136593. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső, mely köralakban kitérített sugárral dolgozik
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.593. SZÁM. 21. e. 1^13. OSZTÁLY. — T-7112, ALAPSZÁM. Katódsugárcső, mely koraiakban kitérített sugárral dolgozik Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m.b. FL, Berlin^Zehlendorf. A bejelentés napja: 1943. augusztus 3. Németországi elsőbbsége: 1942. augusztus 3. Ismeretesek olyan katódsugárcsövek, melyeknek sugara kitérítőrendszerrel kör mentén téríthető ki. E körkitérítő rendszeren kívül e csöveknek további forgásszíimmetriás kitérítő rendszerük van, amelybe a vizsgálandó feszülséget vezetik. Ezt a kitérítőrendszert sok esetben két elektróda alkotja, amelyek kúppalást mentén vannak elrendezve. Az ilyen úgynevezett poláris oszcillográf csöveknél már kis kitérítési szögek mellett nagymértékű zavaró asztigmatizmus keletkezik, aminek az oka az alábbi viszonyokban keresendő. Az 1. ábrában forgásszimmetriás kitérítő rendszer egy részét tüntettük fel, mely két rövid hengerköpenyből van, melyeket a két 5 és 6 fegyverzet alkot. A hengerköpenyeknek csak egy részét tüntettük fel. A kondenzátoron átmenő sugárnyaláb az AB síkban körkeresztmetszetű. Egyes sugarakat 1, 2, 3, 4 hivatkozási számokkal, és m betűvel jelöltünk. Ez a sugárnyaláb a kondenzátorban R sugarú kör mentén forog. E kör középpontja és a kitérítő kondenzátor forgástengelye egybeesnek. Ha pusztán a középső m sugarat vizsgáljuk, úgy megállapíthatjuk, hogy ez a sugár a két 5 és 6 fegyverzet közötti potenciálkülönbség esetén az y-tengely irányában, melynek az R sugár irányával kell egybeesnie, kitérítődik. A sugárnyaláb külső 2 sugara viszont nem térül kr ugyanebben az irányban, hanem miután a mezővonalak a kondenzátorban sugárirányúak, az y-tengellyel e szöget bezáró irányban. Ha a. sugárnyalábnak a kitérítő kondenzátorban mért sugara r, úgy a szög tangense ' r 1. Ez a szög szabja meg a zavaró asztigmatizmust. Ha a külső 2 sugár az y-tengely irányában is kitérülne, úgy hiba nem jelentkeznék és a lencse a szagittális nyaláb egyes sugarait a világítóernyőn egy pontban gyűjtene össze. Mivel azonban a sugár az y-tengelyhez viszonyítva s szög alatt tér ki, az x iránytól való eltérés R ahol Ys a kitérés mértéke. Ezzel a szagittális nyaláb fókuszolási pontja tekintélyes mértékben az ernyő síkja mögé tolódik el. Ezeket a viszonyokat a 2. ábrában tüntettük fel, amely az 1. ábrabelí elrendezés felülnézete a C/ . nyil irányában. Az ábrából kitűnik, hogy a sugár átmérője A% mértékkel megnő. Erinek következtében a 2 sugár az ernyőn már nem egyesül az m sugárral, hanem ez a metszésrpont tekintélyes mértékben az ernyő síkja mögé tolódik el. Az y-irányban mért, tehát az úgynevezett meridionális eltérés az 1. ábra kapcsán ismertetett vizsgálat alapján állapítható meg. A kitérítőkondenzátor forgásszimmetriája következtében a kitérítőpotenciál a kondenzátoron belül egyenlőtlenül van elosztva. A külső fegyverzeten a mezővonalak nagyobb mértékben vannak széthúzva, mint a belső 5 fegyverzeten, úgyhogy a kerületmenti felső 3 sugár a meridionális nyalábban kisebb mértékben tér ki, mint az alsó 4 sugár. Hengeres kondenzátor esetére ismeretes, hogy a potenciáleloszlás logaritmusos, úgyhogy a felső 3 kerületmenti sugár helyén a potenciál R ahólU a sugár tengelyében uralkodó potenciál. Mivel a sugár r sugara a kitérítési mezőn belül sokkal kisebb, mint a kitérítőrendszer közepes R-sugara, célszerű, ha a 3 vezető kifejezést sorba fejtjük. Ekkor. A katódsugár kitérítésének meghatározása végett ismreni kell a mezőerősséget, mert a kitérítés a villamos mezőerősséggel arányos. A kitérítés iránya-