136587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőformák és magmasszák megszilárdulási idejének megrövidítésére

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.587. SZÄM 31, c. 6. OSZTÁLY — R—8635. ALAPSZÁM Eljárás öntőformák és magmasszák megszilárdulási idejének megrövidítésére J. E. Reinecker Aktiengesellschaft cég Chemnitz A bejelentés napja: 1943. május 17. A találmány olyan öntőformák és magmasz•szák megszilárdulási idejének megrövidítésére vonatkozik, amelyek — előnyösen nem teljesen hidratizált — hidraulikus kötőanyagot tartalmaznak. Ezek a formázó masszák az öntödékben meglehetősen elterjedtek, mert ilyen habarcsból minden nagyobb döngölő munka nélkül, már kis ujjnyomással olyan formákat és magokat lehet előállítani a vasr- és acélöntéshez, amelyek nem zsugorodnak, magukban megállanak (sebsttragend), sérülés nélkül szállíthatók s mindenféle mesterséges szárítás nélkül felhasználhatók öntéshez. Ezeket minden utólagos szárítás nélkül, ha szükséges, még nedves vakolattal is el lehet látni, amikor a vizet a jelenlevő nem teljesen hidratizált kötőszer azonnal felveszi. E formák rendkívül porózusak, és gázátjárhatóképességük folytán hólyagmentes öntvényeket adnak. Használatuk esetén bezárt gázok folytán fellépő robbanások porózusságuk miatt gyakorlatilag nem fordulnak elő. Az öntött fém összehúzódása közrben a dermedési folyamat alatt, nagy porózusságuk és sajátos plasztikusságuk miatt csak kevés ellenállást fejtenek ki. Kitűnő minőségű és pontos méretű ^öntvényeket adnak, mert a .körvonalak a formában jól kifejlődhetnek. Az öntvénydarabokat jól el lehet választani a formáktól s magjaiktól, mert ezek már elég kis ütésre minden nehézség nélkül széthullnak. Egy nehézség van csak a formák esetében. Az öntés ugyanis a formakészítés napján már nem vihető keresztül, mert a massza lekötése bizonyos időt vesz igénybe. Ezzel az a hátrány jár együtt, hogy a formák számára sok hely kell és kis alkatrészek készítésére, amiket a forma elkészítése napján kell önteni, a cementhomokforma-eljárás vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen volt használható. A kötési idő megrövidítése mesterséges szárítással azt a veszélyt rejti magában, hogy a megkötéshez szükséges víz is eltávozik és a hidratizálás fokának a megítélése így nehézzé válik. A találmány szerinti eljárással az oly öntőformák és magmasszák kötési idejét, melyek hidraulikus kötőanyagot tartalmaznak, úgy rövidítjük meg, hogy az elkésztíett forma-, illetve magmasszákat nemcsak a levegő szénsavának, hanem pótlólag még további COa-gázhatásnak is kitesszük. Ezzel az adódik, hogy a massza 24 órás kötési idejét 1—2 órára csökkentjük le. így persze azonos nagyságú formakészítő helyen az öntés hozadékát igen nagy mértékben fokoztuk. Kis formákra és magokra voltaképpen így vált hozzáférhetővé először a cementhomokeljárás alkalmazása. Még az a körülmény is nagy fontosságú, hogy a pótlólag alkalmazandó CCte-gáz hőmérsékletének nem kell magasnak lennie, s így a formák nem hevülnek fel, s a kötéshez szükséges vízmennyiség* sem távozik el. A találmány szerint ajánlatos tehát az, hogy a hozzávezetendő CCte-gáz hőmérsékletét alacsonyan, pl. a tér hőfokán tartsuk. Az eljárást példaképpen így alkalmazzuk. A mintát ismert módon olyan formamasszába ágyazzuk be, ami cementből, homokból és a teljes hidratizáláshoz nem elegendő mennyiségű vízből áll, és kb. 3—8 cm vastagságú, s esetleg a jó formáihatóság céljából vagy más okokból enyvet, pl. cellulózétert is tartalmaz. A minta eltávolítása után és kijavítás után a formát, melyre a felső szekrényt ismét feltettük, a beöntő vagy felszálló csatornán keresztül pl. egy acélpalackból szénsavval (CO2) töltjük. A teljes töltés bekövetkeztét nyílt láng kioltásával ellenőrizhetjük, az ellentétes csatornában, tehát a felszálló vagy beöntő csatornában. A forma egykét óráig marad ezzel a töltéssel. Utána befeketítjük, beégetjük, és elvégezzük az öntést. Olyan formák esetében, melyeket nem kell feketíteni, az öntést elvégezhetjük a szénsavval töltött formában is. Ha magókat kell betenni, ezt persze öntés előtt kell elvégezni.