136703. lajstromszámú szabadalom • Előre hajtó evezőszerkezet
2 136.703 az —f—. húzórúd és így az evező hátrahúzásakor a csónak előre halad. A lapátnak vízbemerítését a koronglapoknak a vízszintes síkból oldalirányban való kibillentésével érjük el, a lapátnak a szokásos lapjára fektetését, illetve élére állítását pedig a szokásos módon az —f— húzórúdnak saját hossztengelyvonala körüli elfordításával végezzük; mely mozgást a —k— összekötő a lapátnak —g— nyelére viszi át: A 4—5. ábrák szerinti kiviteli alak csupán abban tér el az 1—2. ábrák szerintitől, hogy a felső —dx — és az alsó —ex — korongok közötti áttételt nem huzalok, hanem fogaskerekek végzik. E célból a két koronglapnak egymás felé néző oldalán egy-egy —s— fogkoszorú van, a koronglapok között pedig a —Cj— tartólapon ágyazott —t— fogasa kerekek, valamint —v—• görgők vannak elrendezve, mely utóbbiak a koronglapok görgőpályáin futnak. A közbekifcatott —t— fogaskerekek fogai belekapaszkodnak a koronglapok —s— koszorúinak fogaiba, miáltal a —dt — koronglapnak elfordításakor az —e!— koronglap ellentétes irányban fordul el. Az evezés ugyanúgy történik, mint a/ 1—2. ábra szerinti kiviteli alaknál. Szabadalmi igénypontok: 1. Előre hajtó evezőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az evező húzórúdja, valamint az evezőlapát két különálló darabot alkotnak, és a csónakoldalfalon felfüggesztett, egy-egy, egymás fölött fekvő, közös forgástengellyel bíró, vízszintes helyzetű, de a vízszintes helyzetből oldalirányban kibillenthető koronglapon vannak, azok húrvonala irányában megerősítve, mely koronglapokat oly áttétel köti egymáshoz, amely azokat ellentétes irányú elfordulásra kényszeríti, mimellett a húzórúd és az evezőlapát a koronglapokhoz úgy van hozzáerősítve, hogy hossztengelyvonaluk körül elfordíthatók, és közéjük oly összekötőszerv van iktatva, mely a húzórúdnak hossztengelyvonala körüli • elfordulását átviszi a lapátra. 2. Az 1. igénypont szerinti előre hajtó evezőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymás fölött elrendezett koronglapok szélén vezetőhorony van, melyekbe egy-egy huzal van befektetve, és e huzalok egy forgathatóan ágyazott közös kötéltárcsán is át vannak vetve oly módon, hogy a huzalok egyikének ágai egymást keresztezik, míg a másikának ágai egymással párhuzamosak. 3. Az 1. igénypont szerinti előre hajtó evezőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymás fölött elrendezett koronglapok egymás felé néző oldalán egy-egy fogkoszorú van, és a koronglapok között a tartólapon ágyazott fogaskerekek és görgők vannak úgy elhelyezve, hogy a fogaskerekek fogai a fogkoszorú fogaiba kapaszkodnak, a görgők pedig a koronglapok görgőpályáih futnak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti előre hajtó evezőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az evező húzórúdja, valamint lapátos részének nyele a koronglapokhoz erősített egyegy tartókengyelen van átbujtatva, és forgáscsap segélyével a koronglapokból kiálló rögzítőnvúlványhoz van erősítve. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti előre hajtó evezőszerkezet kiviteli' alakja, azzal jellemezve, hogy az egymás fölött elrendezett koronglapok közepén átbocsátónyílás van, és ezen összekötőcsap van átvezetve, melynek két vége az evező húzórúdjának, valamint a lapátos rész nyelének végéből oldalirányban kiálló egy-egy fülhöz van hozzákapcsolva. 6. Az 5. igénypont szerinti előre hajtó evezőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a koronglapok központi nyílásán átvezetett összekötőcsap két részből van összetéve, mely részeket szemölcs íogja csuklósan össze. » (1 rajzlap) A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1936. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre
