136479. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés katódsugár mágneses eltérítésére katódsugárcsövekben
Megjelent 1955. évi . április . hó 15-én. SZABADALMI LEIRAS 136.479. SZÁM. 21a3 , 41, OSZTÁLY. - 0—1911. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés kaíórfsugái* mágneses eltérítésére katódasugárcsövekbeii Opta Radio Aktiengesellschaft, Berlin-Steglitz A bejelentés napja: 1943. július 26. Németországi elsőbbsége: 1942. április 4. Tudjuk, hogy ellenütemú erősítőknél gyakran célszerű vagy szükséges a' csöveket nem-' szimetriásan gerjeszteni, hanem a második cső rácsfeszültségét az első cső anódaköréből levezetni. Mérési célokra emellett szükséges lehet, hogy a két cső fázisa pontosan ellentett legyen. E feltétel azonban az esetben, ha a két cső köreiben önindukciók is vannak, nem teljesül minden további nélkül, amire eddig nem voltak figyelemmel. A találmány értelmében önindukciónak és ellenállásnak az első cső an ódakörébe való beiktatásával a második cső rácsa számára elágazási pontot létesítünk; a feszültség fázisa itt ellentétes, az első cső rácsán levőével. . A rajz 1. ábrája ilyen kapcsolás vázlata: a csövek fűtését, a rácslevezetési ellenállásokat stb. nem tüntettük fel. A két 1 és 2 cső közül az elsőt a váltó- vagy rmpulzusf észültségét adó 12 generátor gerjeszti. A közös anódafeszültségforrást 4, a transzformátor primer tekercseit Li és L2 jelzi; a transzformátor szekundér tekercséről vesszük le 6 helyen az élesített feszültséget. Rt, ill, R2 a primértekercsek ohmos ellenállását jelzik, Az ismert kapcsolásnál R és L nem létezett, a rajzon tehát rövidre zártnak képzelendő; a 2 cső rácsának feszültségét az 5 potenciométeren át az 1 cső anódájáról vették le, amint a szaggatott vonallal rajzolt vezeték jelzi. Ez a feszültség azonban Li önindukciója folytán egyáltalán nincs fázisban a 12 generátorral. A fázis helyes beállítása céljából az szükséges, hogy a találmány szerint az áramforrás és az A pont közé L önindukciót és R ellenállást iktassunk; ezeket a következő képlet szerint kell méretezni: Rt + Rí -= JL *= R ' + Ra • Li " L " L2 ahol R; a cső belső ellenállását jelenti. R-et és L-et emellett úgy kell megválasztani, hogy rajtuk a csövek áthatásának megfelelően csökkentett részváltófeszültség keletkezzék. Az első cső anódakör-ellenállásának a beiktatott impedancia miatti megnövekedését a 2 csőben valamivel nagyobb rácsfeszültség beállításával lehet kiegyenlíteni úgy, hogy R-et és L-et -valamivel nagyobbra választjuk, vagy pontosabban a 2. ábrán látható módon azonos impedancia beiktatásával á 2 cső anódakörébe. Hasonló módon szüntethetők meg egyéb kismérvű szimetria-pontatlanságok is. A feltalált kapcsolási elrendezés igen alkalmas katód asugár csövek sugarának mágneses eltérítésére. Javasolták már e célra ellenütemű kapcsolás alkalmazását; amelynél a tekercsek úgy voltak kapcsolva, hogy a csövek anódaköreiben folyó egyenáramok a katcdasugár eltérítésére való hatásuk tekintetében egymást kompenzálják, a váltóáramok azontan azonos értelemben, hatnak. Az ismeretes kapcsolások a bevezetőben említett oknál fogva nem voltak alkalmasak mágneses eltérítésre. Ezt csak a feltalált kapcsolás teszi lehetővé. A 2. ábra ilyen kapcsolást miitat. A 12 generátor az 1 cső rácsára a szokásos fűrészfogalakú feszültséget táplálja. Az a cső Li Li, ill. La L2 eltérítőtekercsei, valamint aj ál ulékos LR—RL impedanciák a csövek anódaköraiben vannak. A nyilak azt jelzik, hogy az anóda-egyenáramok 'egymást mágneses hatásuk tekintetében kompenzálják. Szabadalmi igénypontok: 1. Ellenütemű csőkapcsolás, amelynél a vezérlőfeszültség az egyik cső rácsára kerül, a másik cső vezérléséhez szükséges ellenütemű feszültség pedig az első cső anódaköréből származik s emellett mmdkét cső anódaköre induktív terhelésű, amelyre jellemző, hogy önindukciónak és ellenállásnak az első zső anódakörébe való beiktatásával a második cső rácsa számára elágazási pont keletkezik, amelynek feszültsége az első cső rácsáéval ellentétes fázisú.
