136540. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús gép

2 136.540 kon nyomja ki. A jobb hatásfok elérése végett a —9, 11— csonkok szívó-, illetve nyomószeleppel szerelendők fel. Az erőgépet gőzmotor gyanánt dolgoztathatjuk, ha önmagában ismert szabályozó szerkezet alkalmazásával gondoskodunk arról, hogy_ abban a pillanatban, amikor a lapát a —10— nyílásokat elhagyta, a —9— csonkon keresztül bizonyos menynyiségű friss gőz áramoljon a munkatérbe. A gőz a lapátra nyomást fejt ki, azt elmozgatja, miközben munkát végez és expandál, majd a —11— csonkon keresztül puffog ki. Abban az esetben, ha a —9— csonkon keresztül gőz helyett bizonyos mennyiségű robbanó keveréket juttatunk a munkatérbe és ott elektromos úton meggyújtjuk, úgy a keletkezett égéstermékek expanziója végzi a lapát mozagtását és így a gép robbanó motor gyanánt tartható üzemben. A felsorolt munkafolyamatok megvalósításához szükséges egyéb gépelemek pl.: szelepek, gázosító, elektromos gyújtóberendezés stb., önmagukban ismeretesek, ennélfogva ezek ismertetésétől eltekintettünk. " A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a —28— házban lévő —29— tárcsának két —30, 31— lapátja van. A munkatérben három —32, 33, 34— tolatytyú, továbbá a —42— gyújtógyertya van elrendezve. A munkatérből kivezető —37, 38—- nyílásokat a rajzban nem ábrázolt csővezeték köti össze egymással, melyben a—37—• nyílás közelében vezérelt szelep van, A tárcsának a rajzon nyíllal jelzett irányba való forgása alkalmával a gép a —35— nyíláson keresztül robbanó keveréket szív be. A beszívott robbanó keverék összesűrítve a —38, 37-— nyílásokon keresztül a —33— tolattyú elé kerül, ahol azt a —42— gyertya meggyújtja. A robbanás ereje — e pillanatban a gyertya előtt levő — lapátra hat és tartja a gépet üzemben. A —28— házban a —33, 34— tolattyúk által határolt tér olajozótér, melybe a lapátok — mozgásuk közben — a —41— olajteknőből a —39— lyukakon keresztül olajat szívnak fel. A felesleges olaj a —40— nyílásokon keresztül folyik vissza az olajteknőbe. A 3. ábrán sem tüntettük fel a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges gépelemeket, miután tzek — ahogy már említettük — önmagukban véve ismeretesek. Egyetlen ábrában sem rajzoltuk meg és nem is tárgyaltuk a folyékony vagy gáznemű közegek ki- és beáramlását szabályozó, vezérelt szelepeket, mert ezek szerkezete és működése teljesen megegyezik pl.: a dugattyús gépeknél alkalmazott szelepekével. A találmány szerinti gép kialakítható úgy is, hogy a lapáttal ellátott tárcsa áll, míg a gép háza forog, mert á gép működését a forgódugattyúnak a gép házához viszonyított forgása szabja meg. Nagyobb teljesítménynél a házon hűtőbordákat alkalmazhatunk, vagy a gépet egyéb rendszerű hűtőberendezéssel látjuk el. Előnyös megoldás, ha az 1. és 2. ábra szerint kivitelezett több gépet közös tengelyen egymásmellé szerelünk, amikor is valamely munkafolyamat egy vagy több munkaüteme különálló gépegységben végezhető el. Szabadalmi igénypontok: 1. Forgódugattyús gép, jellemezve a munkateret magában foglaló házban lévő, a házhoz és annak fedeléhez tömítően illeszkedő, egy vagy' több lapáttal ellátott tárcsa alkotta forgódugattyúval, mimellett a munka térbén a különböző munkaszakaszok térbeli elválasztására egy vagy több tolattyú van elrendezve. 2. Az 1. igénypontban meghatározott gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lapáttal vagy lapátokkal ellátott tárcsa tengelyére bütykös tárcsa van szerelve, mely közbeiktatott szögemeltyű és rudazat segítségével a tolattyú mozgatását végzi. 3. Az 1. vagy 2. igénypontokban meghatározott gép kiviteli alakja jellemezve két tolattyú által határolt olajozótérrel, mely az olajteknővel több furat vagy cső útján közlekedik. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott gép kiviteli alakja, jellemezve a munkatérben elrendezett gyújtószerkezettel p.l: elektromos gyújtógyertyával. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója 1519. Terv Nyomda 1955. —. Felelős vezető: Bolgár Imre,