136507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroncsövekben létrejövő káros emmisszió mérésére

2 136.507 dához ne folyhassak áram. Amikor a rácsot a terhelő feszültség pozitív félhulláma éri, akkor az anóda negatív feszültségű és ennélfogva nem vesz fel áramot a katódából. A mérőfeszültség pozitív félhullámának tartama alatt a rács a katódához képest negatív, az anóda pedig a rácshoz képest pozitív feszültségű, s ennélfogva az anóda felveszi a "rács emisszióját. Az • így létesülő egyenirányított áramot az 5 galvanométer jelzi. Az emissziós áram útjával párhuzamosan kapcsolt szigetelésen átfolyó áram váltóáram és ezt ennélfogva a forgótekercses 5 galvanométer nem jelzi. A galvanométert irányerősítővel összekötött mérőellenállás is helyettesítheti, amellyel az erősítő átkapcsolása mellett egyrészt a rács emissziós áramának csúcsértékét, másrészt pedig a rács és az anóda közötti szigetelésen átfolyó áramot lehet mérni. A két áramot egyidejűleg is láthatóvá tehetjük, ha a galvanométer helyett erősítővel és oszcillográffal összekötött mérőellenállást alkalmazunk. Az oszcillográf vízszintes kiterítését a rács és az anóda közötti mérőfeszültség, azaz a transzformátor —a— és —c— kapcsai közötti feszültség, függőleges kiterítését pedig a mérőellenálláson keletkező fokozott feszültségesés foganatosítja. A 3. ábra az oszcillográf ernyőjén megjelenő áramgörbét, valamint a transzformátor —a—, —c— kapcsai közötti Ua

=c feszültséget szemlélteti. Az áramdiagram függőleges tengelye a termikus emisszió IÍ áramából és a szigetelésen átfolyó I, áramból összetett mért áramot jelzi. A zérusponttól balra külön is megjelenik a szigetelésen átfolyó áram görbéje, s így a diagram jobboldali és baloldali részét összevetve, megállapíthatjuk az emissziós áramot is. A telítés elérésekor a diagram jobboldali részén is leolvashatjuk a szigetelésen átfolyó áramot, amely az áramgörbének a telítési ponttól való függőleges távolságából adódik. A találmány szerinti eljárás és főként oszcillátor alkalmazása lehetővé teszi a káros emiszsziós áram és a szigetelésen átfolyó áram időbeli változásainak azonnali felismerését akkor is, ha ezeket átmeneti feszültségingadozások vagy hőmérsékletingadozások okozzák. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli az ismert eljárás hátrányait, mert a terhelési és mérési időszakok mindig egyformák, ezenfelül a terhelésről mérésre való átkapcsolás sebessége is mindig egyforma és jóval nagyobb annál, amelyet kézi átkapcsolással el lehet érni. További előnye ennek az eljárásnak, hogy a szigetelésen átfolyó áram és a termikus emisszió áramának meghatározása nem a mérőműszer kilengési sebességének változásán alapuló becslés útján történik, hanem az áramok közvetlenül leolvashatók. Ez lehetővé teszi a mérés eredményének feljegyzését, amire az ismert eljárás nem adott lehetőséget. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elektroncsövekben létrejövő káros emisszió mérésére, amelyre jellemző, hogy a mérést váltóárammal foganatosítjuk, mimellett a káros emissziós áramot egyenáramként, az elektródák közötti szigetelésen átfolyó áramot pedig váltóáramként mérjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy az emissziós áramot és a szigetelésen átfolyó áramot irányerősítővel összekötött mérőellenállás segélyével egymás után mérjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy az emissziós áramot és a szigetelésen átfolyó áramot erősítővel és oszcillográffal, főként Braun-féle csővel összekötött mérőellenállás segélyével egyidejűleg ábrázoljuk láthatóan. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomtatványellátó- Vállalat igazgatója. 1511. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre