136648. lajstromszámú szabadalom • Fertőtlenítőszer
Megjelent: 1955. október hó 15. . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.648. SZÁM. 30. i. OSZTÁLY. - W-7427. ALAPSZÁM. Fertőtlenítőszer Dr. Edmund Weidner vegyész, Berlin. Bejelentés napja: 1943. május 14. Németországi elsőbbsége: 1942. május 15. Mind a rodánhidrogénsav, mind pedig a formaldehid fertőtlenítő- és növényvédőszerként ismeretesek. A rodánhidrogénsavat fertőtlenítőszerként pl. oly módon is alkalmaztak, hogy a savat a rodánsók oldataiból savak vagy savanyú sók beadagolása útján szabadították fel. Mivel a rodánhidrogénsav 5% fölötti tömény-, ségű oldatokban igen. gyorsan és 5% alatti és ennél kisebb töménységű oldatokban is többé vagy kevésbé gyorsan elbomlik, ami különösen kellemetlen szag fellépése útján válik észrevehetővé, már javasolták fémsók, illetve oly anyagok beadagolását, melyek savanyú oldatban kis mértékben oldódó vagy teljesen oldhatatlan szulfidokat képeznek, hogy ekként oly oldatokat hozhassanak forgalomba, melyek 5%-ig rodánhidrogénsavat tar. talmaznak. Edinger javaslata szerint már eljártak akként is, hogy az erősen disszociált rodánhidrogénsavat gyenge bázisokhoz sók alakjában kötötték, melyekből azután vizes oldatban szabad rodánhidrogénsav hasad le. Ennek megfelelően tehát pl. ahexametiléntetraminrodanid oldata szabad rodánhidrogénsavat tartalmaz, mely a frissen készített oldatban n-lúgokkal mennyiségileg meghatározható. Ismeretes már most, hogy a savak a hexametiléntetramint semlegesítésükig felhasítják. Ennek megfelelően megállapítottuk, hogy a he-; xametiléntetraminrodanid vizes oldata a hexametiiéntetfamin fokozatos felhasadása közben ammonrodanid és formaldehid keletkezése mellett semlegessé válik, mimellett az eredetileg jelenlevő hexametiléntetramin mintegy 75%-a változatlanul fennmarad. Ez a reakció közönséges hőmérsékleten csupán lassan, melegben azonban gyorsan megy végbe. A reakció következtében az értékes rodánhidrogénsav fertőtlenítő hatóanyagként kikapcsolódik és helyette olcsó formaldehidnak csupán oly meny^ nyisége keletkezik, mely 'A-e annak a mennyiségnek, mely a még jelenlevő 75% hexametiléntetraminból keletkezne. Meglepő módon kitűnt, hogy rendkívül hatékony fertőtlenítőszerekhez jutunk, ha a hexametiléritétraminrodanid oldatához savakat, illetve savanyú sókat adagolunk.- Ekként oly fertőtlenítőszereket kapunk, melyek a hexametiléntetramin teljes felhasadása után fertőtlenítő hatóanyagokként csupán rodánhidrogénsavat és formaldehidet tartalmaznak. Az összetevőkből, vagyis a savból, illetve savanyú sóból, hexametiléntetraminrodanidból és vízből frissen készített hideg oldatban a rodánhidrogénsav, a beadagolt sav, illetve savanyú só és kevés formaldehid, majd a hexametiléntetramin teljes elhasználódása után az összes rodánhidrogénsav és jelentős mennyiségű formaldehid fejti ki hatását. Ha az összetevőket stöchiometrikusan számított mennyiségékben alkalmazzuk, az ilyen oldatokkal kezelt szövetek, pl. mullpólyák szárítás után semleges kémhatásúak. Különösen előnyös, hogy a találmány értelmében száraz és tartós fertőtlenítő- és növényvédőszereket . állíthatunk elő, melyek vízben való oldás útján használható oldatokat eredményeznek. A találmány előnyeit az alábbi egyenletek kapcsán bővebben magyarázzuk: Az alkálibiszulfát és hexametiléntetraminrodanid száraz keverékei meglepő módon gyakorlatilag eléggé tartósak, ami töltőanyagok, illetve a keveréket a légnedvességgel szemben védő vegyszerek, pl. hexametiléntetramin, ammónszulfát, alkilnaftalinszulfosavas nátrium (mely egyúttal nedvesítőszer is), nátriumbiszulf it, nátriumszulfid, rriagnéziumszulfát és egyebek bekeverése útján még fokozható. E tulajdonság annál meglepőbb, mivel a rodánhidrogénsav alkáli-, illetve alkáliföldfémsói savakkal, pL borkősavval és savanyú sókkal, pl. nátriumbiszulfáttal keverve azonnal elbomlanak. A találmány szerinti keverék feloldása közben az alábbi reakció megy végbe: I. 4 NaHS0 4 + C 6 Hi2N 4 : HSCN + 6H 2 0 — = 2 Na2 S04 + HSCN + 6CH 2 0 Hogyha valamely sót, pl. alkálinaftalinszulfosavas nátriumot is alkalmazunk, ennek hatása abban mutatkozik, hogy ha a száraz készítményt a légnedvesség éri; a fenti reakció nem megy már a kívánt módon végbe, mivel nedvesség jelenlétében az alkilnaftalinszulfosav bázisa a nátriumbiszulfát-
