136486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves higanyacetonvegyületek előállítására

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. ' , SZABADALMI LEÍRÁS 136.486. SZÁM. 12. o. 26^27. OSZTÁLY. — C-5706. ALAPSZÁM. Eljárás szerves higanyacetonvegyíílefek előállítására Chemische Fabrik Marktredwitz Aktiengesellschaft cég, Marktredwitz (Németország). A bejelentés napja: 1942. december 14. Németországi elsőbbsége: 1941. szeptember 6. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján.) Ismeretes, hogy az aceton szervetlen higanyvegyületekkel, például higanyacetáttal vagy higanyszulfáttal higanyacetonvegyületekké alakítható át. Megkaphajtuk e vegyületeket úgy is, ha higanyoxidot acetonnal rázunk, vagy pedig ha higanykloridra, különösen halogenidek, például konyhasó jelenlétében, és acetonra alkáliákat engedünk behatni. Utóbbi esetben vízben oldódó higanyacetonvegyületek keletkeznek, továbbá akkor is, ha higanyoxidot meghatározott feltételek mellett acetonnal rázunk. Ez a vegyület arra hajlamos, hogy bizonyos idő múltán polimerizálódjék és oly vegyületté alakuljon át, amelyet trimerkuridiacetonhidráthak neveznek és amely minden oldószerben oldhatatlan. Sem ezt az oldhatatlan polimerizált vegyületet, sem pedig a nem polimerizált vegyületet gyakorlati célokra nem alkalmazták. A találmány értelmében azt találtuk, hogy szerves, nevezetesen alifás R Hg CHa CO CHstípusú . higanyacetonvegyületeket állíthatunk elő, mimellett a fenti képletben R az alifás maradékot jelenti, amely helyettesített, például metoxi- vagy etoxi-csoporttal helyettesített is lehet. . Avégett, hogy a fenti vegyületekhez eljussunk, olymódon járunk el, hogy a megfelelő alifás, higany vegyületeket, melyekben a higany egy vegyértékkel savmaradékhoz van kötve, amelyet alkáliákkal a megfelelő hidroxiddá alakíthatunk át, vagy pedig magát a hidroxidot, alkáli, illetve alkálifelesleg jelenlétében, acetonra engedjük behatni. Eljárhatunk úgy, hogy először a hidroxidot állítjuk elő az alifás higanyvegyületekből, amelyekben a higany egy vegyértékkel savmaradékhoz van kötve, megfelelő alkáliákkal való átalakítás útján és azután hagyjuk az acetont a képződött alifás higanyhidroxid vegyületre behatni. Célszerű, ha ekkor az acetonból bizonyos mennyiségű felesleget alkalmazunk. Némi idő elteltével — ha a hidroxidot alkalmazzuk, már közönséges hőmérsékleten is — a vizes oldatból nehéz folyadék válik ki, amely a kívánt alifás higanyacetonvegyületből áll. Ezeket a vegyületeket az oldat többi részétől elkülönítjük és azokat különböző ipari célokra, például fertőtlenítőszerként, favédőszerként vagy vetőmágcsávázószerként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületnek,, szemben az említett trimerkuridiacetonhidrátvegyülettel, kiváló gomba- és baktériumölő hatása van. Példák: 1. 29,5 metoxietilhiganykloridot, 16,8 g káliumhidroxidot és 50 g vizet melegítés útján reakcióba viszünk. A hideg oldatra azután 14 g acetont engedünk behatni. Bizonyos idő elmúltával nehéz olajos folyadék válik ki, melynek mennyisége kb. 28 g, míg a higanyvegyület kis része fémmé redukálódik. 2. 49 g'metilhíganybromidot, 33,6 g káliumhidroxidot és 100 g vizet 14 g aceton hozzáadása mellett vízfürdőn való melegítés útján reakcióba viszünk. Ebben az esetben is alul nehéz olaj válik ki. A termelés 54 g. A reakció legtöbbször nem megy egészen kvantitativen végbe, úgyhogy az olaj feletti folyadékban a kiindulási vegyületből még egy keveset ki lehet mutatni. Hasonló módon, butil-, propil- vagy allilhiganyvegyületek alkalmazása útján a megfelelő higanyaceton vegyületet kaphatjuk. Végül aceton helyett alkalmazhatjuk ennek homológjait is, tehát a többi alifás ketonokat és a vegyes ketonokat.