136719. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző mérce hengeres szerkezeti darabok külső átmérőjének ellenőrzésére

136.719 3 helyet pedig a dugós érintkezők kihúzásával a hálózatról lekapcsoljuk. ' A 21 idomszert fedőlapként alkalmazott 25 rajzzal kötjük össze, amely a szerkezeti darabot vázlatosan természetes nagyságban tünteti fel és amelyen a mérési helyeket nyilak jól látható módon jelölik .meg. amelyen továbbá valamennyi egyéb mérési adat is fel van tüntetve. E rajzot az asztallapra helyezzük. A jelzőlámpák felvillanásakor a rajz alapján áttekinthető módon megállapítható, hogy a szerkezeti darab mel5r

részén mértünk hibás méretet, amelyet azután a szerkezeti darabon azonnal mégjelölhetünk. A 18 villának a fésűsmércék behelyezését követő beállításával a méretellenőrzést megkezdhetjük. Az ellenőrzendő szerkezeti darabot a villák szájába helyezzük. A villákat felfelé mindaddig elforgatjuk, amíg azok 26 rúdba nem ütköznék. Ezzel egyidejűleg a találmány szerinti mérce tokjának • oldalfalaiban elforgathatóan ágyazott 27 érintkezőlécet torziósrugó hatásával szemben annyira elforgatjuk, hogy a minden rugós érintkezőpár elé iktatott 28, 29 főérintkezők záródnak. Ha a szerkezeti darab mért helyének átmérője kisebb, mint a mérési helyhez tartozó fésűsmércével megszabott alsó és felső mérethatár, akkor ez a mérce a szerkezeti darab behelyezésekor egyáltalán nem emelődik meg. A 30 főérintkező útján 14 transzformátor közbeiktatásával a hálózathoz csatlakoztatott gyengeáramú áramkör ekkor az a vezetéken, a 28, 29 főérintkezőkön, a b vezetéken, az érintkező 11, 11a nyelveken, a c vezetéken, az érintkező 9a, 9 nyelveken, az a1

vezetéken, a 15 lámpán és a d vezetéken át záródik, úgyhogy a 15 lámpa felvillan és vörös fényt ad. Ha a szerkezeti darab vizsgált része a megengedett mérethatárok közé esik, akkor a mérési helyhez tartozó fésűsmérce követi a villa elmozdulását, mihelyt az vízszintes helyzetéből kimozdul,' vagyis mihelyt a szerkezeti darab vizsgált részét a fésűsmércének az alsó mérethatárt megszabó 5a gombja megakasztja. A fésűsmérce ez esetben kissé megemelődik, úgyhogy a rugós 9 érintkező az érintkező 9b nyelvre fekszik. A gyengeáramú áramkör ekkor az a vezetéken, a 28, 29 főérintkezőkön, a b vezetéken, a 11, 11a érintkezőnyelve-' ken, a c vezetéken, a9, 9b érintkezőnyelveken, az a2

vezetéken, a 16 lámpán és a

d vezetéken át záródik, úgyhogy a 16 lámpa kigyullad és zöld fényt ad. Ha ezzel szemben a szerkezeti darab kérdéses része meghaladja a megengedett méretek felső határát és így utólagos megmunkálást tesz szükségessé, akkor a szerkezeti darab kérdéses részéhez tartozó fésűsmérce a szerkezeti darab elmozdulását már követi, mihelyt a szerkezeti darab a fésűsmérce száját érinti és a villa elfordulásának befejeztéig annyira fnegemelődik, hogy a 8 ütközőszeg a rugós 11 érintkezőt a 11b érintkezőnyelvre fekteti. Az áramkör ekkor az a vezetéken, a 28, 29 főérintkezőkön, a b vezetéken, a 11, 11b érintkezőnyelveken, az as

vezetéken, a 17 lámpán és a cí vezetéken át záródik, úgyhogy a 17 lámpa kigyullad és sárga fényt ad. A találmány szerinti ellenőrzőmérce tehát minden követelménynek megfelel. Egyszerű, olcsó,: minthogy költséges villamos kapcsoló elemeket nem tesz szükségessé és így üzembiztos is. A találmány szerinti mérce néhány fogással a legkülönbözőbb helyeken mérendő szerkezeti darabok nagy számához néhány fogással berendezhető. Az ehhez szükséges nagy jelzőlámpa-mező a vizsgálandó szerkezeti darab kü'önböző mérési helyekre való utalásokkal ellátott rajzának a jelzőlámpák mezeje előtt való elrendezésével könnyen áttekinthető. Nyilvánvaló, hogy a rajz az ellenőrző mu»kát még egyszerűsíti. A vizsgálónak ugyanis nem kell meggondolnia, hogy a vizsgált szerkezeti darab mely részén mért esetleg hibás méretet. Az egyes mérési helyek kép alakjában vannak előtte. Értékes vizsgálandó szerkezeti darabok esetén minden darabhoz külön rajzot vagy nyomtatványt helyezhetünk a jelzőlámpák mezeje elé. Ez a rajz vagy nyomtatvány ez esetberi nem a beállító idomszer alkatrésze, hanem a vizsgálandó szerkezeti darab méretlapjaként kiképezett tartozékot alkot. A vizsgálónak ez esetben nem kell a mérési lapon részletes feljegyzéseket eszközölnie, mert elegendő, ha a szerkezeti darabhoz tartozó rajzot megfelelően megjelöli, Ebből következik, hogy felelősségteljes ellenőrzőmunkák elvégzésére még gyakorlatlan munkaerőket is alkalmazhatunk. •Szabadalmi igénypontok: 1. Ellenőrzőmérce szerkezeti darabok külső átmérőjének ellenőrzésére, melynek a szerkezeti darab és a mérőhelyek kapcsolódásakor a méreteltérések szerint jelzőlámpák villamos érintkezőit kapcsoló eszközei vannak, melyet ütközőszegekkel ellátott, tokban mozgathatóan elrendezett egy vagy több fésűs-határmérce, jelzőlámpáknak az ütközőszegek elmozdulásának pályájában elhelyezkedő rugós érintkezői és ezeket a mércének a szerkezeti darab behelyezésekor a szerkezeti darab méreteltérésétől függő eltolódása útján kapcsolóeszközök jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti ellenőrzőmérce kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fésűsmércék (5) száraikkal lefelé inga módjára vannak a tokban felfüggesztve és a szerkezeti darabnak a mércék szájában való elhelyezésekor önsúlyuk hatásával szemben eltolhatók, úgyhogy az ellenőrzendő szerkezeti darab méretei szerint vagy egyáltalán nincs elmozdulás — az alsó mérethatást el' nem érő szerkezeti darabok esetén —, vagy a szerkezeti darabnak' az alsó mérethatárhoz tartozó mérőgombon való megfekvésekor meghatározottnál kisebb mértékű elmozd^ás következik be — mérethelyes darabok esetén —, vagy a vizsgálandó szerkezeti daraboknak a mércék ázája előtt való megrekedésekor meghatározottnál nagyobb mértékű elmozdulás megy végbe — utánmunkálást igénylő darabok esetén. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ellenőrzőmérce kiviteli "alakja, melyre jellemző, hogy több fésűsmérce alkalmazása esetén azok két-két vezetéklemez (4) függőleges réseiben (7) inga módjára vannak felfüggesztve és a vezetéklemezek a tok (1) egymással szembeniekvő két falrészének (2, 3) fügőleges hqmlokfogazásaiban egymástól a vizsgálandó szerkezeti darab mérete szerinti tetsző. leges távolságban tolhatók be. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti el-