136685. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.685. SZÁM. 36. b. OSZTÁLY .— E-5910. ALAPSZÁM Kályha Ecker Ferenc mfihelyfőiiök, Budapest. A be jelentés napja: 1943. május 15. Hordozható kályhák előállításánál a fémanyag, főként a vaslemez felhasználandó mennyiségének csökkentésére törekednek. Ezeket a törekvéseket a hőtechnikai és esztétikai szempontokon kívül a vasanyag-hiány indokolja. Történtek már lépések hordozható kályhák fémalkatrészeinek, első sorban a vasköpenyeknek kiküszöbölésére. Vasköpeny helyett a hasáb-alakú cserépkályhák éleit szögvas-keretek közé foglalták. Ezek a szögves-keretek egyrészt merevek és sok vasat igényelnek, másrészt esztétikai szempontból is kifogásolhatók. Ismeretesek oly kísérletek is, amelyeknél a hasábalakú cserépkályha éleit lekerekítették és ezeket a lekerekített éleket utóbbiakhoz simuló, negyedkörív-keresztmetszetű vaskeretekbe foglalták. Utóbbi megoldás esztétikai szempontból már haladást jelent, azonban a kályha szerkezete még mindig merev és sok vasat igényel. Az ismert hordozható kályhák legjellegzetesebb hátránya, hogy a hő okozta méretváltozások következtében fellépő feszültségek hatása alatt a csempék repedeztek. Ezen hátrányon oly módon igyekeztek segíteni, hogy a kályha falait vastagra méretezték, miáltal azonban a fűtés hatásfokát rontották. A találmány szerinti kályha az előzőekben felsorolt hátrányokat kiküszöböli, a vasköpenyt és az éleket befogó vaskeretet feleslegessé teszi, a felhasználásra kerülő vasmenyiséget a minimumra csökkenti és jó fűtési hatásfok mellett a kályha rugalmas összeépítését biztosítja, úgy, hogy a hő okozta kiterjedés következtében a csempék nem repednek. Emellett a kályha falainak vastagsági méretei csökkenthetők, tehát jobb a hőhatás. A rugalmas összeépítés következtében még az erős felmelegedést okozó szén- vagy koksztüzelés esetében sem léphetnek fel oly káros feszültségek, amelyek a csempék repedését előidézhetik. A találmány további előnye, hogy gyors, kényelmes és egyszerű összeépítést tesz lehetővé. A felhasználásra kerülő vasmennyiség védett elrendezése annak tartósságát biztosítja. Tetszetős külsejű és a jobb fűtési hatásfokára való tekintettel ugyanazon fűtési hatásfok biztosítása mellett kisebb méretekben készíthető. Az elemek külön-külön szállíthatók és a helyszínén állíthatók össze. A találmány kályha, melyet az jellemez, hogy a sarokéléit kerámiai anyagból való oly élkövek alkotják, amelyeken átmenő függélyes furatok vannak és ezeket az élköveket egymással a furatokon átvezetett vasrudak vagy szalagvasak tartják össze. A mellékelt rajz a találmány szerinti kályha példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra a 2. ábra A—B vonala mentén vett vízszintes metszet. A 2. ábra a kályha oldalnézetének egy része-. A 3. ábra az 1. ábra C—D vonala mentén vett hosszmetszet és részben oldalnézet. A derékszögű négyszög- vagy. négyzet-keresztmetszetű kályha sarokéleit a kerámiai anyagból való —1— élkövek alkotják, amelyeknek átmenő függélyes —:

2— hengeres furatai vannak. A —4— fenéklapnak a —2— furatok folytatásába kerülő részén a hengeres —5— furat van alakítva. A —4— fenéklap alatt elrendezett derékszögű négyszög- vagy négyzet-alakú —6— vaskeret sarkainj az —5—. furatok alatt, köralakú furatok vannak. Az egymás fölé helyezett —1— élkövek •—2— furatain a —4— fenéklap —5— furatán és a __6— vaskeret furatán a körkeresztmetszetű —3— vasrudak hatolnak át. A —3— vasrúdnak a —6— vaskeretből kinyúló, csavarmenetekkel ellátott végére>

a —8— alátétgyűrű közbeiktatásával, a —7— csavaranya van csavarolva. A kályha felső lapjának szerkezeti megoldása lényegében a fenéklap szerkezeti megoldásával egyezik, azaz fölül is —6— vaskeret kerül alkalmazásba, míg a —3— rudak felső csavarmenetes végeire, alátétgyűrű közbeiktatásával, csavaranyák vannak" csavarolva. A felső csavaranyák esztétikai okokból célszerűen rejtetten rendezhetők el, vagy pedig a felső csavaranyák el is maradhatnak és helyettük a —3— vasrudak szélesebb szögletes fejben végződhetnek. A szomszédos —1— élkövek -ékalakú függélyes —9— bemetszései vagy vezető hornyai között a cserépből való külső —10— lapok és a samottból való belső —11— lapok vannak elhelyezve. A —10— és —11— lapok a kályha felépítése közben fölülről a —9, 9— hornyok közé csúsztathatók és a —10, 11— lapok és az —1— élkövek között megmaradó függélyes —12— rések vagy csatornák híg kötőanyaggal kitölthetők.. A —4— élköveknek függélyes —3— hornyokkal szomszédos külső szé-