136473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés facsövek előállítására furnérból

2 136.473 a cső belsejével azonos alakú és méretű, henger-, hasáb- vagy csonkakúp-alakú, tengelye körül forgathatóan ágyazott, előnyösen, üreges magból, továbbá rugalmasan a maghoz szorítható nyomószervből, Valamint a hajlékony szalag alátámasztására szolgáló, kemény alátétlemezből vagy asztallapból áll. Az üreges mag, a kész facső könnyű levétele céljából, két alkotója mentén, egy nagyobb és egy kisebb részre van osztva és a kisebb rész csuklósan van a másik résszel összekötve, míg a két rész szabad szélei valamely belső, kívülről kezelhető zárószerkezettel csukhatok össze, amikoris a furnérlapok feltekercselésére szolgáló szalagnak a végét, a maghoz való rögzítés céljából, a mag két összecsukására szolgáló zárószerkezet lehet pl. könyökemeltyű, amelynek egyik szabad vége úgy van a mag egyik és a másik szabad vége a mag másik részéhez csuklósan kifeszítve a két magrészt összecsukja, összehajtva azokat szétnyitja. A maghoz, rugalmasan szorítható nyomószerv lehet pl. a magtól eltávolíthatóan ágyazott henger, amelynek csapjai, rugók által, állandóan a mag felé nyomott csapágyakban vannak ágyazva, mimellett a rugók nyomása szabályozható, lehet pl. a mag felületének megfelelően hajlított lemez, fém, vagy egyéb fonat, stb. A szalag végének a maghoz rögzítése pl. úgy is történhet, hogy a mag felületén alkotóirányú hornyot is létesítünk, amely léc behelyezésére szolgál. £ horonyban a szalag vége a léc beillesztésével rögzíthető. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja, vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra többrészű tömör magot és a szalag hozzáerősítésére szolgáló hornyot és lécet keresztmetszetben mutatja. A 2. ábra üreges magot és a szalagnak a maghoz szorítására szolgáló, rugalmas nyomószervet keresztmetszetben, valamint a magfal nyitható részét nyitott helyzetben szemlélteti. A 3. ábra ugyanazt zárt maggal egyben a befogott szalagon, egymás felett és egymáshoz képest eltoltan elrendezett furnérlapokat feltekercselésük kezdetén mutatja. A 4. ábra az üreges nfag keresztmetszetét mutatja úgy, mint a 3. ábrán már befogott szalaggal, de sorban egymás után elrendezett furnérlapokkal. Az 5. ábra a rugalmas nyomószerv és a henger oldalnézete, a már feltekercselt furnérlapokkal. A 6. ábra a 3. ábra szerint elrendezett furnérlapoknak az üreges magra feltekercselésük befejezése előtti helyzetét keresztmetszetben mutatja. A "7. ábra az egymásfelett elrendezett furnérlapokat készen, feltekercselt állapotban ill. a kész csövet keresztmetszetben mutatja. A 8. ábra a 4. ábra szerint elrendezett furnérlapokat az üreges magra, készen feltekercselt helyzetben ill. a kész csövet keresztmetszetben mutatja. A 9. és 10. ábra kúpalakú, tömör magot oldal- és homloknézetben mutatnak. A rajz egyes ábrái az eljárás egyes mozzanatait, vázlatos képben szemléltetik és a találmány szerinti eljárást a facsövek előállítására, azok kapcsán a következőkben ismertetjük. A facsövek előállítása kétféle módon történhet és pedig, mint már a bevezető részben említettük vagy úgy, hogy a furnérlapokat egymásra • fektetve a szalagra helyezzük és ezeket e szalaggal együttesen a magra tekercseljük, vagy a furnérlapokat sorban, egymás után, fekve helyezzük a szalagra, amikoris azokat egymásután tekercseljük fel a magra. Az első esetben a facső készítése a következőképpen történik. Az —F— furnérlapokat, a 3. ábrán látható módon, az —R— oldalon, ragasztóanyaggal látjuk el. Ragasztóanyagként bármilyen a célra alkalmas ragasztóanyag használható. A ragasztóanyag akár folyadék, akár szárazfilm formájában egyaránt alkalmazható. Vízállósági okokból műgyanta-féleség alkalmazása előnyös. A hajlékony —I— szalagot, mely az „A" és a ,,B" részből áll (3. ábra), valamely —2— támasztólemezre vagy asztalra tesszük és az „A" rész szabad végét a szétnyitott —3— mag —x-— résébe helyezzük (2. ábra). Ezután a —3— magot a —4— könyökemeltyű kitámasztásával zárjuk, miáltal az —1— szalagot a —3— maghoz rögzítettük. Ezt követően az —5— excentertárcsát, a 2. ábrán látható helyzetből, ellenkező helyzetbe forgatjuk el és ezáltal a —6— hengert, az —5— tárcsákon nyugvó —7— nyomórugók révén, a —3— mag felé toljuk oly mértékben, hogy a —6— henger, alkotója mentén, nyomást gyakoroljon a —3— magra (3. ábra). Eközben ragasztóanyaggal ellátott, annyi —F— furnérlapot helyezünk az —1— szalagra, ahány rétegből álló facsövet kívánunk előállítani. A furnérlapokat egymáshoz képest eltoltan, egymásra helyezetten fektetjük az —1— szalagra. Az egymáshoz képest eltolt furnérlapok végeinek egymástól való —1— távolsága tetszésszerinti, célszerű azonban, ha egyformák, oly célból, hogy a furnérlapok végeinek illesztési helye az egyes rétegekben egymáshoz képest egyenlően legyen eltolva. Ennek megtörténte után a —3— magot a —8— nyíl irányába forgatjuk, minek következtében az —1— szalag s ezzel együtt az —F— furnérlapok is a —3— magra tekercselődnek fel. Az —1— szalagnak és az —F— furnérlapoknak a —3— magra való tekercselési folyamatát a 6. ábra mutatja. Ebben az ábrában —9— azt a részt jelöli, ahol az —1— szalag —A— része az —F— furnérlapokat fedi, míg a furnérlapok többi részét az —1— szalag —B—• része födi. A hajlékony •—1— szalagnak a 3. és 6. ábrákban —A—-val jelölt része, amely a furnérlapoknak egymáshoz képest eltolt helyzetben fekvő végeivel jut érintkezésbe, olyan kell hogy legyen, hogy a már feltekercselt furnérlapok között helyetfoglalva (6. ábra) a ragasztóanyagot ne akadályozza a furnérlapok összeragasztásában. Evégből célszerű, ha a hajlékony —1— szalag —A— része hálószerűén vagy másként lyukgatott s célszerű, ha pl. a hajlékony szalag —A— része kellő szakítási szilárdságú, vékony, pl. 1/10 mm átmérőjű huzalból, fonálból, stb. készült háló, amely vékony, ugyancsak kellő szakítási szilárdságú, pl. papírból való —B— részhez van rögzítve.