136682. lajstromszámú szabadalom • Szerszám, rudakat, főleg beton-betéteket hajlító gépekhez és berendezésekhez

2 136.682 számok 20 alakító felülete a kihajtásokhoz való. Ez utóbbi görbületi sugara úgy aránylik a kampó készítésére való 19 görbülethez; mint 2 : l-hez. A 14, 16 és 17 szerszámoknál a 20 felület 21 hátoldala egyenes és érintőlegesen megy át a 19. gör-' bületbe, a 15 szerszámnál viszont, amelynél a 20 felület a 19 felülethez 90°-kal el van tolva, a 22 hátoldal ívelt. E hátoldalban egyben a rúd végének ütközője lehet a kampó hajlításánál. Másik végén a 20 felület közvetlenül megy át a 19 felületbe vagy az ábrázolt módon kis, egyenes 23 szakaszt hagyva, amely ugyanügy, mint a 21 egyenes rész, befogásra használható. A 16 szerszámon, csúcsa közelében, táamsztócsap befogadására, valamint a szerszámnak a gépen való rögzítésére, még egy járulékos 24 lyuk van. A 16 szerszámot az 5—11. ábrák alapján következőképpen használjuk. A pl. hajlítógép forgó tányérjának hajlítócsapíára helyezett 16 szerszámot a 24 lyukba helyezett csappal is összekapcsoljuk a hajlítótányérral. Ezután a hajlítandó x rúdvasat a szerszám sík 21 felületére fektetjük úgy, hogy vége a szerszám csúcsával színei. Az ugyancsak a hajlítótányérra helyezett 25 f ogóexcenterrel az x rúd végét szorosan befogjuk. Nehogy a rúd meggörbítésekor kihajoljon, még egy 26 görgő támasztja meg. Ha most a hajlító tányért az óramutatóval szemben elforgatjuk, akkor a 16 szerszám, a 25 fogóexcenterrel együtt, a 6. ábra szerinti helyzetbe kerül, miközben az x rúd a félköralakú 19 felületre simul és kampóvá alakul. A befogóexcentert oldva a rúd szabaddá lesz és a 7. ábra szerint balra eltolható, addig a helyig, ahol fel kell hajtani. Ekkor a rudat a 7, ábra szerint befogva és a hajlítótányért ismét forgásba hozva, a rúd a 20 felületre nyomul (8. ábra). A 7. és 8. ábra szerinti hajlításkor az x rudat valamivel a szerszám 18 forgáspontja alá nyomjuk, minek folytán szorosabban simul a 20 alakító felülethez. Ha a 8. ábra szerinti, kettős meghajlításra van szükség, akkor — ha el akarjuk kerülni a vas tengelye körüli elforgatását — a kampó és az első kihajlítás képzéséhez a 16 szerszámot fordítva helyezzük be úgy, hogy a 8. ábra szerintinek a tükörképe áll elő és a tányért az óramutató irányában kell forgatni. A szerszám kiegyenesítésre is használható. Ezt tüntetik fel a 9—11. ábrák. A .9. ábra szerinti kiindulási helyzet megfelel á 6, ábra szerinti, kampókészítő helyzetnek, csak a helytálló 26 támaszték nem a külső oldalon van, hanem az x rúd belső oldalán. Ha a hajlítótányért, a befogóexcenter oldása nélkül, visszafelé forgatjuk, akkor a kampó a 10. ábra szerinti, közbenső helyzeten át felhajlik és az x rúd a 11. ábra szerint kiegyenesedik. A 12. és 13. ábra szerinti 17 szerszám az 1. ábra szerintitől csak' abban különbözik, hogy hosszabb és egy második, ugyancsak- a forgási. csapra tűzhető 27 lyukja van, melyet a 13. ábrán látható, módon a rúd kihajtásakor, ill. a 20 felület használatakor használunk. A találmány az ábrázolt kivitelektől eltérő, sokféle más módon is megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerszám, rudakat, főleg beton-betéteket hajlító gépekhez és berendezésekhez, amelyre az a jellemző, hogy a feltűzésre vagy . behelyezésre alkalmasan kialakított (14, 15, 16, 17) szerszámnak kampó készítésére való,. félköralakú (19) felülete és ehhez csatlakozó, ugyanebben a síkban fekvő, kihajtások készítésére való, negyedkörnyi, legalábbis kétszer akkora görbületi átmérőjű (20) alakitófelülete van. 2. Az 1. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy különböző (19, 20) alakítófelületek a (1.5) szerszám átellenes oldalain vannak elrendezve és a szerszám (22) hátoldala a. hajlítandó rúd ütközőjeként van kialakítva. 3. Az 1. igénypont szerinti szerszám kiviteli diákja, melyre az a jellemző, hogy mind az erősebb görbületű (19) felület, mind pedig az enyhébb görbületű (20) felület előtt, befogóhelyként, egy-egy egyenes (21 ill. 23) szakasz van, melyek közül az egyik (21) felület egyben a hajlítandó rúd végének-mércéjeként van kialakítva. 4. Az 1. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy csúcsánál még egy külön (24) támasztólyukja van. 5. Az 1. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy két tetszőlegesen használhat. (18, 27) forgáspontja van, melyek egyike (19) kampó, a másik (20) pedig meghatározott alakú kihajtás képzéséhez alkalmas görbületű. (1 rajz) A kiadásért felel a~ Nyomtatványellátó Vállalat, igazgatója. 1852. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre