136581. lajstromszámú szabadalom • Aprítóberendezés
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZAB A D A LM I LE f RÁ S 136.581. SZÁM. 50. b. OSZTÁLY. — M-12.691 ALAPSZÁM Aprítóberendezés MIAG Mühlenbau und Industrie Aktiengesellschaft, Berlin. A bejelentés napja: 1943. évi március hó 28. Nedves nyersanyagok, pl. mészmárga felaprításakor, tárolásakor, szárításakor és őrlésekor az alkalmazott anyag nagyfokú képlékenysége folytán a szállítóberendezések elkenődnek, a szárítódobok bekérgesednek, ami szárító hatásukat csökkenti, úgyhogy az utána következő finom őrlés gyakran csak tökéletlenül foganatosítható. Ennek elkerülésére javasolták már nedves anyagokat őrlő berendezésekben a friss anyagot forró darával előszárítani. A: forró száraz anyagot az őrlésnél vezették be. Az ilyen előszárítás azonban többnyire nem kielégítő. A találmány szerint az elkülönítő után, a porszűrő után, vagy á kész liszt-tartány után, vagy pedig egyszerre több helyen száraz anyagot veszünk ki és ezt pl. a malomban vagy a nyersanyagzúzóban vagy a nyersanyag bevezetési helyén vágy két vagy akár valamennyi helyen vezetjük az őrlendő nedves anyaghoz. Ennek további előnye, hogy elkerüljük az őrlendő anyag keverési arányának megzavarását. A forró száraz anyag bevezetése szabályozható lehet, A malomtól elkülönített szárítóberendezés, pl. szárítódobos berendezés esetén a száraz anyagot a szárítóberendezésből vesszük. A rajzokon az 1. ábra szárító őrlőberendezés, a 2. ábra pedig a malomtól elkülönített szárítós berendezés vázlata. Az 1. ábra szerinti berendezés az anyag haladási irányát követve, b etetőszerkezettel ellátott a tartányból, c malomból, a d daraelkülönítőbői az e anyogíelkülönítőből és q készliszt-tartányból áll. Az f szelelő a g fűtés forró gázait ismert módon átszívja a c malmon. Az elszívott levegő egy részét a szárításnál keletkezett párákkal tgyütt külön szelelő szállítja a h porszűrőbe, a többi levegő pedig visszatér a.malomba. A leirt berendezésben feldolgozandó nyersanyagot pl. i kocsik fe buktatótölcsérhez szállítják, amelyhez egy továbbító berendezés pl. 1 szállítószalag csatlakozik. Ez utóbbi a "nyersanyagot a k tölcsérből m zúzóba viszi, ahonnan n elevátor az a tartányba torkoló o csúszópályára emeli. Ragadós anyag esetén az előaprításkor, sőt már a nyersanyag bevitelekor is nehézségek mutatkoznak, amit eddig kisegítésképp por hozzáadásával igyekeztek elkerülni. Ehhez azonban állandó kezelésre van szükség, ami fölös költséget okoz A találmány szerinti berendezésben mármost száraz anyagot veszünk ki vagy a c malom után, vagy a d daraelkülönítő után, vagy az e anyagelkülönítő után, vagy a h porszűrő után, vagy a kész liszt q tartánya után, vagy pedig fe helyek közül két vagy több helyről egyszerre és belevezetjük az őrlendő nedves anyagba, mégpedig vagy a c malomba, vagy az m nyersanyagzúzóba, vagy a nyersanyagok k betáplálási helyére vagy pedig két vagy több helyre. A hozzá vezetést alkalmas szállítószerkezet pl. p szállítócsiga végzi. Az említett helyeken kivett száraz anyag tehát a p csigához kerül, ettől pedig választás szerint akár a pi vezetéken át a c malomba, akár a p vezetéken át az m zúzóba, n. elevátoron és o csúszópályán át az a tartányba, akár pedig p3 vezetéken át a k tölcsérbe és innen tovább, végül az a tartányba jut. A hozzá vezetés az egyes helyeken be- és kikapcsolható és esetleg tetszés szerint szabályozható. A 2. ábrán olyan berendezést látunk, amelynek a száraz anyag kivételére külön szárítódobja és csőmalma van. Itt, szemben az 1. ábrabeli elrendezéssel, a c csőmalom előtt külön r szárítódob van. Az ebből kikerülő száraz anyagot s elevátor emeli a t tartányba, ahonnan ez a c csőmalomba kerül. Atalálmány szerint a száraz anyagnak a nyersanyag k bevezetési helyén vagy az m zúzónál történő bevitelére az s elevátoron célszerűen u elágazás van, amely a száraz anyagot a p csigához vezeti. A 2. ábrán látjuk, hogyan kerül a száraz anyag a h porszűrőből és az e anyagelkülönítőből a p csigához.
