136570. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma, különösen nagyobb munkadarabok, például belsőégésű erőgépek forgattyúházainak öntéséhez

4 136.570 addig akadály nélkül ki-, illetőleg visszafelé áramolhat, amíg az 58 tolattyú ezt a vezetéket nem zárja le. A 6. ábrát tartva szem előtt, a viszonyok a következőek: A többutas 46 csap úgy van beállítva, hogy a nyomóközeg 47 vezetéke a 49 csatornán át a 44 vezetékkel van összekötve, vagyis a henger 35a szakasza a nyomóközeg 47 vezetékévél van összekötve. Fordítva, a nyomóhenger 35b szakasza a 45 vezeték útján a 46 csap 50 csatornáján át a 48 kibocsátó vezetékhez csatlakozik. A 35a térbe tehát nyomólevegő áramlik és a 35b térben lévő levegő, engedve a friss levegőnek a 35 térben lévő dugattyú másik oldalára kifejtett nyomásának, a 45 vezetéken át kiáramolhat. Miután mint fent már említettük, a friss nyomólevegő az 51 fojtóberendezésen át (6. ábra) akadály nélkül beáramolhat, azonban, mint fent már leírtuk, az 54 fojtóberandezésben lévő 58 tolattyú a levegő akadálytalan kiramlását megengedi, a dugattyú először a 6. ábrabeli nyíl irányában akadálytalanul és gyorsan mozdul el, míg a dugattyú a 35 nyomóhengerben baloldali holtponti helyzetéhez közeledik, illetőleg a 61 bütyök az 51a fojtóberendezésen lévő 60 görgő fölött a 35 nyomóhenger baloldalán elhalad és az ahhoz tartozó 58 tolattyút az 59 rugó megfeszítése közben az 51a házba (6. ábra) tolja, aminek az a következménye, hogy a 35b hengertérből kiáramló levegő elől mind az 54 vezetéken átmenő út (7. ábra), mind az 53 vezetéken átmenő út is el van zárva és a levegő már csak az 52, 56 fojtóvezetéken át áramolhat. Ennek az a következménye, hogy a levegőnek a 35b térből való késleltetett kiáramlása a dugattyú mozgását fékezi, úgy, • hogy a dugattyú véghelyzetébe csak lassan jut el, tehát egész általánosságban a dugattyúkkal mozgatott kokillarészek csak lassan mozdulnak el az öntéshez szükséges véghelyzetükbe. A kakillak, valamint a kokillatoldatok és a kokillabetétek egyes részei a mindenkori követelményeknek megfelelően tetszőleges, egymásközt egyenlő vagy különböző szerkezetű, szilárdságú, hővezetőképességű, korrózióálláságú vagy egyéb tulajdonságú anyagokból készülhetnek. Ha a részeket egészükben, vagy egyes helyeken fűteni kell, úgy ez a fűtés történhet közvetlenül lánggal, például úgy, hogy a 20, 21 stb. alkatrészekbe 63 fűtőgázcsöveket vagy égőket (2. és 3. ábra) szerelünk, vagy pedig ezekben a részekben kialakított kamrákon és 64 csatornákon (8. és 9, ábrák) fűtőanyagot vezetünk át. Ugyanilyen módon hideg levegő ráfúvatásával vagy más áramló hűtőközeggel hűthetünk is. Az előállítandó öntőforma külső alakjáról egyenlőre ennyit adunk elő. Ami az la. ábrabeli öntvény belső kialakítását illeti, már említettük, hogy ehhez az lb. és le. ábrák szerint két magra van szükség, melyek közül az le. ábrabeli magra felhelyezendő lb. ábrabeli magot a szokásos módon állítjuk elő úgy, hogy az ehelyütt tovább nem érdekel. Ezzel szemben az le. ábrabeli magalak alőállításának módja különös fontosságú. A magalaik erősen megosztott és széttagolt falfelületei, különösen forgattyútengelyek csapágyszemeihez tartozó alámetszett bordahatárolásai vannak. Ezek a bordák a magformát több szakaszra osztják és eddig az volt a szokás, hpgy ezeket a magszakaszokat egyenként