136601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rútólapok megszakításnélküli hajlítására és edzésére

136.601 hozzuk. Ezután a 2 dobot lépésenként mindaddig tovább- forgatjuk, míg a következő munkaasztal abba a helyzetbe jut, amelyben abban a rugólap elhelyezhető. Eközben a megelőző munkaasztalok az 1 rezzentőfürdőn haladnak át. A hajlítás megkezdése előtt tehát csak az 5 ellentesteket kell a rugó íveltségének megfelelő helyzetben rögzíteni, míg a hajlítás közben a mozgatható 6 nyomótestek az előállítandó rugólap íveltségének megfelelően önmaguktól rendeződnek el. Ez a rendeződés annak a kövekeztében megy végbe, hogy minden egyes 6 nyomótestnek 7 dugatyúja van, amelyet nyomóközeggel, például nyomás alatt álló vízzel terhelünk. A nyomóközeg minden egyes nyomótestet egymástól függetlenül előremeneszt. A 2. ábrából is látható módon a víz a 2 dob 8 csapján és a 9 csővezetéken át 10 térbe áramlik, amelybe a 7 dugattyúk hengerei torkollnak. ' A mozgatható 6 nyomótesteket úgy alakítjuk ki és úgy rendezzük el, hogy a nyomótestek közül egy sem maradhat el valamely más nyomótesttel szemben, hanem az egyik nyomótest a másikkal szemben csak az íveltségnek megfelelően siethet előre. Evégből a középső 11 nyomótestnek két 12 toldata van, amelyek a szomszédos 6 nyomótestek 13 kimetszéseibe nyúlnak. A 11 nyomótesttői oldalt fekvő minden egyes nyomótest másik oldalán ugyancsak 12 toldat van, amely az ezzel szomszédos nyomótest 13 kimetszésébe nyúlik. A berendezés szélességi irányában nézve a 13 kímetszések hoszúsága a középső 11 nyomótestekből kifelé haladva nő. Ezzel azt érjük el, hogy az előretolás közben az egyik nyomótest a másikkal szemben nem maradhat el. Ha valamelyik 3 munkaasztalon felhevített rugólapot hajlítunk, úgy ezt a rugólapot először a középső 11 nyomótest ragadja meg és a szembenfekvő középső 5 ellen testhez szorítja. Ezután a szomszédos mozgatható nyomótestek a rugólemez „végei felé mozdulnak el és a behelyezett rugóiapot egyenként a hozzájuk tartozó 5 ellen testekhez szorítják. Ily módon a rugólap a kívánt ívben najlik meg anélkül, hogy eközben hosszirányban eltolódnék. A 8. ábrában feltüntetett módon a középső 11 nyomótesttel két 14 nyomóujjat mereven kötöttünk ősze. Ezek az ujjak a nyomótestnek az előretolás iránya felé fordított oldalán vannak. A többi nyomótestnek egyenként két egymással szemben eltolható 15 és 16 nyomóujja van (10. ábra). A 6 nyomótestekben egy-egy 17 forgáscsapot rendeztünk el, mely részben ki van marva. A kimarás következtében keletkezett felületekre, egymással átlósan, szemben, egymással szemben eltolható 15, 16 nyomóujjak feküsznek. A 15 nyomóujj hoszszabb, mint a 16 nyomóujj. Ha a mozgatható nyomótestet eltoljuk, úgy először a 15 nyomóujj fekszik a rugólapra, elfordítja a 17 csapot és egyidejűleg ellentétes értelemben eltolja a 16 .lyomóujjat. Ezzel a hajlítandó rugólap a helytálló 5 ellentestek nyomóujiaihqz-szorul, miközben a mozgatható 15, 16 nyomóujjak a rugólap íveltségének megfelelően önmaguktól beállanak. Ily módon a hajlítás közben a nyomóujjak durván és finoman is beállítódnak. A durva beállítást a mozgatható nyomótestek dugattyúval való mozgatása létesíti. Az önműködő finom beállítás annak a-következménye, hogy a nyomóujjak egymással szemben kényszerűen eltolhatóan vannak elrendelve. A mozgatható középső 11 nyomótest módjára a középső helytálló 18 ellentestnek a 4. ábrában feltüntetett módon ugyancsak két 19 nyomóujja van A többi 5 ellentestnek az 5a. és 6. ábrákban feltüntetett módon egy-egy 20 nyomóujja van. Az 5 ellentesteket páronként a 3 munkaasztal egy-egy 4 hasítékába helyezzük. Az 5 ellentesteknek "végből alsó részükön 21 kimetszésük van. A 4 hasítékok mindegyikében páronként elrendezett 5 ellentesteket a 3 munkaasztalon önmagában ismert módon csavarokkal és alátétlemezzel rögzítettük. Evégből minden egyes 5 ellentestnek további 22 kimetszése van, melyek fokozatosan hosszabbodnak, hogy minden legyes rugólapnak megfelelő ívet beállíthassunk. Ha a találmány szerinti eljárással hajlított és edzett rugólapot a berendezésből el kell távolítani, akkor a 10 térben lévő túlnyomást megszüntetjük. Ekkor minden egyes mozgatható 6, illetőleg 11 nyomótestet 23 rugó a kiindulási helyzetbe tol vissza, amikor a berendezés újabb lap előállítására alkalmas helyzetben van. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás rugólapok folytonos hajlítására és edzésére lépésekben forgó szárnyalakú munkaasztalokon, melyeken sugárirányban kifelé, ellentestekkel szemben mozgatható nvomó^ testek vannak elrendezve, melyre jellemző, hogy hajlítás előtt csak az ellentesteket (5) állítjuk be a rugó íveltségének megfelelő helyzetbe, a mozgatható nyomótestek (.6) pedig hajlítás közben az előállítandó rugó íveltségének megfelelő helyzetbe. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganalositási módja, melyre jellemző, hogy a mozgatható nyomótesteket (6) a rugólap hajlítása közben nyomóközeggel egymástól függetlenül egyenként az egyes nyomótestekkel szemben elrendezett ellentestekhez (5) szorítjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a rugólap meghajlítása végett először a munkaasztal (3) közepén elrendezett mozgatható nyomótestet, majd az ettől kétoldalt elrendezett mozgatható nyomótesteket (6) egymásután hozzuk a rugólappal érintkezésbe. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az egyes nyomótesteket (6, 11) dugattyúk '7) közvetítésével nyomás alatt álló közeggél leinél] ük. 5. Berendezés a 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, melyre jellemző, hogy a mozgatható nyomötesteknek (6) egyik hosszoldalukon toldatuk (12) van, mely a szomszédos nyomóte;,t hosszoldalában lévő kimetszéshe (13) nyúlik, rmmellett az egyes kímetszések hossza a nyomótestek egyikének közepéből kiindulva mindkét széles oldalirányban nyomótestekként növekszik. ' 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a középütt fekvő mozgatható nyomótestnek (11) azzal mereven 1