136602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csavarmenetet hengerlő görgők előállítására
Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.602. SZÁM 49. e. OSZTÁLY - B-16.112. ALAPSZÁM -' " — » ' — = Eljárás csavarmenetet hengerlő görgők előállítására Dr. Ing. Richard Bleckmanii Präzisionswerkzeuge, Wien, mint Dr. Ing. Richard Bleckmann Wien-i lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1943. november 20. Németországi elsőbbsége: 1942. november 20. A találmány eljárás csavarmenetet hengerlő gépek hengerlőgörgőinek előállítására. Az ilyen gépek hengerlőgörgőinek keménység és kopásállóság tekintetében igen szigorú követelményeket kell kielégíteniök, mert a szerszámnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azzal igen nagy szilárdságú anyagokba is csavarmenetet hengereljünk, mimellett a csavarmenetnek szabatos keresztmetszetűnek, mérettartónak és pontos menetemelkedésűnek kell lennie. Ha az ilyen hengerlőgörgők keménysége és kopásállósága nem különösen nagy, akkor a menetek pontatlanok és a menetek élei lényegesen kopnak. Ily menethengerlőgörgők előállításához a fenti okok miatt nagymértékben ötvözött szerszámacélokat alkalmaznak, amelyeknél kemény alapanyagba nagyszámú karbid van ágyazva. Mivel azonban az ilyen nagymennyiségű acél fokozott mértékben rideg és érzékeny, a menethengerlőgép beállításakor, valamennyi elővigyázatossági rendszabály betartása mellett is, gyakran előfordul, hogy a menetét hengerlő görgők egyes csavarmenetei kitörnek ési így a görgők hasznavehetetlenné válnak. Ha a gépet nem állítják be szakszerűen, akkor a csavarmenetek kitöredezése alig kerülhető el. Csavarmenetet hengerlő görgők ismert előállításához előnagyolt testként kerek keresztmetszetű rudakból levágott, vagy egyenként kovácsolt tárcsákat alkalmaznak. Az ily módon készült menetet hengerlő görgők beható vizsgálatából kitűnt, hogy az anyag rostjai, tehát a karbidok alkotta vonalas szövetszerkezet, amely nagy karbidtartalmú acélra jellemző, a csavarmenetekre merőleges irányú, úgyhogy e vonalas; szövetszerkezetet a csavarmenetek előállításakor használt metsző- vagy csiszolószerszám átvágja és így a szövetszerkezet megszakad. Ez a körülmény: lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy dacára a nagymértékben ötvözött szerszámacél alkalmazásának, a menetet hengerlő görgők élettartama nem. kielégítő. A találmány célja a fenti hátrány kiküszöbölése. A találmány értelmében az ily menetet hengerlő görgőket úgy állítjuk elő, hogy a félgyártmányt a rostok irányára merőleges irányba tárcsává zömítjük, majd e tárcsából a szokásos módon menethengerlő-görgőt állítunk elő. A tárcsa további feldolgozásánál előnyösen úgy járunk el, hogy azt tüskén varratmenteseiv. kovácsoljuk. A rostirányra merőleges irányba való zömítéssel azt érjük el, hogy az anyag rostjai lényegében a menetet hengerlő görgő kerületével és a bemetszendő csavarmenetekkel párhuzamosan helyezkednek el. Azokon a helyeken pedig, ahol ez nem következik be, a rostok a további kovácsolás, különösen azonban a tüskén való kovácsolás közben oly nagy mértékben elroncsolódnak, hogy a fentemlített káros hatású irányítottságuk már megszűnik. A tüskén való kovácsolással azonban még további lényeges előnyöket érünk el. Mindenekelőtt e kovácsolással a rostoknak a kerülettel párhuzamos elhelyezkedését elősegítjük és a félgyártmány egész tömegét a lehető legjobban átmunkáljuk. A tüskén való kovácsolás további előnye, hogy a szokásosnál nagyobb belső átmérőt érünk, el, minek következtében a menetet hengerlő görgő falvastagsága az eddiginél kisebb. Ez az intézkedés lényeges anyagmegtakarítással jár. Emellett a találmány szerint készült menethengerlő-görgő kész állapotában az eddigieknél rugalmasabb. Ha oly félgyártmányból kell kiindulni, melynek keresztmetszete kisebb, mint amilyen keresztmetszetűnek a rostirányra merőleges zömítéskor a tárcsának lennie kell, úgy a tárcsát előzetesen a rostiíánnyal párhuzamos irányban a szükséges 'keresztmetszetre .előzömítjük. A rajzban a találmány szerjnti eljárás különböző szakaszait tüntettük fel. A hengerelt 1 munkadarabot először az 1. ábrából látható módon úgy helyezzük el, hogy az anyag rostjai a zö-mítés irányával párhuzamosak, majd ezután a munkadarabot kovácsolással vagy sajtolással a 2. ábrabeli kockaalakra előzömítjük. E munkafolyamat túl kicsiny keresztmetszetű félgyártmány használatakor előnyös, egyébként azonban arra nincs szükség. Ezután a 2 kockát vagy- az előzetesen a fent leírt módon még nem zömített kockaalakú munkadarabot a 3. ábrában feltünte-