136518. lajstromszámú szabadalom • Számjegyző áramkör törpeközpontokhoz

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.518. SZÁM. 21 a3

16-80 OSZTÁLY. — S—19077. ALAPSZÁM. Számjegyző áramkör törpeközponí okhoz. Standard Villamossági Részvénytársaság, cég, Budapest A bejelentés napja: 1942. július 18. Az önműködő távbeszélő hálózatok ún. törpeközpontjai legfeljebb 100 előfizetői vonal kapcsolására szolgáló egy vagy több egységből állnak és tagjai egy több központból álló egységes számozású hálózatnak, mint amilyen pl. a budapesti. E törpeközpontokban oly számjegyzők alkalmazása szokásos, melyek feljegyzik, hogy az ily központban kiszolgált hívó előfizető által tárcsázott szám helyi szám-e vagy más központba tartozó és ha helyi, milyen tízes és egyes számjegyekből áll. Az ily szám jegyzőkben alkalmazott számjegygépek száma általában kevesebb, mint a hálózat egységes számozásának megfelelő számjegyek száma, de mindig kettőnél több volt. A találmány a szükséges számjegygépek számát kettőre csökkenti, függetlenül a számjegyek számától. A találmány tetszőleges számú számjegyet tartalmazó élőfizetői hívószámoknál legfeljebb két számjegygépet alkalmaz az önműködő törpe távbeszélő központok számjegyzőiben. Példaképpen a budapesti hatszámjegyes számozás mellett alkalmazható számjegyző kapcsolását ismertetjük. Az ábrában e kapcsolásnak csak ama részét ábrázoltuk, amelyből a hat számjegy impulzussorozatainak a két szám jegyzőgéppel való felvétele és ezen felvételből szükséges adatok rögzítése kapcsán a találmány érthetővé válik. Az SKG sorrendkapcsológép állapítja meg a kapcsolás sorrendjét. SZG1 és SZG2 számjegygépek váltakozva veszik fel a számjegyeket. Mialatt az egyik gép felvesz egy számjegyet, a másik gép, ha előzőleg már használatban volt, kiindulási helyzetébe tér vissza, hogy legközelebb, mire újra rákerül a sor, rendelkezésre álljon. Az egyes számjegyeknek megfelelő impulzussorozatok a nem ábrázolt összekötő áramkörből ismert kapcsolószerveken keresztül jutnak a számjegyzőbe az A vezetéken, amikor az E előfizető a tárcsázással szaggatja az összekötő áramkörben lévő Fj figyelő jelfogó áramkörét. A számjegyző ismert módon jön működésbe és kerül kapcsolatba az összekötő áramkörrel, amikor is az Rkj jelfogó nem ábrázolt áramkörben gerjesztődik. Ez munkaérintkezőjénél az SKG sorrendkapcsoló gép hajtó áramkörét kapcsolja és SKG gép a nyugalmi helyzetből az 1. helyzetbe kerül. Az SKG gép 1. helyzetében SZG1 szám jegygépet Itj impulzus tartó jelfogón keresztül az A impulzusvezetékre kapcsolja a következő áramkörben: SZG1 gép hajtómágnese, az SKG gép c-emeletének 1. ívpontja, Hkj jelfogó nyugalmi érintkezője, Itj jelfogó tekercse, A vezeték, Fj jelfogó nyugalmi éritnkezője, föld. Ez ismétlődik az 5. és 9. helyzetekben. Az E előfizető hallgatójának felemelt állapotában gerjesztett Fj jelfogó a számtárcsa lefutásakor minden megszakításnál elenged. Az első megszakításnál, vagyis az impulzussorozat első impulzusánál Itj gerjesztődik és mivel lassú elengedésű, az impulzus szünetekben nem enged el, hanem csupán a sorozat végén a számjegy végét jelző hoszszabb szünet alatt. Amikor Itj gerjesztődött, akkor SKG gép hajtómágnesét is gerjesztette és amikor Itj legerjed, akkor SKG mágnese is elenged, mire kilincse ismert módon a kilincskerékbe kapaszkodva lépteti SKG gépet a 2. helyzetbe. Amikor SKG az 1. helyzetben volt, Hhj helyi hívást jelző jelfogót gerjesztette b-emelete 1. ívpontján át. Amikor az első számjegyet SZG1 felvette, ami például, mert „1" volt, az 1. helyzetbe hozta SZG1 gépet, Hhj azon esetben, ha ezen első számjegy helyi számnak felelhet meg, gerjesztve marad, ha nem, akkor nem tud gerjesztve maradni. Ugyanis SKG minden számjegyfelvevő helyzete után olyan páros, például 2, 4, 6, 8 helyzet van, amelyben megvizsgáltatik, hogy a felvett számjegy' helyi-e vagy sem. Ha helyi, akkor SZG1 és SZG2 b-ívein a Bl, B2, B3, B4 vezetékek bekötése olyan, hogy a Hhj gerjesztve marad, ha nem, akkor Hhj elenged. Ezen vizsgálati helyzetből az SKG gép, mivel a-emeletén a 2, 4, 6, 8, 10 ívcsúcsok földelve vannak, magától tovább megy a következő helyzetbe, amelyben a következő számjegyet várja. A következő helyzet a 3., amelyben SZG2 gép kapcsolódik az SKG gép c-emeletén át az A impulzus vezeték ágra. Ugyanez ismétlődik majd meg a 7. helyzetben is. Ezen áramkör a következő: SZG2 gép hajtómágnese, SKG gép c-emeletén a 3. ívpont és a rajta álló c-kefe, Hkj nyugalmi érintkezője, Itj tekercse, A impulzus ág. A 3. helyzetben és a további páratlan 5, 7, 9 helyzetekben SKG gép b-emeletén át fenntartjuk Hhj tartóáiamkörét. Ezalatt SZG2 felveszi a második számjegyet és miután felvette, az SKG gép a 4. helyzetbe lép, mivel az impulzus sorozat elején ger-