136527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alaktartó vattapréselvények előállítására

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. O'RSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.527. SZÁM 30. d. 7-20. OSZTÁLY. — B-15741. ALAPSZÁM . Eljárás alaktartó vattaprésel Tények előállítására. Byk-Guldenwerke Chemische Fabrik Aktiengesellschaft cég, Berlin, mint Miller Adalbert mérnök, Berlin jogutódja. A bejelentés napja: 1943. január 18. Németországi elsőbbsége: 1942. május 12. Az ily módon előállított vattapréselvények alaktartósságát már jelentősen alacsonyabb hőmérsékleteken is elérhetjük ugyan, ez azonban a tömeggyártás gyorsaságának rovására megy, minthogy a préselvényeknek alacsonyabb hőmérsékleten hoszszabb ideig kell a saj tolóformában maradniok. Az alaktartósság természetesen nemcsak az alaktestek felületi kialakítására vonatkozik, hanem bármely esetleg besajtolt mélyedésre is, A követelmények szerint a vattát egy oldalról, több oldalról, vagy minden oldalról sajtolhatjuk. Az alkalmazandó sajtoló nyomás ugyancsak a préselvények mindenkori felhasználási céljához igazodik. Ugyanez vonatkozik a sajtolóformák természetére és elrendezésére is. így pl. nagyüzem céljaira a sajtolóformákat és sajtolószerszámokat az. ismeretes körforgó asztalokon rendezzük el. Alkalmazhattunk szögletes sajtolóformákat, vagy pedig olyanokat, melyeknek keresztmetszete köralakú vagy tojásdadalakú. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alaktartó vattapréselvények előállítására, melyet az jellemez, hogy a vatta alaktartósságát a sajtoló folyamat közben alkalmazott mer legítés útján létesítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy cellulózavatta felhasználása esetén kb. 95 C°-ig terjedhető hőmérsékleteket alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez,, hogy villamos fűtőkészüléket alkalmazunk. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója 1517. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre A találmány eljárás alaktartó vattapréselvények előállítására, és lényegileg abban van, hogy a vatta alaktartósságát a saj tolófolyamat alatti melegítés útján érjük *el. Ha cellulózavattát használunk,, úgy célszerű, ha ezt csak kb. 95 C°-ig melegítjük avégett, hogy a vatta, illetve a préselvények külsejét sárgára színeződés útján, valamint azok szívóképességét ne rontsuk le. A melegítéshez előnyösen villamos fűtőberendezést alkalmazunk, minthogy azt a sajtolókészüléken könnyen elrendezhetjük és az minden tűzveszélyt kizár, továbbá a hő pontos szabályozását és á hőmérséklet állandó értéken való tartását teszi lehetővé. ' Az irodalomban utaltak már arra, hogy cellulőzavatta feldolgozásánál hőt alkalmazzanak, azonban csak avégett, hogy valamely impregnálómassza oldását megkönnyítsék. Nem ismerték azonban fel és nem is ismerhették, hogy a hőt arra használhatjuk fel, hogy vattát száraz úton tartósan alaktartó testekké sajtoljuk össze. A találmány szerinti vattapréselvényeknek az az előnyük, hogy megfelelő kiterjedés mellett nagymennyiségű folyadékot vehetnek fel. Megfelelő kialakítással kiválóan alkalmazhatók arra, hogy testüregekbe pl. a női nemi szervbe vezessük őket be, amikor-is az a további előny mutatkozik, hogy az alaktartósságot bármiféle kötőanyag hozagja nélkül értük el, amely hozaganyagok a tapasztalat szerint a váladékok hatására igen könnyen erjedéseket okozhatnak. A préseivények a szállításnál és raktározásnál csak kis teret foglalnak el, ami pl, háborús egészségügyi célokra, csecsemőpelenka betétek céljaira, stb. igen előnyös.