136501. lajstromszámú szabadalom • Ezüstívgyujtó
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.501. SZÁM. . H fi , 78 c. OSZTÁLY. - K—16158. ALAPSZÁM ,f Ezfislívgyújtó. 4 k \ ftfi Bejelentő: Keresztes János műszaki üzemvezető, S* . *! » s Székesfehérvár. Bejelentés napja: 1942. november 3. Gyors romboló, zúzó, szakító munka elvégzésére használjuk a robbanó anyagokat. Hogj' a robbanó anyag a megkívánt munkát e,l tudja végezni, de meg azért is, hogy a kényes töltet külső hatásoktól lehetőleg védve legyen, burkolatban Szokták elhelyezni. A burkolat alakját rendszerint a felhasználási hely, mód és körülmények szabják meg. Általában beszélünk a haditechnikában bombákról, ágyúlövedékről, torpedókról, aknákról, — a hadi alkalmazáson kívül egyszerű robbantó töltetekről. A találmány szempontjából ez nem játszik szerepet. A burkolaton belül több részt különböztetünk meg, éspedig a robbanást bevezető csappantyút vagy gyújtót, a gyújtó vagy csappantyú lángját vezető és közvetítő anyagot és a tulajdonképpeni hatást kifejtő robbanó töltetet. A találmány szempontjából csak a gyújtást bevezető szerv érdekel. A gyújtást bevezető szervtől az a kívánalmunk, hogy bizonyos jól meghatározott külső hatásra, ugyancsak meghatározott, lehetőleg kicsiny idő alatt, úgynevezett szúrólángot adjon, mely szúróláng elegendő erős a lángvezető anyagok meggyújtására. . Ez a gyújtást bevezető szerv a gyújtást kiváltókülső hatások szerint ismét többféle lehet: pl. mechanikai ütésre, -hőhatásra, elektromos áram hatására stb. működő. A találmány szempontjából csak az elektromos áramhatásra működő gyújtók jönnek figyelembe. Adva van a következőkben egy egészen kicsiny nagyságú elektromos áramlökés, mely egy bizonyos feszültségre feltöltött kondenzátor kisülési áramlökése, vagy egy indukciós tekercs mágneses erővonal körében fellépő erővonalváltozás által indukált elektromos áramlökés, vagy egy elektromos áramforrás bekapcsolódásakor fellépő áramlökés, A műszaki feladat abban van, hogy ezzel az adott áramlökéssel kell a robbanóanyag meggyújtását elvégeznünk. E feladat megoldása a találmány szerinti ezüstívgyújtó. Az ezüstívgyujtó vezető és nem vezető részecskékből van összeállítva. A vezető részecskék anyaga az ezüst, a szigetelő részecskék anyaga durranó higany. — A vezető ezüstközeg előállítása kémiai úton történik a következő módon: 1 g ezüstnitrátot oldjunk fel 10 cm3 desztillált vízben. A feloldás után folytonos keveréssel adjunk hozzá 10%-os vizes ammónia oldatából 20 cm3 -t. Ekkor az ismert kémiai reakció fog lejátszódni. A kezdetben leváló barnás csapadék később eltűnik, és az oldat víztiszta lesz. Most a komplex ezüstvegyületet színezüstté kéli redukálnunk, ami ugyancsak ismert módon formaldehiddel történik. Adjunk evégből az előbb nyert oldathoz formaldehid 30%-os vizes oldatából 20 cm3 -nyi mennyiséget. Szürkés fehéres csapadék keletkezik, mely később sárgás-szürke színű, túrós csapadékká lesz. Közben az edény falán esetleg színezüst tükör jelenik meg, mely üvegbottal való keveréssel leválasztható. Az így kapott anyagot szűrőpapíron átszűrve, desztillált vízzel gondosan kimosva, szárítjuk. Mikroszkóp alatt (ráeső fényben) a sárgás anyagban ezüst golyócskákat és egész vékony, de a szemcsékhez viszonyítva nagyobb kiterjedésű ezüst lapocskákat fogunk észlelni. A sárgás anyag, amelyben az ezüst golyócskák és lapocskák beágyazva vannak, különböző ezüst vegyületekből áll, ami a gyújtás szempontjából közömbös, A keletkező ezüst szemcse nagyságát (kb. 2—3 mikron) és az ezüst lapocskák vastagságát (kb. 1 mikron) az ammónia és formaldehid oldatok beöntési gyorsaságával változtathatjuk, A formaldehid ugyanis a keletkező ezüstoxidot színezüstté redukálja, s így a formaldehid adagolásának sebessége hatással van a kialakuló szemcsék nagyságára. Kisebb, finomabb szemcséket kapunk, ha az ammóniát gyorsari, — a formaldehidet pedig lassan adagoljuk. . A továbbiakban a sárgás anyagba ágyazott ezüstgolyócskákból és lapocskákból álló anyagot
