136570. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma, különösen nagyobb munkadarabok, például belsőégésű erőgépek forgattyúházainak öntéséhez

4 136.570 addig akadály nélkül ki-, illetőleg visszafelé ára­molhat, amíg az 58 tolattyú ezt a vezetéket nem zárja le. A 6. ábrát tartva szem előtt, a viszonyok a következőek: A többutas 46 csap úgy van be­állítva, hogy a nyomóközeg 47 vezetéke a 49 csa­tornán át a 44 vezetékkel van összekötve, vagyis a henger 35a szakasza a nyomóközeg 47 vezetékévél van összekötve. Fordítva, a nyomóhenger 35b sza­kasza a 45 vezeték útján a 46 csap 50 csatornáján át a 48 kibocsátó vezetékhez csatlakozik. A 35a térbe tehát nyomólevegő áramlik és a 35b térben lévő levegő, engedve a friss levegőnek a 35 térben lévő dugattyú másik oldalára kifejtett nyomásának, a 45 vezetéken át kiáramolhat. Miután mint fent már említettük, a friss nyomólevegő az 51 fojtó­berendezésen át (6. ábra) akadály nélkül beára­molhat, azonban, mint fent már leírtuk, az 54 foj­tóberandezésben lévő 58 tolattyú a levegő akadály­talan kiramlását megengedi, a dugattyú először a 6. ábrabeli nyíl irányában akadálytalanul és gyor­san mozdul el, míg a dugattyú a 35 nyomóhenger­ben baloldali holtponti helyzetéhez közeledik, ille­tőleg a 61 bütyök az 51a fojtóberendezésen lévő 60 görgő fölött a 35 nyomóhenger baloldalán el­halad és az ahhoz tartozó 58 tolattyút az 59 rugó megfeszítése közben az 51a házba (6. ábra) tolja, aminek az a következménye, hogy a 35b henger­térből kiáramló levegő elől mind az 54 vezetéken átmenő út (7. ábra), mind az 53 vezetéken átmenő út is el van zárva és a levegő már csak az 52, 56 fojtóvezetéken át áramolhat. Ennek az a követ­kezménye, hogy a levegőnek a 35b térből való kés­leltetett kiáramlása a dugattyú mozgását fékezi, úgy, • hogy a dugattyú véghelyzetébe csak lassan jut el, tehát egész általánosságban a dugattyúkkal mozgatott kokillarészek csak lassan mozdulnak el az öntéshez szükséges véghelyzetükbe. A kakillak, valamint a kokillatoldatok és a ko­killabetétek egyes részei a mindenkori követelmé­nyeknek megfelelően tetszőleges, egymásközt egyenlő vagy különböző szerkezetű, szilárdságú, hővezetőképességű, korrózióálláságú vagy egyéb tu­lajdonságú anyagokból készülhetnek. Ha a része­ket egészükben, vagy egyes helyeken fűteni kell, úgy ez a fűtés történhet közvetlenül lánggal, pél­dául úgy, hogy a 20, 21 stb. alkatrészekbe 63 fű­tőgázcsöveket vagy égőket (2. és 3. ábra) szere­lünk, vagy pedig ezekben a részekben kialakított kamrákon és 64 csatornákon (8. és 9, ábrák) fűtő­anyagot vezetünk át. Ugyanilyen módon hideg le­vegő ráfúvatásával vagy más áramló hűtőközeggel hűthetünk is. Az előállítandó öntőforma külső alakjáról egyenlőre ennyit adunk elő. Ami az la. ábrabeli öntvény belső kialakítását illeti, már említettük, hogy ehhez az lb. és le. áb­rák szerint két magra van szükség, melyek közül az le. ábrabeli magra felhelyezendő lb. ábrabeli magot a szokásos módon állítjuk elő úgy, hogy az ehelyütt tovább nem érdekel. Ezzel szemben az le. ábrabeli magalak alőállí­tásának módja különös fontosságú. A magalaik erő­sen megosztott és széttagolt falfelületei, különösen forgattyútengelyek csapágyszemeihez tartozó alá­metszett bordahatárolásai vannak. Ezek a bordák a magformát több szakaszra osztják és eddig az volt a szokás, hpgy ezeket a magszakaszokat egyenként