136696. lajstromszámú szabadalom • Tetőfedőlemez és eljárás előállítására
Megjelent: 1955; december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.6%. SZÁM 37. a. 1—3. OSZTÁLY - L—9247. ALAPSZÁM Tetőfedőlemez és eljárás előállítására Lévay István igazgató Miskolc A bejelentés napja: 1943. július 20. Az ismert tetőfedőlemezek egyik hátránya, hogy hajlítási-, illetőleg húzószilárdságulí nem kielégítő és ezért a lemezek, különösen a tető tisztításánál, hóletakarításkor, javításkor stb., a rálépő ember súlya alatt törnek, főleg akkor, ha a lemezek nincsenek sík felületen alátámasztva. További hátrányos jelenség, hogy egyes lemezfajták tűz esetén az azokat alulról érő láng hevítő hatása következtében, darabokra szakadva, szerteszét röpülnék és a közelben tartózkodókat veszélyeztetik. Az ily tetőfedőlemezek szilárdságának fokozása végett azokat, a találmány értelmében, acélhuzallal fegyverezzük. A • fegy vérzéshez — előnyösen — vékony, nevezetesen 0,05—0,5 mm, előnyösen, 0,1—0,2 mm vastagságú, célszerűen, 200—300 kg/mm2 szakítási szilárdságú acélhuzalt használunk, mely a lemez anyagában több különféle módon és alakban rendezhető el. Néhány példakénti kiviteli alakot a rajzban tüntettünk fel. Az 1. ábra azbesztcementpala nézete, amelyben a fegyverzeten fekvő azbesztcementréteg egy részét eltávolítottuk. A lemez belsejében acélhuzalból készült szövet van elrendezve, amely azonban ily huzalból készült fonattal is helyettesíthető. A szövetet, illetőleg a fonatot alkotó huzalok két egymásra merőleges irányban vannak elrendezve. A 2. ábra az 1. ábra szerinti lemez keresztmetszete. A példában az" —a— szövet a —b— lemez középső részében fekszik. A szövet azonban úgy is elrendezhető (3. ábra), hogy a lemez egyik felületéhez közelebb fekszik, mint a másikhoz, amikor az előbbi mentén a húzószilárdság nagyobb, mint a lemez másik felülete mentén. A fegyverzet ilyen elrendezése lehetővé teszi, hogy a fedés készítésekor a lemezt úgy helyezzük el, hogy a fegyverzet a lemeznek abban a részében feküdjék, amelyben hajlításkor a húzófeszültségek fellépnek. A lemezben azonban a fegyverzet egynél több, például a 4. ábrában feltüntetett módon két rétegben is elhelyezhető úgy, hogy a lemez húzószilárdsága annak mindkét felülete mentén egyforma nagy. Huzalszövet vagy huzalfonat helyett a lemezben egymással össze nem függő huzalokat is elrendezhetünk, ugyancsak? előnyösen egymásra harántirányban. A lemez két széle között, végig^ menő huzalok helyett, a fegyverzet egyes huzaldarabkákból is készíthető, amelyek egyenesek vagy hajlítottak lehetnek. Ilyen különböző alakú huzaldarabkákat az 5. ábrában tüntettünk fel. A végükön vagy az egészen meghajlított huzaldarabok előnye, hogy hegyes részük nem áll ki a lemez felületébői. Az ilyen huzaldarabkákkal fegyverzett tetőfedőlemeznek az 1. ábrabelihez hasonló nézetét a 6. ábrában, metszetét a 7. ábrában tüntettük fel. A fegyverzetet a gyártás folyamán, a különböző lemezek előállítási szakaszai közül abban visszük a lemezbe, amelyben a bevitel a fegyverzés szerkezetének a legmegfelelőbb. így például a szövetből vagy fonatból álló fegyverzetet azbesztcementpala esetén a kéregpapírgyártógépbe futtatjuk. Ha a 8. és 7. ábrákban feltüntetett fegyverzetet kívánjuk alkalmazni, úgy a huzaldarabkák a dobon lévő fátyolra szórhatók vagy azokat a keverőgépben lévő tömegbe viszszük. Más módon, például sajtolással, illetőleg hengerléssel készült tetőfedőlemezek gyártásánál ugyanígy járhatunk el, amennyiben az öszszefüggő fegyverzetet a gépbe futtatjuk, a huzaldarabkákból álló fegyverzetet a sajtolandó vagy más módon alakítandó tömegbe visszük. Rostanyagot, például azbesztet tartalmazó tetőfedőlemezekben, a találmány szerinti fegyverzetek valamelyikének alkalmazása esetén, a rostos anyagot (azbesztet), részben vagy egészben, a szokásos töltőanyagokkal, például kovafölddel, tufával stb. helyettesíthetjük. Ez esetben az azbeszt szilárdságnövelő szerepét, részben vagy egészben, a találmány szerinti fegyverzet tölti be, míg a hőszigetelést, részben vagy egészben, az olcsóbb hozaganyagok látják el. A huzaldarabok nemcsak a 7. ábrában feltüntetett módon, tehát a lemez egész keresztmetszetében, egyenletesen elosztva alkalmazhatók, hanem azokat a gyártás alkalmas szakaszában úgy is bevihetjük, hogy a lemeznek csak az egyik vagy mindkét oldala mentén helyezkedjenek el úgy, amint ezt huzalszövet esetére a 4. ábra kapcsán ismertettük.
