136441. lajstromszámú szabadalom • Szeleppel egyesített gyorműködésű tolózár

2 136.441 kednek el. Ha a tolattyút ebből a zárt helyzetéből ki akarjuk húzni, ez csak úgy sikerülhet, ha előbb a 2 csapokat annyira emeljük, hogy azok a 6 vezetékek 6b pályája fölé jutnak. A 2 csapoknak és ezzel az 1 szeleptestnek ezt az emelését, tehát a szelep nyitását a 7 villa önműködően végzi azáltal, hogy elmozgatása elején a 2 csapok hengeres része a 4 szorítórugó ellenében a lejtős 7b pályán felcsúszik. A 2 csapok, miután négyszögletes végeiknek alsó lapjai a 6 vezetékek 6b felső pályáinak magasságába jutnak, a 7 villa további mozgatása folytán e pályákra kerülnek s ezek magasságában, illetve e pályákon a 4 rugp nyomása alatt mindaddig megmaradnak, míg a villa őket a zárás céljából ismét a 6 vezetékek 6a kivágásai fölé vissza nem vezeti. E helyzetben a 4 rugó a 2 csapokat a 6a kivágásokba szorítja, és a szelep ismét a szelepülésre ülve az átömlést lezárja. A félig nyitott szelepállást mutató 2. ábra szerinti helyzetben a 2 csapok a ferde 7b vezetőpályákon részben felemelkedve még a 6a kivágásokban vannak, a 3. ábra szerinti helyzetben ellenben már a ferde pályákon teljesen felcsúszva a 6 vezetékek 6b pályáin fekszenek fel. Ez ábrákból a fentebb mondottak alapján megérthető, hogy a tolózár nyitásának szelepemelési szakasza alatt működő 7b vezetőpálya, ill. az ezt tartó villa a nyitási szakaszban a szeleptesthez, sőt a tolattyúhoz képest is a tolattyumozgás irányában elmozdul; e viszonylagos mozgáskülönbségre azonban éppen azért van szükség, hogy a zárószelep a 2 csapok és a 7b vezetőpálya segítségével megemelhető legyen. A nyitás erre következő szakaszában a 6 vezetékek a 6b vezérlőpályán vezetik a 2 csapokat, s minthogy e vezetékek magába a tolattyúházba vannak beépítve, a szeleptesthez, ill. a tolattyúhoz képest a nyitás mindkét szakaszában helyükön maradnak. A találmánynak a most leírt példaképpeni megoldáson kívül más szerkezeti megoldása is lehetséges, például oly változatban, hogy a tolattyút nem egyenes, hanem kör- vagy más görbevonalú pályán mozgatjuk; ez esetben a nyitási és zárási művelet nem húzó-toló mozgásban, hanem forgó mozgásban nyilvánul, es egy fogantyú elfordítása révén eszközölhető. A találmány nagy előnye a leírt szerkezeti megoldásból következőleg az egyszerű nyitásizárási műveleteken kívül abban áll, hogy a záröszelep nyitása és zárása a tolattyú mozgásától teljesen eikülönitve, s ennek következtében 'a szelep tömítésének nagyfokú kímélése mellett, gyakorlatilag a tömítés kopása nélkül történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Zárószeleppel egyesített tolózár, azzal jellemezve, hogy a tolattyúba beépített s ebben rugóval terhelt szeleptest a szelep emelésére és ennek a tolattyú mozgatása közben emelt helyzetben való megtartására a tolattyútestből kinyúló oldalcsapokkal van ellátva, melyek a tolózár nyitásának kezdeti (szelepemelési) szakaszában, változatlan tolattyúállás mellett, a tolattyút mozgató szervben kiképezett vezetőpályákon, az erre következő nyitási szakaszban pedig a tolózárházban elrendezett vezetőpályákon vannak vezetve. 2. Az 1. igénypont szerinti tolózár megoldási alakja, jellemezve a tolattyútól különálló, ezt villa módjára közrefogó mozgásátvivő szerkezeti résszel, amellyel a tolattyú a szeleptest csapjaínak közvetítésével kapcsolódik, mi mellett a szelepet emelő vezérlőpálya, a tolattyumozgás irányához képest lejtős élű kivágás alakjában, a villaszárakban van kialakítva, és a szeleptest csapjai a tolattyúknak a tolattyumozgás irányára merőleges hasítékaiban vannak -vezetve, úgyhogy a villa szelepemelés közben a szeleptesthez képest a tolattyumozgás irányában elmozdulhat. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a villa húzórúdra van erősítve, melynél fogva a villa és ennek révén a tolattyú mozgatható. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tolattyút, illetve a villát a tolózár-háznak támaszkodó rugó viszi vissza eredeti helyzetébe. 1 rajzlap Felelős kiadó: a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 318«: Terv Nyomda-, 1054. Felelős vezető: Bolgár Imre.