136673. lajstromszámú szabadalom • Szíjváltóberendezés

Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.673. SZÁM. 47. d. 17-21. OSZTÁLY — N-3372. ALAPSZÁM Szíj vál tóberéndezés Lugossy Géza József és Fivére Krolupper-féle vasúti jelzőlámpa és fémárugyár r. t. cég, Budapest, mint Nádai Sándor oki. gépészmérnök, Budapest és Stern József, a brünni műegyetem gépészmérnöke, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1938. november 22. A hajtószíjat az egyik szíjtárcsáról egy szomszédos másik szíj tárcsára átváltó eddig használatos berendezéseknek közös hátránya az, hogy a szíjak széleit — különösen gumiszíjak esetén — erősen rongálták. E berendezések ugyanis azt az erőt, amely a szíjnak az egyik tárcsáról a másikra való áttolásához, szükséges, a szíj élére fejtették ki, amiért is a gyorsan futó szíj élén fellépő .súrlódás a szíjat hamar elkoptatta, kirojtosította, vagyis végeredményben használhatatlanná tette. Készítettek ugyan már olyan szíj váltószerkezeteket is, amelyeknél — a súrlódás csökkentése céljából — forgástestek érintkeznek a' szíj szélével, de ezek a szerkezetek is tönkreteszik a szíj élét, mert az erőhatást ezek is csak a szíj keskeny élf elületére fejtik ki. Gumiszíjak peremét ezért egyes esetek-, ben ellenállóképes anyagú, például kemény bőrből vagy fémből való burkolattal látták el, de az ilyen burkolattal ellátott szíjak élettartama sem volt megfelelő, ezenkívül pedig e szíjjal más hátrányok is jártak. A fenti hibák kiküszöbölésére javasoltak már olyan szíjváltóberendezéseket is, amelyek a szíj' váltáshoz szükséges erőhatást nem a szíj élére fejtik ki. E berendezések szíjváltószervei azonban állandó érintkezésben álltak a szíjjal, vagyis állandóan koptak és állandóan fogyasztottak energiát és/vagy e szíjváltószerveket a szíjváltáskor el kellett lengetni.' Az utóbbi körülmény azért hátrányos, mert a gyakorlatban használatos szíjváltószerveket, megfelelő rudazat útján, egyenes vonalú, a szíj futásának irányára harántirányú eltolás^ sal működtették, a szóbanforgó javasolt szíjváltóberendezések szíjváltószervei tehát nero voltak az eddigiekhez hasonló rudazattal működtethetők. Ezekre az okokra, valamint a szóbanforgó javasolt berendezések terjedelmes és bonyolult voltára vezethető vissza az, hogy azok a gyakorlatban nem tudtak elterjedni. A találmány a fenti hátrányokat mind kiküszöböli. A találmányt a szíjváltó rudazatában forgathatóan ágyazott, a szíj közepe felé csökkenő átmérőjű egy vagy több olyan forgástest jellemzi, amely úgy van a szíjhoz képest elhelyezve, hogy a szíjjal rendes üzem közben ne érintkezzék, de a szíj futásának irányára harántirányú eltolásakor a szíjjal érintkezésbe jusson és a futófelületével rá felfutó szíjat kihajlítsa. A szíjváltás ennek folytán a szíj futófelületére gyakorolt erőhatás következtében jön létre, a szíj élét viszont semmiféle erőhatás nem éri, és így a szíj nincs az időelőtti tönkremenésnek kitéve. Tekintettel továbbá arra, hogy a szíjváltást a találmány tárgyánál a szíjváltószervek egyenesvonalú eltolása útján kell végezni és hogy ezek rendes üzem közben nem érintkeznek a szíjjal, elkerüljük az ellengetendő szíjváltószerveket, valamint a szíjjal állandó kapcsolatban futó szíj váltószerveket tartalmazó ismert berendezések fentemlített hátrányait. A találmány egy előnyös foganatosítási alakja esetében a szíjváltószerveket két kúpos forgástest alkotja, amelyek- úgy vannak elhelyezve, hogy csúcsaik a szíj hosszanti szimmetriasíkja felé irányulnak. A szíj váltószervekként alkalmazott forgástestek meridiángörbéje az egyenestől eltérő alakú is lehet. Egyenes alkotójú kúpok helyett tehát például olyan görbevonallal határolt forgástesteket, vagy egyetlen olyan forgástestet is alkalmazhatunk, melyeknek, illetve melynek átmérői — .mindkét oldal felől — a szíj hosszanti szimmetriasíkja felé csökkennek. Ha az ilyesfajta szíj váltóberendezést úgy helyezzük el, hogy íorgástestei a szíj hosszanti szimmetriasíkjához képesti harántirányú eltolásukkor érintkezésbe kerüljenek a szíjjal, és a forgástesteket az említett értelemben eltoljuk,' úgy a szíj futófelülete az eltolás folyamán felfut az egyik forgástest palástfelületére. E palástfelület —• amely a szíj felfutásának irányában növekvő átmérőjű — a forgástest további eltolása közben a szíj futófelületére olyan erőhatást fejt ki, amely egyrészt a szíjat kifelé hajlítja, másrészt pedig a szíjat oldalirányban eltolja. A szíjat ezáltal a kívánt módon az egyik szíj tárcsáról a másikra tolhatjuk. A mozgásban levő szíj eltolását igen könnyen, kis erőkifejtéssel végezhetjük, mert a szíjnak csak kis szélességű 'darabja fut fel a. for-