legyenek támasztva. A mezőgazdaságban használt járműveknél gyakran előfordul, hogy a mezőgazdasági gépek vagy eszközök a jármű egyik oldalára vannak felszerelve vagy utánakasztva. Ily esetekben azon lánctalppal, amely mögött az illető gép vagy eszköz, van csatlakoztatva, nagyobb vontatóerőt kell átvinni. Hogy emellett a munka folyamán a járműnek nyugodt járást biztosítsunk, kívánatos ezen lánc-. talpat, illetve annak vezető keretét jobban megterhelni, mint a szembenfekvő lánctalpat vezető keretet. A súlyelosztás ilyen megváltoztatása az ismert lánctalpas járműveknél a munka kezdetén vagy folyamán nem lehetséges. Futókerekes vontatógépeknél szokásos a hátsó kerekekre pótsúlyokat függeszteni, hogy a hátsó tengelynyomást növeljük és ilymódon a hátsó kerekek szántási és efféle munkáknál jobb tapadásúak legyenek. Lánctalpas járművek láncait még a vezetőkereteivel együtt egymástól függetlenül kell a talaj egyenetlenségeihez alkalmazkodó képességűvé tenni. Emellett szükséges, hogy a láncot vezető keretek minden helyzetben egymással párhuzamosak legyenek, hogy a láncok járását ne akadályozzuk. Az ismert kiviteleknél ezt a párhuzamos vezetést úgy érjük el, hogy a láncot vezető kereteket külön támaszokkal vagy csúszósínekkel támasztjuk meg a jármű törzsén vagy billenő tengelyén. E pótlólagos támaszokra szükség van kanyarban való haladáskor is az oldalirányban ható erők felvételére. A forgattyútengelyes elrendezésű ismert támaszok hátrányait a találmány értelmében lényegében úgy szüntetjük meg, hogy a forgattyútengely forgattyúit egymással ellentétes irányban rendezzük el és azok egy-egy kapocs révén a lengőszárnyként működő lánctalpvezető kerettel együtt egy-egy fergattyúművet alkotnak. Ily módon a forgattyútengelyt a jármű váza, illetve a lánctalpat vezető keret felett, mégpedig a jármű törzsében