136445. lajstromszámú szabadalom • Nagyhőmérsékletű vákum-izzítókemence

Megjelent 19í>5. évi március hő 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.445. SZÁM. 21 h, 14-19. OSZTÁLY. B-I5968. ALAPSZÁM. Nagyhőmérsékletu vákuum-izzitókemence Berghaus Bernhard gyáros, Berlin-Lankwitz A bejelentés napja: 1943. július 13. Németországi elsőbbsége: 1942. július 22. A nagy, például 1000 C°-os és efölötti hőmérsékletekhez való vákuum-izzítókemencék, amilyeneket például az edzésre, nemesítésre, kiizzílásra és zsugorításra használnak, a kemenceköpeny anyagának igen gondos kiválasztását teszik szükségessé. Az anyag revementes, továbbá nagy hőmérsékleten szilárd kell hogy legyen; minthogy a külső légnyomás összenyomó hatást fejt rá ki. E követelményeknek a nagy ötvözőanyagtartalmú krómnikkelacélok némiképpen megfelelnek ugyan, ezek azonban igen drágák és nem is állnak mindig megfelelő mennyiségben rendelkezésre. A találmány szerint a vákuumzáró izzítótartány ugyancsak vákuumzáró fémtar tánnyal van körülvéve. Mindkét tartány, egy-egy csatlakozás útján, vákuumforrással áll összeköttetésben, és a tartányok legalább egyikében a külső tartány t védő hőszigetelő eszközök vannak. A kemence tehát fel van osztva egy belső térre, amelybe a hevítendő anyagot helyezzük, és egy külső térre, mely szintén csökkentett nyomás alatt áll, és rendszerint a fűtőtestet tartalmazza. A fűtés tetszés szerinti módon történhet, például az említett külső terekben elhelyezett ellenállástestek vagy váltóáramú hevítéshez való tekercselések útján, vagy a külső vagy belső térben létrehozott ködfénykisülés útján, vagy pedig e fűtési módok kombinálásával. A külső köpenyt a túlságos felmelegedés ellen védjük, éspedig a belül fellépő meleggel szembeni szigeteléssel, vagy a köpeny hűtésével, vagy mindkét módon. A hőszigetelést szigetelőanyagok, például a kemencéknél szokásos módon hőszigetelő kövek, alkalmazásával végezhetjük. E köveket akár a belső, akár a külső térben elhelyezhetjük. A kövekből felszabaduló gázokat ekkor a szóbanforgó térhez tartozó vákuumszivattyú gyorsan eltávolítja. Az ilyen kőszígetelések a hőkapacitást gyakran nem kívánatos mértékben megnövelik. E hátránytól mentes és ezenkívül még a hatásfok növelésével is járó szigetelést kapunk^ ha a belső vagy külső térben elhelyezett sugárzóköpenyeket alkalmazunk. A viszonyok nagyjában olyanok, hogy magas hőmérsékleteken egy sugárzóköpeny esetében körülbelül 50%, két sugárzóköpeny esetében 66% és négy sugárzóköpeny esetében 75% hőmegtakarítást érünk el. Ha lehetőleg csekély hőkapacitásra vetünk súlyt, akkor a külső köpenyt úgy hűtjük, vagy éppen annyira hőszigé*teljük, hogy melegen még elegendő szilárdsága legyen ahhoz, hogy a külső légnyomást kibírja. A külső tér nyomása lehetőleg egyenlő kell hogy legyen a belső térben fennálló nyomással, de ennél valamivel nagyobb is lehet. Az utóbbi eset például akkor következhet be, ha a fűtésre a külső térben végbemenő ködfénykisülést alkalmazunk, amely körülbelül 0,1—1 mm Hg nyomást igényel, és ha az izzítandó anyagot ennél nagyobb vákuumban kell hevíteni. A kemencét célszerűen úgy építjük, hogy megtöltéséhez csak a belső izzítótartányt kelljen kinyitni, a külsőt viszont csak ellenőrzés és javítások esetében. A találmány foganatos ítási példáit a csatolt rajz ábrázolja. E rajz 1. ábrája egy találmány szerinti kemence hosszmetszete, 2. ábrája az 1. ábra szerinti kemence keresztmetszete, míg a 3—5. ábrák további foganatosítást példák keresztmetszeteit szemléltetik. Az 1. ábrán az izzítandó —1— darab a —3— felfüggesztő szerkezet segítségével van a belső —2— kemencetérben felfüggesztve. A belső —2— teret fémköpeny, előnyösen —-4— acélköpeny veszi körül, és azt, a —6— tömítések közbeiktatásával, az —5— fedő zárja le. Ez az —5— fedő hordja a már említett •—3— felfüggesztő szerkezetet. A belső —2— teret a —7— csövön át evakuálhatjuk. Alkalmazhatunk még bevezetőcsöveket is, amelyeken át a —2— tér belsejébe gázokat vezethetünk. A belső tér —4— köpenyét bizonyos távolságban, koncentrikusan, külső —8— köpeny veszi körül, úgyhogy a