formálták, feketítették, csiszolták, szárították és az elkészítés után egyenként magágyon egymás mellett teljes maggá szerelték össze. Az ilyen munkát csak nagy gyakorlatú munkások és • csak hosszadalmasan végezhették és még a leggondosabb munka mellett is igen sok pontatlanság keletkezett. Tág tűrési határokat, nem kivánatos nagy méretingadozásokat, sok selejtet, tekintélyes utólagos megmunkálást, nagyobb súlyt, éppen az öntvény kritikus helyein egyenlőtlen szövetszerkeaetet és az anyagban jelentkező tekintélyes feszültségeket kellett számításba venni, illetőleg azokkal meg keuett alkudni. A magformának a találmány szerinti előállítási módja ós egymagában ilyen mag alkalmazása mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. Ezenkívül az öntőformának egészként való előállítása lényegesen meggyorsul. A találmány továbbá tekintélyes munkiadő- és anyagmegtakarítást eredményez és az eljáráshoz gyakorlott munkaerőkre nincsen szükség. Az lb. ábrabeli mag előállításához először 65 formateknőre van szükség (12. ábra). E formateknőbe magformaszekrény van helyezve. A felvett példákban ez a szekrény 66 fenéktestből van, mely célszerűen több, előnyösen egymással összecsavarolt 67 részből van öszetéve. Ezen a fenékrészen két 68 oldalfalat és két 69 homlokfalat, lazán rendeztünk el. Ezek a részek azonban egymással könnyen oldhatóan is össze lehetnek kötve. Az le. ábrában feltüntetett 6 magalak felső felületeinek ugyancsak rézsútos elrendezésének megfelelően a mag formálására való szekrény fenekén keresztmetszetben ékalakú 72 kimélyítést készítettünk, melynek fenekén ékikeresztmetszetű 73 borda halad végig (2. ábra). A 73 .borda a 71 magon lévő 74 csatorna kialakításához szükséges (le. ábra). A magformáló szekrény 68 és 69 falain továbbá 75 bordákat vagy más kiemelkedéseket vagy kimélyítéseket alakítottunk ki, amelyek az le. ábrabeli 71 mag külső oldalán lévő 76 részleteket formálják. Ezenkívül a 66 fenéklemezben 77 mélyedések vannak, amelyek a 66, 68, 69 magformaszekrénybe helyezendő további részek lábait rögzítik. A felvett kiviteli példában a lábakként kialakított 78, 78a, 78b részek háromrészűek éspedig kétkét oldalsó 78a és 78b lábrész 78c illesztő felülettel középső 78 lábrészre fekszik és a rajzban fel nem tüntetett nyúlványokkal a 77 kimetszésekbe nyúlik. Emellett az ily módon háromszorosan megosztott lábrészek egy-egy csoportja 79a,' 79, 79a lemezbordák mindkét oldalán egymással szemben fekszik, amelyek a magformáló szekrény 2 fenéklemezéből felfelé nyúlnak. E 79 és 79a lemezbordák vagy a magformáló szekrény 2 f enéklernezébe vannak öntve, vagy betolva, vagy — mint a 12. ábrabeli kiviteli példában feltüntetett módon — 67 csavarokkal a fenéklemez szakaszai közé be vannak fogva. A 79, 79a lemezek magasabbak, mint a 78, 78a és 78b lábrészek, úgyhogy a bordák e lábrészeken bizonyos mértékben túlnyúlnak. A lábrészek további 80 lemezek támasztékait és ágyait alkotják, melyeket 68b vállak a magformáló szekrény 68 oldalain támasztanak meg, A 80 lemezek 78, 78a és 78b lábrészekkel együtt 81 üregeket határolnak, amelyeket felülről a 82 hidak fednek le. A 82 hidaknak oldalt 83 karimáik vannak, amelyekkel a hidak a 68 oldalfalak felső 68a éleire feküsznek (2. ábra). Az említett fedélrészek további rögzítése végett a 81 üregekbe nyúló 84 formatesteket alkalmaztunk, melyek alkalmas he-