formálták, feketítették, csiszolták, szárí­tották és az elkészítés után egyenként magágyon egymás mellett teljes maggá szerelték össze. Az ilyen munkát csak nagy gyakorlatú munkások és • csak hosszadalmasan végezhették és még a leggon­dosabb munka mellett is igen sok pontatlanság ke­letkezett. Tág tűrési határokat, nem kivánatos nagy méretingadozásokat, sok selejtet, tekintélyes utólagos megmunkálást, nagyobb súlyt, éppen az öntvény kritikus helyein egyenlőtlen szövetszerke­aetet és az anyagban jelentkező tekintélyes fe­szültségeket kellett számításba venni, illetőleg azokkal meg keuett alkudni. A magformának a találmány szerinti előállítási módja ós egymagá­ban ilyen mag alkalmazása mindezeket a hátrá­nyokat kiküszöböli. Ezenkívül az öntőformának egészként való előállítása lényegesen meggyorsul. A találmány továbbá tekintélyes munkiadő- és anyagmegtakarítást eredményez és az eljáráshoz gyakorlott munkaerőkre nincsen szükség. Az lb. ábrabeli mag előállításához először 65 formateknőre van szükség (12. ábra). E formatek­nőbe magformaszekrény van helyezve. A felvett példákban ez a szekrény 66 fenéktestből van, mely célszerűen több, előnyösen egymással összecsava­rolt 67 részből van öszetéve. Ezen a fenékrészen két 68 oldalfalat és két 69 homlokfalat, lazán ren­deztünk el. Ezek a részek azonban egymással könnyen oldhatóan is össze lehetnek kötve. Az le. ábrában feltüntetett 6 magalak felső felületeinek ugyancsak rézsútos elrendezésének megfelelően a mag formálására való szekrény fenekén kereszt­metszetben ékalakú 72 kimélyítést készítettünk, melynek fenekén ékikeresztmetszetű 73 borda ha­lad végig (2. ábra). A 73 .borda a 71 magon lévő 74 csatorna kialakításához szükséges (le. ábra). A magformáló szekrény 68 és 69 falain továbbá 75 bordákat vagy más kiemelkedéseket vagy kimélyí­téseket alakítottunk ki, amelyek az le. ábrabeli 71 mag külső oldalán lévő 76 részleteket formálják. Ezenkívül a 66 fenéklemezben 77 mélyedések van­nak, amelyek a 66, 68, 69 magformaszekrénybe helyezendő további részek lábait rögzítik. A felvett kiviteli példában a lábakként kialakí­tott 78, 78a, 78b részek háromrészűek éspedig két­két oldalsó 78a és 78b lábrész 78c illesztő felület­tel középső 78 lábrészre fekszik és a rajzban fel nem tüntetett nyúlványokkal a 77 kimetszésekbe nyúlik. Emellett az ily módon háromszorosan meg­osztott lábrészek egy-egy csoportja 79a,' 79, 79a le­mezbordák mindkét oldalán egymással szemben fekszik, amelyek a magformáló szekrény 2 fenék­lemezéből felfelé nyúlnak. E 79 és 79a lemez­bordák vagy a magformáló szekrény 2 f enéklerne­zébe vannak öntve, vagy betolva, vagy — mint a 12. ábrabeli kiviteli példában feltüntetett módon — 67 csavarokkal a fenéklemez szakaszai közé be vannak fogva. A 79, 79a lemezek magasabbak, mint a 78, 78a és 78b lábrészek, úgyhogy a bordák e lábrészeken bizonyos mértékben túlnyúlnak. A lábrészek további 80 lemezek támasztékait és ágyait alkotják, melyeket 68b vállak a magformáló szekrény 68 oldalain támasztanak meg, A 80 le­mezek 78, 78a és 78b lábrészekkel együtt 81 üre­geket határolnak, amelyeket felülről a 82 hidak fednek le. A 82 hidaknak oldalt 83 karimáik van­nak, amelyekkel a hidak a 68 oldalfalak felső 68a éleire feküsznek (2. ábra). Az említett fedélrészek további rögzítése végett a 81 üregekbe nyúló 84 formatesteket alkalmaztunk, melyek alkalmas he-

Next

/
Thumbnails
Contents