136627. lajstromszámú szabadalom • Betonból készült úszótest, különösen hajótest és eljárás előállítására

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 136.627.' SZÁM 65. a1

. 14-20. OSZTÁLY — S—19.543.

ALAPSZÁM Betonból késsült úszótest, különösen hajótest és eljárás előállítására Siemens Bauunion G. m. b. H. Berlin-Siementsstadí. A bejelentés napja: 1943. június 22. Németországi elsőbbsége: 1942. június 22. A találmány betonból készült úszótest, különösen fegyverzett betonból készült hajótest. Ismeretesek már olyan kíséríetek, amelyek betonból készült úszótesteknek, különösen hajótesteknek fegyverzett betonból való előállítására irányultak. Betonból készült hajótesteknek a vasból készült hajótestekkel szemben a^ az előnyük, hogy gyorsabban állíthatók elő, olcsóbbak, emellett az ilyen szerkezet acél- és vasszükséglete lényegesen kisebb. A betonból készült hajótestek lényeges hátránya azonban abban van, hogy azok a hajókat terhelő mechanikus igénybevételeknek még tekintélyes túlméretezés esetén sem állnak helyt, mert a beton repedésre hajlamos, az ilyen repedések pedig a hajótest pusztulását okozhatják. A találmány értelmében a fenti hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy az úszótesten fellépő nyomóerőket az úszótestben, elrendezett eszközökkel olyként erősítjük, hogy a betonban fellépő húzóerők gyakorlatilag eltűnnek és a fentemlített meghibásodásokra nem adnak okot. Nyomóerőket növelő eszközökként, előnyösen, húzott szalagokat, például húzott köteleket alkalmazunk, melyekkel a betontestet csak elkészítése után nyomjuk össze. A betontestnek az elkészítés utáni összenyomása azzal a lényeges előnnyel jár, hogy fémből, fából vagy más anyagból készült, feszítő állványokat, alépítményeket és más hasonló berendezéseket megtakarítunk. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel, amelyben az 1. ábra acéllal fegyverzett betonból készült hajótest hosszmetszete. A 2. ábra a hajótestnek az 1. ábra II—II vonala menti metszete. A 3. ábra a hajótestnek az-1. ábra III—III vonala menti metszete. A 4. ábra egy másik kiviteli alak keresztmetszete, mely a 3. ábrabeli szerkezet továbbfejlesztése. Az 5. és 6. ábrákban a húzóerőket kifejtő kötelek elrendezését tüntettük fel. . Az 1, hajótestnek nagyszámú 2, 3, 3, 3 .... 4 bordája van. A 2 és 4 bordában horgonyoztuk le az 5 húzott köteleket, amelyek a betonból álló hajótest elkészítése után a 2 és 4 bordákat a 6 és 7 nyilak irányában úgy nyomják, hogy az egész hajótest hosszirányban, a víznyomás értelmében, kizárólag nyomásra van igénybevéve. A 4. ábrában feltüntetett módon húzóerőt kifejtő 8 testeket a hajótest hosszirányára harántirányban is elrendezhetünk. Az e hajótestekben ható erők a 9 nyilak irányában ható víznyomáshoz adódnak úgy, hogy a betontestben húzóerők, gyakorlatilag, egyáltalában nem lépnek fel. A leírt módon oly hajótestek állíthatók elő, amelyek statikusan teljesen zárt, kizárólag nyomásra igénybevett testeket alkotnak, melyek a hajótesten fellépő hajlító — harántirányú — és torziós erőkkel szemben — gyakorlatilag — érzékétlenek. A 2. ábrában a hajótest fenekét szaggatott vonalakkal tüntettük feL A húzóerőt kifejtő köteleket 5 és 8 hivatkozási számok jelzik. A 3. ábra szerinti kivitelnél a, hajótest hossztengelyével párhuzamosan 5 húzott köteleket rendeztünk el. A 4. ábrában feltüntetett kivitelnél hosszirányú 10 gerendákat, illetőleg bordákat rendeztünk él, amelyek között a hajó hosszirányában haladó, a húzóerőt átvivő 8 kötelek feküsznek. A húzásra igénybevett köteleket az 5. ábrában feltüntetett módon, a betonból készült alkatrészek mellett rendezzük el, vagy pedig a 6. ábrában feltüntetett módon, a betontéstbe ágyazzuk. Az utóbbi esetben gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a kötelek a betontestben szabadon mozgathatók legyenek. Evégből a húzott 8 köteleket —előnyösen — védőborítással, például bitumenből készült 11 bevonattal vesszük körül, vagy pedig a köteléket a betonba ágyazott 12 csövekben rendezzük el. Bizonyos körülmények között célszerű, ha a hajótestre ható nyomóerőket nem növeljük oly mértékben, hogy a hajótestben húzó feszültségek már egyáltalán nem lépnek fel, nehogy a nyomó igénybevételek a megengedett felső határt meghaladják. A betonban ható húzóerőket a hajó hossztengelyével párhuzamosan elrendezett, normális fegyverzés veszi fel. Figyelemmel a hajó-