136590. lajstromszámú szabadalom • Kályha, koksztüzelésre

Megjelent: 1955. szeptember 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.590. SZÁM 36, b. OSZTÁLY — S—19.645. ALAPSZÁM Kályha, koksztüzelésre Szabó István technikus, Budapest. A bejelentés napja: 1943. szeptember 10. A találmány szerinti kályhának az a célja, hogy egyrészt a keletkező füstgázak melegét, másrészt a tüzelőtér hőjét, lehetőség szerint gyorsan és maradéktalanul adja át a környezetnek. E cél érdekében részben a füstgázak útját kellett annyira meghosszabbítani, hogy a kéménybe már erősen lehűlve kerüljenek, másrészt pedig a lehető legnagyobbra kellett növelni a fűtőfelületet. A füstgázak hőjének átvételére és a fűtőfelület növelésére, az ívben zárt, aránylag alacsony tűzteret egymással párhuzamos, bordázott vagy sima fűtőcsövek veszik körül, melyeknek egyik vége a tűztérbe, másik vége pedig egy közös füst elvezető csatornába torkollik. E fűtőcsövek vagy kívülről illeszkednek a tűztér falához, vagy pedig részben a tűztérbe vannak süllyesztve. A mellékelt rajz, a találmány, szerinti kályhát vázlatosan szemlélteti, éspedig az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán függélyes metszetben az 1. ábra A—A vonala mentén, a 3. ábrán síkmetszetben, a 2. ábra B—B vonala mentén. A 4. ábra ugyancsak síkmetszetben, de a kályhának már a tűztérben részben elhelyezkedő füstcsöves kiviteli alakját mutatja be. —1— a tűztér, —2— a füstgyűjtő tér, —3— a rostély, —4— a hamutér, —5— a füstcsövek, —8— a fűtőbordák, —6— a közös füstelvezető csatorna, —7— a töltőakna. Az —1— tűztér alacsony és íves felsőreszű. Egyik oldalában a füstgyűjtő —2— csatorna van kialakítva. Az —1— tűzteret egymással párhuzamos —5— füstcsövek veszik körül. Az —5— füstcsövek a —2— füstgyűjtőbőí vezetik ki az összegyülemlett füstgázakat s a közös —6— füstelvezetőbe torkollanak. A —3— rostély ferde vagy vízszintes lehet aszerint, hogy alkalmazunk-e —7— töltőaknát, vagy sem. A fűtőfelület növelésére az —5— csövek —-8— fűtőbordákkal vannak ellátva, bár készülhetnek borda nélküli, sima kivitelben is. A kályhák •—7— töltőaknásak, de a töltőakria el is hagyható. Az — 1— tűztérben keletkezett füstgázok a. tűztér huzatnak kitett —2— füstgyűjtőjébe húzódnak s az idetorkolló —5— füstcsöveken át áramlanak a kályha átellenes oldalán levő közös —6— füstvezetőbe. Az —5— füstcsövekben áramló füstgázak e csöveket felmelegítik s az egyébként nagyrészt a füstgázakkal együtt, felhasználatlanul távozó hő tetemes része a környezetnek átadódik. Az —5— füstcsöveket még az —1— tűztér is melegíti — különösen akkor, ha a füstcsövek részben a tűztérbe süllyesztettek (4. ábra) — s ha még a —8— fűtőbordákkal is el van látva, a találmánybeli kályhacső hőátadása, a nagy fűtőfelület miatt, igen eredményes. A kályhán, természetesen, megfelelő huzatszabályozókat alkalmazunk. A találmány szerinti kályha a magas fűtőértékű koksztüzelésre alkalmas, mert a füstcsövek ez esetben nincsenek kitéve a barnaszéntüzelésnél elég gyakran keletkező karomlerakódásnak és eldugulásnak. Szabadalmi igények: 1. Kályha, koksztüzelésre, melyre az egyik oldalán füstgyűjtő csatornával ellátott, íves felsőrészű, tűztér s a füstgyűjtő csatornából kivezető és a tűztér felső részét körülvevő füstcsövek a jellemzők. 2. Az 1. igénypont szerinti kályha kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tűztér körül egymással párhuzamosan haladó füstcsövek ->— melyek egy közös füstelvezetőbe torkollanak — részben vagy egészben fűtőbordákkal vannak ellátva. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti kályha kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a füstcsövek részben a tűztérbe vannak süllyesztve. (1 rajz) A kiadásért feiel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1529. Terv Nyomda. 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre