136476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülékfény vizsgálatára

2 136.476 Ha az ilyen, fényvizsgáló készüléket, mint píroméiért fekete testtel kalibráltuk, azt a színhőmérsékletet jelzi, amely fekete és szürke sugárzók esetén egyidejűleg a valódi hőmérséklet. A készülék azonban tetszőleges meghatározott sugárzó esetére annak valódi hőmérsékletére is kalibrálható. Annak a puszta megállapítása végett, hogy valamely meghatározott hőmérsékletet betartanak-e, kiegyenlítő készülék nem szükséges, hanem elegendő, ha a látómező megfelelő két része az előírásos hőmérsékleten egyformán világosnak látszik. Ha nappali fényt vagy mesterséges fényt abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy színek megítéléséhez alkalmas összetétele van-e. vagy ha azt kell megállapítani, hogy valamely korrekciós szűrőt fehér normálfény előállítása szempontjából, vagy valamely színes fényképészeti felvételhez használt szűrőt: helyesen választunk-e meg, úgy a találmány módot ad arra, hogy a látható színkép három íőtartományában, tehát a vörös, zöld és ibalyakék tartományban uralkodó fényerősségeket egymással összehasonlítsuk. Evégből ezt a három tartományt három szűrővel kiválasztjuk és.a látómező három egymás mellett fekvő részébe vezetjük, mimellett a vörös fényt közvetlenül, a zöld és ibolyaszínű fényt egy-egy vörösen fluoreszkáló ernyő és a fénysugár útjában, ezt követően elrendezett, a maradék színkülönbséget megszüntető szűrő közbeiktatásával vizsgáljuk. Evégből például úgy járunk el, hogy az alábbiakban az 1. ábra kapcsán ismertetett kettős szűrő helyett háromszoros szűrőt alkalmazunk, amelynek három része a színkép fentemlített 3 tartományát egyenként engedi át. A három szűrő átbocsátóképességének összehangolásával vagy járulékos közös szűrő alkalmazásával elérhetjük, hogy a látómező említett 3 része, például három körcikkalakú rész egyformán világos, ha a fénynek a kívánt összetétele van. A látómező e három részének egyforma világossága folytonosan változó kiegyenlítőeszközökkel is beállítható. A találmány néhány példakénti kiviteli alakját az 1.—5. ábrákban vázlatosan metszetben tüntettük fel. Az 1. ábra oly berendezés vázlata, amellyel valamely tárgy színéből annak hőmérséklete megállapítható. A készülék valamennyi része egyenes mentén egymás mögött van elrendezve. A fény a készüléken átesik. A megvizsgálandó fény a 16 tokba a 18 nyíláson át lép be és azt a 19 nyíláson át figyeljük meg. Ali lemez áttetsző vörösen fluoreszkáló lemez. Közvetlenül előtte van a középütt megosztott fényszűrő, amelynek jobboldali 12 része csak a rövidebb hullámokat, tehát a színképnek a fluoreszcenciát gerjesztő tartományát, baloldali 13 része csak a színkép vörös végét, tehát fluoreszcenciát nem gerjesztő fényt bocsát át. Mindkét szűrőrész mögött 14 vörös szűrőt rendeztünk el. A látómező jobboldali fele a 14 szűrő nélkül a fluoreszkáló fény színében tűnik fel-, amely fluoreszkáló fényhez a rövid hullámú, gerjesztő fény kevés része van keverve. A látómező baloldali felében a fluoreszkáló lemez csak szóró hatást fejt ki, úgyhogy ez a mező a baloldali 13 szűrő fél vörös színében látszik. A 14 szűrő rendeltetése, hogy a látómező mindkét felének színét gyakorlatilag egyenlővé tegye, s evégett pedig a látómező jobboldali félében jelenlévő gerjesztő fénysugarakat elnyelje. A látómező két felének világosságát azzal egyenlítjük ki, hogy csupán a vöröset elnyelő 15 kék éket alkalmazunk, amelynek a látósugár irányában fokozódó vastagsága a baloldali mezőt sötétíti, viszont a jobboldali mező világosságát észrevehetően nem gyengíti. Az éknek kalibrált osztása van. A fényt kivezető 19 nyíláson 17 csőtoldat rendezhető el, amelynek a figyelő szemét körülhatároló kagylója van és amely a határvonal pontos felismei'ése végett lencsével szerelhető fel. A 2. ábra szerinti kivitelnél a baloldali 27 fénysugár a színkép rövidhullámú tartományát kiválasztó 12 szűrőn esik át és a 11 fluoreszkáló lemezt gerjeszti. A 28 fénysugár a például tejüvegből készült 21 áttetsző lemezen és két 22. 23 polarizátoron megy át. A két fénysugár mindegyike ezután 24, illetőleg 25 hasábba esik, amelyek színtelen üvegből készültek. E hasábok a két fénysugarat 14 vörös szűrőn át a 19 nyílásba vetik. A két hasáb alsó lapjai egymást kissé átlapolják, úgyhogy a két képmező között éles határvonalat látunk. A két polarizátor körül az egyik forgatható és skálaosztása van. E forgatható polarizátorral a jobboldalon beeső fénynyaláb láthatóan gyengíthető. A 3. ábrában feltüntetett példakénti kiviteli alaknál a 18 fénynyalább a polarizációs szög alatt rézsútosan állított, a színkép rövid hullámú tartományát átbocsátó színes 12 üveglemezre esik, amely a fény egy részét' sarkított fény alakjában visszaveti. A fénynyaláb visszavert része színtelen 31 lemezzel vagy több ilyen lemezzel növelhető, amelyeket a 12 lemez elé iktatunk. Az átmenő sugár rézsútos helyzetű fluoreszkáló 32 lemezre esik, amelynek lénye a 19 nyílás előtt fekvő 14 vörös szűrőn át figyelhető meg. A 12 és 31 lemezekkel visszavert és sarkított fényt a 34 tükör kitéríti és az a 23 sarkító lemezen át homályos, fehér 35 ernyőre esik. Ezt az ernyőt is a 19 nyíláson és a 14 vörös szűrőn át figyeljük meg, mimellett a 35 ernyő baloldali éle a képmező két fele között éles határvonalat ad. A kiegyenlítést a 23 polarizátor forgatásával a fent már leírt módon eszközöljük. Bizonyos esetekben kívánatos, hogy valamely vizsgált sugárzó test meghatározott helyének fényét, illetőleg hőmérsékletét határozzuk meg. Evégből a tárgy valóságos képét optikai rendszerrel áttetsző vagy fényt szétszórtan visszavető, részben fluoreszkáló anyagból készült ernyőre vetjük, úgyhogy a tárgy egyes részei egymástól elkülönítetten vizsgálhatók meg. Erre alkalmas berendezéseket a 4. és 5. ábrákban példaként tüntettünk fel. A4, ábrabeli kivitelnél 41 objektív, amely a tárgyat az, 1. ábrabeli kettős szűrőhöz hasonló, megosztott 12, 13 szűrőre és ezen át gyakorlatilag ugyan abban a síkban fekvő fluoreszkáló 11