136616. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vivőfrekvenciás rezgések létesítésére többcsatornás hírközlőberendezéskben
Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.616. SZÁM 21. a2 . 36-37. OSZTÁLY - L-9343. ALAPSZÁM Berendezés vivőfrekvenciás rezgések létesítésére többcsatornás hírközlőberendezésekben C. • Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin—Tempelhof. A bejelentés napja: 1943. november 9. Németországi elsőbbsége: 1942. december 1. Ismeretesek olyan vivőfrekvenciás többcsatornás hírközlőberendezések, amelyekben a vivőfrekvenciás rezgések frekvenciái alapfrekvencia páratlan egészszámú többszörösei. Ilyen berendezésekben a négyzetes tagokkal létesített összegezett és kii•p I -f lönbzetes — ' i ~ ? frekvenciájú rezgések a 2 2 csatornák közé esnek és ezeket szűrők csillapítják, a köbös tagokkal létesített összegezett és különbzetes '2 fi —f2 , fi—f2 + f 3 frekvenciájú rezgések pedig a csatornák átbocsátási körzetébe esnek. Az egy-egy csatornába eső összegezett és különbzetes frekvenciájú rezgések száma többcsatornás berendezésekben nagyon nagy. Ha a vivőfrekvenciás rezgéseket egymástól független rezgéskeltők létesítik, akkor a létesített rezgéseknek a kívánt rezgésszámoktól való eltérése következtében a létesített különbzetes frekvenciájú rezgések lebegesei keletkeznek. Ezek olyan csúcsértékeket érnek el, amelyek megközelítőleg sem lépnek fel akkor, ha a vivőfrekvenciás rezgések szilárd fázisviszonyban vannak egymással. Ezért javasoltuk már az alapfrekvenciának rezgéskeltőcsővel való létesítését és a vivőfrekvenciás rezgéseknek ebből az alapfrekvenciás rezgésből való leszármaztatását, hogy ily módon szilárd fázisviszonyokat kapjunk. Olyan berendezésekben, amelyekben a vivőfrekvenciás rezgések frekvenciái egy alapfrekvencia páratlan számú többszörösei, nehézségeket okoz a rezgéssorozat nagyobb frekvenciájú rezgéseinek létesítése-. Ha például a CCI-től előírt (2n— DfoHz frekvenciájú rezgésekkel foganatosított váltóáramú táviratozás esetét vesszük, amelyben fo = 60 Hz és n = 4,5, 6 stb., akkor a (2n—1) tag többek közt nagy törzsszámokká válik és az ezeknek megfelelő frekvenciájú rezgéseket csak kerülő úton lehet létesíteni. E hátrány elkerülése és egymástól az alapfrekvencia kétszeresével különböző frekvenciájú rezgések hézagmentes sorozatának létesítése végett a találmány szerint a rezgéssorozat hárommal osztható, aránylag kis frekvenciájú, például 540 Hz-es és 900 Hz-es rezgéseit például 60 Hz-es alapfrekvenciás rezgésből létesítjük, ezeket a kétszeres alapfrekvenciás, például 120 Hz-es rezgéssel moduláljuk, az így létesített rezgések frekvenciáját megháromszorozzuk és a megháromszorozott frekvenciájú rezgéseket ismét a kétszeres alapfrekvenciás, például 120 Hz-es rezgéssel moduláljuk. Ily módon 3 (2n — 1) 60 — 120 Hz, 3 (2n — 1) 60 Hz, 3 (2n — 1) 60 4-120 Hz stb. frekvenciájú' hézagr mentes rezgéssorozatot kapunk, mimellett a (2n—l) tagot akkor is, ha n = 5, 8, 11, 14 stb., olyan számok alkotják, amelyek hárommal oszthatók. A találmányt a csatolt rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. A 60 Hz-es alapfrekvenciás rezgésből a rezgéssorozat hárommal osztható, aránylag kis frekvenciájú, például 540 Hz-es és 900 Hz-es rezgéseit létesítjük. E rezgéseket a kétszeres alapfrekvenciás, azaz 120 Hz-es rezgéssel moduláljuk és így egymástól az alapfrekvencia kétszeresével különböző, 420 Hz-től 1020 Hz-ig terjedő frekvenciájú rezgések hézagmentes sorozatát kapjuk. Ha például a 420, 540, 660 és 780 Hz-es frekvenciájú rezgések frekvenciáját megháromszorozzuk, 1260, 1620, 1980, 2340 Hz frekvenciájú rezgések,létesülnek. Ezeket ismét a kétszeres alapfrekvenciás, azaz 120 Hz-es rezgéssel modulálva, megkapjuk a közbenső frekvenciájú rezgéseket úgy, hogy végeredményben olyan folytatólagos rezgéssorozatot kapunk, amelyben az egymásra következő rezgések frekvenciája az alapfrekvencia kétszeresével különbözik egymástól. Ezt az eljárást tetszőleges határig lehet folytatni, mimellett a legnagyobb vivőfrekvenciák létesítéséhez sincsen szükség járulékos szervekre.
