136475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek előállítására
2 136.475 A termék összetétele: Cu% 0,03 0,69 1,65 Fe% -0,45 0,69 Ca% 3,07 9,45 31,42 Na% 6,26 Mg% 96,93 79,59 67,34 98,1 A találmány szerinti eljárást a gyakorlatban például úgy foganatosíthatjuk, hogy például nátriumklorid tartalmú ömleszték alkalmazása esetén a sókeveréket megolvasztjuk és az áramot bekapcsoljuk, majd amint fémnátriumgöböcskék jelennek meg, elkezdjük beadagolni a tulajdonképen elektrolizálandó magnéziumvegyületet, például magnéziumoxidot és ennek adagolását azután tovább folytatjuk, célszerűen oly módon, hogy a magnéziumoxid tartalom a fürdőben gyakorlatilag állandó legyen, úgyhogy az elektrolízist lehetőleg gyakorlatilag állandó hőmérsékleten és állandó feszültség mellett foganatosíthassuk. Az elektrolízisnél észlelt jelenségekből arra lehet következtetni, hogy az elektrolizises folyamat mechanizmusát, ha például magnéziumoxidot bontünk meg, úgy képzelhetjük el, hogy az alkalmazott kloridok klorionjai állandóan a beadagolt magnéziumvegyületek intermedier klórozására használódnak föl, miután bizonyos esetekben klórfejlődést a magnéziumoxid beadagolása után gyakorlatilag nem észlelünk. Természetesen a találmány nincs valamely a reakció mechanizmusára vonatkozó elméletre korlátozva. Mellékreakcióként ugyanis az anódon bizonyos mértékű klórfejlődés mutatkozni szokott, emellett CO, CO,, COCb is fejlődhetnek. A gázokat például elszivathatjuk. Klórfejlődés esetén a fürdőben előálló klorid veszteséget időnként pótoljuk, a fejlődött klórral equivalens mennyiségű alkáli- és/vagy alkáliföldfémkloridok adagolása útján. Ezt az adagolást esetleg a megbontandó magnéziumvegyület adagolásával összeköthetjük. Ha megfelelő alacsony hőmérsékleten dolgozunk, úgy a magnéziumot a katódon szilárd állapotban választhatjuk le. Kinyerhetjük azt azonban megolvadt állapotban, lscsapolásra alkalmas módon is, vagy pedig megfelelő katódák, például alumínium, réz, cink-katódák alkalmazása esetén ötvözetek alakjában is. Az alkalmazott füfdők' fajsúlya a példákban megadott esetekben az elektrolízis hőmérsékletén nagyobb, mint a magnézium fajsúlya, az olvadáspont közelében, például körülbelül 2,2—2,4 és így a magnézium ezekben az esetekben a fürdő felülete felé igyekszik haladni, ahonnan az például lekanalazható, stb. ' Bár az eljárást főképpen magnézium előállításával kapcsolatban ismertettük, az alkalmazható alkáliföldfémek, vagy alkálifémek vagy esetleg ilyenek vegyületei előállítására is. Így például alkálifémek előállításánál hasonlóan járhatunk el, mint a magnézium előállításánál, azonban az anódot célszerűen burkoljuk és a fejlődő gázok elvezetéséről jól záró csővezetékek útján gondoskodunk. Nátriumvegyületeket elektrolizises úton, például úgy állíthatunk a találmány szerint elő, hogy nát• A kiadásért felel a Nyomti riumkloridot megfelelő sókeverékben elektrolizálunk, amíg az elektrolit nátriumkoncentrációja a maximumot el nem érte, majjd ezt az elektrolitét másik térbe visszük át, például a katódaként használt vasedényből másik, szomszédos edénybe csapoljuk le és abban vízgőzzel vagy széndioxiddal reagáltatjuk, amikor is nátriumhidroxidot, vagy nátriumkarbonátot kaphatunk. A találmány szerinti eljárások foganatosításához, különösen a magnézium előállításához alkalmas berendezésként a találmány szerint például kívülről fűthető vasedényt alkalmazhatunk, amely katódaként is kapcsolható, vagy pedig katódaként az edénybe körkörösen bemerülő, ellensúllyal felfüggesztett vaslemezt, vagy egyéb fémlemezt is alkalmazhatunk. Anódaként célszerűen szénanódot alkalmazunk, amelyet előnyösen diafragmával, például korunddiafragmával veszünk körül. A magnézium előállításához például 3—7 voltos feszültségeket és 0,05—1,5 A/cm2 áramsűrűségeket alkalmazhatunk, de alkalmazhatók természetesen ettől eltérő villamosfeltételek is. A találmány szerinti eljárásokat szakaszos vagy folytonos eljárások alakjában foganatosíthatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémek, különösen alkáli- vagy alkáliföldfémek, kiváltképen magnézium elektrolizises előállítására, melyet az jellemez, hogy az előállítandó fém valamely vegyületének egy vagy több más vegyülettel különösen alkáli- és/vagy alkálií öldfémhalogenidekkel alkotott, célszerűen kb. 700 C° alatt olvadó ömlesztékét elektrolizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az előállítandó fém vegyületét az elektrolízis folyamán az elektrolitba után pótoljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy alkáli-, illetve alkáliföldfémhalogenidekként kloridokat alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy magnéziumvegyületeket, például magnéziumoxidot -nagnéziumkarbonátot alkáli- és/vagy alkáliföldfémkloridok " ömlesztékében elektrolizálunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy fluoridokat például ammóniumfluoridot és/ vagy ammóniumkloridot is tartalmazó ömlesztékeket elektrolizálunk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy 450 és 700 C°, előnyösen 450 és 650 C° között olvadó ömlesztékeket elektrolizálunk. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy 30—70% nátriumklorid és 70—30% kalciumklorid ömlesztékét, amely még e keverék 1—10 százalékát tevő ammóniumfluoridot is és esetleg csekély mennyiségű egyéb hozagokat is tartalmaz, 1—20%-nyi mennyiségű magnéziumoxid és/vagy magnéziúmkarbonát adagolása mellett elektrolizéliuk. itványellátó Váll. igazgatója. 3189. Terv Nyomda. 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
