136584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás prémek, különösen göndör szőrzetűek, kiváltképpen bárányprémek nemesítésére

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.584. SZÁM. 28, a. 9-12. OSZTÁLY. - P-10.356 ALAPSZÁM. „Eljárás prémek, különösen göndör szőrzetűek, kiváltképpen bárányprémek Mentesítésére" „Pannónia" Báránybőrnemesítő és kereskedelmi H. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1937. június 26. Prémek feldolgozását rendszerint úgy végzik, hogy a prémek szőreit kártolják, nyírják és vasalják, így még bizonyos prémfajták, pl. bárányprémek erősen, göndör szőrzete is nyújtható és fényesíthető, úgyhogy báránybőrökből nemesprémután' zatok készíthetők. Az ilyen nemesített bárány- vagy egyéb prémekriek azonban az a jelentős hátránya, hogy csak látszat szerint nemesítettek, mert szőreiknek kölcsönös helyzete, különösen azonban a nemesítéssel elért hatás (a szőrök nyujtottsága, fénye és fogása) csak addig marad meg, ameddig a prémek nem jutnak nedvesség vagy nedves levegő hatása alá. Mihelyt a prém megnedvesedik, a nemesítéssel elért tulajdonságait elveszíti és eredeti tulajdonságai, — különösen a szőrök göndörsége, fény' ielensége és igénytelen külseje — újból visszaképződnek. Így pl. báránybőrből készült, szépfényű, íágyfogású nutriautánzat vízbemártás és kiszáradás után az eredeti, igénytelen külsejű bárány bőrtől alig különböztethető meg. Azt találtuk, hogy a prémek megfelelő feldolgozásával azoknak nemesített tulajdonságokat, — különösen fényt, selymességet, fogást (lágyságot, simulékonyságot) — tartósan kölcsönözhetünk oly értelemben, hogy a prémek ezeket a tulajdonságokat, melyekkel már eredetileg rendelkeztek vagy melyeket nekik a nemesítő eljárással kölcsönöztünk, gyakorlatilag nedvesség hatására sem veszítik el. Az imént megadott műszaki feladat megoldására egyidejűleg bejelentett 131419. lajstromszámú (P. 9063. alapszámú) szabadalmunk szerint a prémek szerzetét 5%-os vagy ennél nagyobb töménységű formaldehidoldattal kezeljük, majd vasalunk. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy kielégítő eredményeket kaphatunk 5%-nál kisebb töménységű formaldehidoldatok alkalmazásával is, ha ezekkel kapcsolatosan bizonyos munkafeltételeket betartunk. A találmány szerint prémek, különösen göndör. szőrzetűek, kiváltképpen bárányprémek nemesítésére a cserzett és előnyösen kivasalt prémek szőrzetére olyan formaldehidoldatokat viszünk fel, melyek töménysége 1,5%-nál nagyobb, de 5%-nál kisebb, majd vasalunk, mire a megadott kettős műveletet — nevezetesen a formaldehidoldat felvitelét és a vasalást — annyiszor megismételjük, hogy a prémek kapott fénye és fogása a szőrzet (negnedvesedése, sőt a prémek vízbemártása után sem vész gyakorlatilag el, illetőleg eredetileg göndör szőrzetű prémek eredeti göndörsége sem képződik gyakorlatilag vissza. A formaldehidoldat felvitelét és a vasalást közvetlenül egymásután is végezhetjük, azonban a nemesítő hatás javítható és az ismétlések szükséges száma csökkenthető, ha a találmány különösen előnyös foganatosítási módja szerint a prémeket a formaldehidoldat felvétele után és az ezt követő vasalás előtt raktározzuk, azaz fektetjük, és/vagy megszárítjuk. A raktározás időtartama pl. 3 óra vagy ennél több, de kevesebb is lehet. A szőrmék esetleges festését a fentemlített kettős művelet előtt vagy után végezzük és a kettős művelet előtti és/vagy utáni vasalással kapcsolatosan a szőrmét szükség esetén egyenletes hosszra nyírjuk. A formaldehidoldatot a szőrzetre a legcélszerűbben bevonással, pl. szivaccsal vagy kefével való rákenéssel visszük fel, előnyösen úgy, hogy a formaldehidoldat a szőrzet tövét ne érje el, hanem a szőröknek csak felső, pl háromnegyed részét nedvesítse meg. Ezzel elérjük, hogy a formaldehid nem hatol a bőrig és így ezt nem támadhatja meg. Szükség esetén azonban a bőrt a formaldehid behatásától megvédhetjük, pl. úgy, hogy a bőrt a formaldehidoldat felvitele előtt vizet taszító anyag, pl. parafin, oldatával itatjuk vagy vonjuk be. A választandó töménység nagysága, valamint az említett kettős művelet megismétléseinek száma a prémek minőségétől és az elérni szándékolt nemesítósi hatás mértékétől függ és esetről-esetre előzetes kísérletekkel megállapítható. A kívánt hatást rendszerint gyorsabban és tökéletesbben, illetve kevesebb ismétléssel érjük el, ha a találmány keretében a töményebb oldatokat használ-