136438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósan göndörített szálak, illetve rostok előállítására ömledékből

Megjelent: 1955. évi február hó l~én. ORSZÁGOS^ALÁLMÁNYÍln^ATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.438 SZÁM. 29 b. OSZTÁLY. Z-2498. ALAPSZÁM.' Eljárás tartósan göndörített szálak, illetve rostok előállítására ömledekből Thüringische Zellwolle Aktiengesellschaft, Schwär za, és Zellwolle- und Kunstseide-Ring G. m. b, H., Berlin. A bejelentés napja: 1943. február 27. Németországi elsőbbsége: 1942 február 27. A találmány eljárás tartósan bodorított szálak, illetve rostok ömledekből való előállítására. A találmány értelmében a rostos anyagok tartós göndörítését úgy érjük el, hogy a fonási folyamat közben legalább két különböző fajtájú kiindulási anyagot olvasztunk össze, úgyhogy e két anyag az egyes szálakban egymás mellett legyen jelen. A kiindulási anyagokat emellett előnyösen úgy dolgozzuk fel, hogy az egyes szálakban a különböző anyagok sávszerűén egymás mellett feküsznek, mimellett azonban nem fontos, hogy a sávok szabályosan a szál egyik vagy másik felét alkossák. A különböző anyagokat akként is kifonhatjuk, hogy azok a kész szálakban, illetve rostokban egymás mellett csavarvonalalakban, hullámalakban vagy egyéb módon helyezkedjenek el. A találmány szerinti eljárás további előfeltétele, hogy az egyes szálakban vagy rostokban egymás mellett elrendezett két anyagnak különböző tágulási együtthatója legyen, mivel azonos tágulási együttható esetében göndörödés nem mutatkozik. Ekként például tiszta alifás poliamidokból álló anyagokat aromás gyűrűt is tartalmazó kiindulási anyagokkal egyesíthetünk, vagy pedig poliamidokat, észtercsoportokat tartalmazó anyagokkal egyesítünk. Amint már említettük, a kiindulási anyagoknak minden esetben különböző hőtágulási együtthatójuk kell, hogy legyen. A találmány értelmében a két anyagot nem kell 50 : 50 arányban alkalmaznunk, hanem göndörített rostokat kapunk akkor is, ha az egyik összetevőt 90%-nyi és a másik összetevőt 10%-nyi mennyiségben alkalmazzuk. Több mint két kiindulási anyagot is alkalmazhatunk. Ennek a rendszabálynak azonban azért csekély a technikai jelentősége, mivel nehéz három oly kiindulási anyagot találni, melyeknek lényegileg azonos olvadáspontjuk van és melyek egymással egyenletesen kifonhatók. Az egyenletes kifonhatóság elérése végett az anyagoknak gyakorlatilag azonos olvadáspontjuk kell, hogy legyen, amit adott esetben úgy érhetünk cl, hogy az alacsonyabb olvadáspontú anyag olva-' dáspontját hálós kötést előidéző anyagok beadagolásával növeljük. Az eltérő olvadáspont azonban nem lényeges akadály, ha olyan berendezést alkalmazunk, mely az anyagok összekeveredését meggá-. tolja. A találmány szerinti eljárást különösen könynyen alkalmazhatjuk, ha a kiindulási anyagok a szilárd állapotból a hígfolyós állapotba csupán lassan mennek át, vagyis mielőtt cseppfolyóssá válnak, széles hőmérséklettartományban szívósan folyós állapotúak. Minden ilyen esetben oly szálakat kapunk, melyek a találmány szerinti hatás eléréséhez megfelelő összetételűek. • Magát a kifonást különböző módon foganatosíthatjuk. Ekként például a különböző anyagok szeleikéit összekeverhetjük, majd összeömleszthetjük, illetve meglágyíthatjuk és ezután a szálakat szokásos módon alakíthatjuk ki. Ha nem gondoskodunk külön arról, hogy az anyagok egymással elkeveredjenek, a különböző anyagok a szálban egymás mellett sávalakban maradnak meg es ennek megfelelően alakíthatók ki. Eljárhatunk például akként is, hogy különböző anyagokból álló vékony rudak nyalábbjait egymás mellett a hevített fuvókára nyomjuk és a fonalat húzzuk. Ebben az esetben is oly keveréket kapunk, melynél a találmány szerinti hatás mutatkozik. Eljárhatunk akként is, hogy a különböző anyagokból közvetlenül rudakat sajtolunk, amikor csupán arra kell ügyelnünk, hogy a keverék ne legyen túl tökéletes, tehát hogy ne legyen teljes keveréknek tekinthető. A találmány szerinti eljárásnál azonban az sincs kizárva, hogy a két különböző anyagot a szál kialakításához teljesen összekeverjük. Ilyen keverékkel is elérhetjük a kívánt göndörödést, ámbár ekkor az íveltség finomabb és kevésbbé kifejezett. Ámbár ez technikailag többnyire nem előnyös, két oly poliamid alkalmazásakor, melyeknek olvadáspontja meglehetősen eltérő, akként is eljárhatunk, hogy a két anyagot két külön fúvókából fonjuk és a keletkezett szálakat még képlékeny állapotban összesodorjuk. Ekkor előnyösen vastagabb és